Daniel Breaz közölte: ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszítette volna a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. „Egyetértek az épített örökség védelmével, viszont nem zárhatjuk be az egész országot azáltal, hogy nem építünk semmit. Gondolnunk kell a fenntartható fejlesztésre is, nem élhetünk örökké az emlékekből és az újjáépítésből” – fogalmazott az Alba24 hírportálnak Daniel Breaz.

A művelődési miniszter „butaságnak” nevezte, hogy a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány 2016-ban – megfogalmazása szerint – „erőltette, gyorsított eljárásban kezdeményezte” Verespatak UNESCO világörökségi jelölését. „Abban a formában, ahogy a dossziét összeállította a technokrata kormány, Verespataknak nincs mit keresnie az UNESCO-listán” – jelentette ki a miniszter. Breaz értelmezése szerint a Fehér megyei település világörökségi státusa esetén lehetetlenné válna az építkezés, az infrastruktúra fejlesztése a térségben, az általa irányított kulturális tárca pedig jelenleg arra törekszik, hogy a román állam megnyerje a kanadai bányatársaság által indított kártérítési pert.

Verespatakon és környékén a kanadai Gabriel Resources és a román állam által létrehozott Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a bukaresti parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A Gold Corporation 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával, különböző beruházásokat el is végeztek. Végül a kanadai vállalat a Világbank egyik kereskedelmi bíróságán 2017-ben beterjesztett keresetében 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.