A helyzet nagyon összetett, kétélű, hiszen egy természetes folyamat része, hogy 14–15 évesen a szülőnek el kell engednie a gyermek kezét, engednie kell, hogy megismerje a világot, de eközben nagyon fontos, hogy azért ott legyen mellette, támogassa. A serdülő önállósodása nem azt jelenti, hogy a szülő ne figyeljen rá. Gyakran megesik: a szülők arra panaszkodnak, hogy nem tudnak beszélgetni a fiatallal, de ezt nem szabad ilyen egyszerűen kijelenteni, elfogadni. Ezek folyamatok eredményei, részei. Ha a fiatallal nehéz is beszélni, de ott kell lenni mellette, kell kérdezni, hogy érezze, van egy biztonsági háló, van családi támogatottság mögötte. Ha megvan ez a biztonságérzet, akkor kevésbé valószínű, hogy az alkoholizálást választja kikapcsolódásként.

Tiltás helyett határmutatás

Már 9–10 éves korban elkezdődnek olyan folyamatok, érik olyan ingerek a fiatalokat, amelyek kihatnak a későbbi viselkedésükre, így fontos lenne, hogy a szülők már ekkor tudatosan viszonyuljanak például az alkohol és a dohányzás kérdéséhez.

Ha még gyerekként, kiskamaszként megérti, hogy mi a mértékletesség, hogy mi a helyes viszonyulás az alkoholfogyasztáshoz, akkor elkerülhető a gyakran igencsak heves kamaszkori, dacon és dühön alapuló viták egy része.

Barna Katalin elmondása szerint az iskolán belül, az oktatásban nem igazán jelenik meg ez a téma, az iskolapszichológusok is ritkán beszélnek az alkoholfogyasztásról, míg például az északi országokban az iskolai nevelés szerves része az is, hogy ilyen téren is tudatosságra neveljék a fiatalokat. Természetesen a fejlettebb országban is isznak alkoholt a kiskorúak is, mindig, mindenhol vannak és lesznek is különböző helyzetek, életkörülmények, csoportok, amelyek mást-mást eredményeznek, ám a tapasztalat mégis azt mutatja:

A szülő és az iskola közös feladata lenne a fiatalokkal foglalkozni, nem elég csak az egyik felől jövő inger.

Bár az életkorra vonatkozó jogi korlátozások, törvények valamilyen szinten csökkenthetik a fogyasztást, illetve minél magasabb ez az életkor, annál valószínűbb, hogy a fiatal felelősségteljesen vesz és fogyaszt alkoholt, a pszichológus tapasztalatai szerint könnyű „kijátszani” a rendszert. A fiataloknak gyakran az idősebbek veszik az alkoholt, akik néha nem is gondolnak bele, hogy az a három-négy sör, amit ők épp csak megéreznek, egy 15–16 évesre nagyon másként hat.

Mint orvos, szakorvos, a sürgősségi ügyeletben és a szakrendeléseken egyaránt találkozik túlzott alkoholfogyasztással, bár az utóbbi ritka, ritkán viszi egy szülő amiatt a gyerekét pszichiáterhez, mert alkoholproblémái vannak.

Ha egy fiatal ittas állapotban a sürgősségre kerül, minden esetben foglalkozik vele pszichiáter (is), miután ellátták az esetleges sebeket, sérüléseket, vagy éppen magához tér egy alkoholkómából. A kivizsgálást tanácsadás követi a helyzet súlyossága függvényében, hiszen olyan esetek egyaránt vannak, amikor valaki rendszeres fogyasztó, vagy csak alkalmi ivó.

A rendszeres vagy mértéktelen alkoholfogyasztás a fiataloknál gyakran társul más pszichés problémákkal, például depresszióval, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, alkalmazkodási nehézséggel.

Éppen ezen összefüggések miatt, ha valaki ilyen probléma miatt bekerül a gyerekpszichiátriára, igyekeznek „nem kiengedni a kezeik közül”, nyomon követni a kamaszkora alakulását.

Az igazi negatív családi példa

Andreea Salan szerint a családi „minták” nem feltétlenül okozzák azt, hogy a fiatal is többet iszik, sőt a negatív példa gyakran vált ki ellenérzést. A családi tényezők kapcsán inkább annak van negatív hatása, ha olyanok a családi körülmények, hogy fiatalnak nem jut figyelem, nem találja helyét, bizonytalan. Az ilyen helyzetben, amikor emocionális problémák, bizonytalanság lép fel, nagyobb az esély, hogy egy „rossz társaság” hatására, mások nyomására az alkoholba kényszerülnek, menekülnek.

Lehet, hogy az alkohol helyett később marihuánát, könnyű drogokat fogyasztanak alkalmanként feszültségoldásra, de az is lehet, hogy húszas éveik elejére már odaérnek, hogy megértik, hogyan viszonyuljanak felelősségteljesen mind a saját életükhöz, mind pedig a szerfogyasztáshoz.

Dr. Andreea Salan kiemelte, hogy nem a parancsolónak tekintett szülő vagy a gyakran ellenségnek titulált tanár kellene hogy beszéljen a témáról a kamaszokkal, hiszen az ilyen szájbarágás ritkán hasznos. Meg kell találni a módszereket, amelyek által el lehet érni a fiatalokat – például kötetlen beszélgetéseket szervezni akár volt alkoholistákkal, a helyzetet belülről ismerő szakemberekkel, olyanokkal, akik testközelből ismerik a helyzetet, vagy tapasztalatokat feldolgozó filmeket nézni.

Nem fogják fel a veszélyeket

Vajas Tóth Tímea kolozsvári háziorvos tapasztalatai szerint a környezeti és részben a genetikai tényezők is befolyásolják a fiatalok alkoholfogyasztását. Ő is hangsúlyozta, hogy a környezeti behatások nagyon összetettek: az otthoni minta, a baráti, iskolai közösség, illetve az is hozzátartozik, hogy az életkorral együtt járó érzelmi hullámokhoz, válságokhoz hogyan viszonyul a fiatal környezete.

Továbbá az alkohol károsítja a központi idegrendszert, májcirrózist okozhat, étvágytalanságot, étkezési problémákat. A fiatalok hajlamosak nem tudomásul venni ezeket a veszélyeket, számukra távolinak tűnnek, ők csak egy „jó bulit látnak”, pedig a korán elkezdett, tartós fogyasztás magában hordozza ezeket a veszélyeket.

Vajas Tóth Tímea beszélt az alkoholfogyasztás közvetett hatásairól is, például arról, hogy

esetleg a túlzott fogyasztás miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek – főleg a lányok, vagy akár memóriakiesést tapasztalnak –, ami komoly érzelmi sérüléseket, lelki nyomokat okozhat egy labilis serdülőnek.

A fiatalok kapcsán nem igazán szokás függőségről beszélni: a helyesebb kifejezés, hogy vannak aktív használók, akikkel egyre inkább foglalkoznak a segítő szakmákhoz tartozók, a civil szervezetek. A téma bizonyos szempontból kezdett egyre inkább felszínre kerülni az elmúlt évtizedben, de az információterjedés ellenére nem beszélhetünk csökkenő tendenciáról a probléma súlyosságát illetően. Másfelől a szakemberek egyetértenek abban, hogy ma már sokkal szélesebb a „választék”: ha a diák, a fiatal el akar lazulni, feltöltődni, az alkoholmámor vagy egy-két sör helyett sokan választják a könnyű drogokat, a marihuánás cigit – de ez természetesen nem azt jelenti, hogy fellélegezhetünk, mert kevesebb fiatal iszik.