Farkas László amatőr helytörténész – aki önszorgalomból már korábban felleltározta a temetőben nyugvó jeles személyiségeket, és a Szent László Napok alkalmából több ízben is vezetett csoportos látogatásokat az ismert magyar személyiségek sírjához – lapunknak elmondta: az önkormányzat részéről őt is megkereste Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester magyar ügyekben illetékes tanácsadója, és felkérte, hogy állítson össze egy listát. Erre közel egy hónappal ezelőtt került sor, azóta pedig el is készített egy közel 25 nevet tartalmazó, nem kimerítő lajstromot, amelyet át is adott az önkormányzatnak.

Farkas László kifejtette, a lista természetesen jórészt magyar személyiségek nevét tartalmazza, ugyanakkor feltüntetett rajta néhány ismertebb román nevet is, például Aurel Lazăr jogászét, aki közreműködött Erdély Romániához csatolásának megvalósításában, és a város polgármestere is volt Trianon után, Iosif Vulcan író-szerkesztőét, illetve Tiron Albani újságíróét.

– jegyezte meg.

A listán olyan nevek szerepelnek, mint Rimler Károly egykori polgármesteré, aki a 20. század első két évtizedében állt a város élén, és az ő idejében alakult ki a belváros ma ismert arculata a szecessziós palotákkal és közintézményekkel, Ritoók Zsigmond jogász, publicistáé, Sulyok István volt királyhágómelléki református püspöké, dr. Soós István polgármesteré, Bölöni Sándor újságíró-irodalomszervezőé, Tabéry Géza író-újságíróé, Madas István színészé vagy Horváth Imre költőé.

Felvetésünkre, hogy talán azért fordulnak a lakossághoz, mert a listán keveslik a román személyiségek számát, megjegyezte: előfordulhat, és akár még lennének is, például nevesebb tanárok, iskolaigazgatók. „Ugyanakkor nincs olyan mély nyoma Várad történelmében annak, amit ők tettek itt” – mutatott rá.

A közterület-fenntartó közleménye szerint olyan jeles történészek, ügyvédek, orvosok, polgármesterek, festők, építészek vagy színészek nevét várják, akik rajta hagyták a kezük nyomát a városon.

Síremléke közvetlenül a temető bejáratánál áll, március 15-én rendszeresen megkoszorúzzák, de halottak napja környékén válik igazi „zarándokhellyé, a váradiak körében ugyanis hagyománynak számít, hogy gyertyát gyújtanak a síremlék lépcsőjén.

Amúgy a város jeles személyiségeinek panteonja az egykori Olaszi temető volt, amelyet azonban a kommunista időszakban bezártak, és felszámolásra ítéltek. Az elhanyagolt sírkertből számos ismertebb személyiség hamvait átmentették a Rulikowski temetőbe, illetve a Barátok temploma kriptájába – mint ifjabb és idősebb Rimanóczy Kálmán építészekét vagy Sal Ferenc egykori polgármesterét –, a rendszerváltás után pedig parkot alakítottak ki a helyén, amelyet a város magyar közösségének felháborodására Mihály havasalföldi vajdáról nevezett el a román többségű városvezetés.