„Érdemjegyet adni a hitre?” – Nem akármilyen „tárgy”, hiszen a szeretetet tanítja, a békés együttélésre vezet a hittan

Szentmisét tartottak a szekción résztvevő pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Szentmisét tartottak a szekción résztvevő pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Miként lehet osztályozni iskolai keretek közt a hitet? A mérés, értékelés és fejlesztés szempontjait helyezte előtérbe az RMPSZ katolikus hittantanároknak szóló Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) szekciója. A hitoktatás előtt álló kihívásokról, a perspektívákról és módszerekről a szekció felelőseként dr. Ozsváth Judit, a BBTE Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének munkatársa, matematikatanár, a leendő római katolikus hittantanárok módszertani képzésének vezetője beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2024. augusztus 03., 10:082024. augusztus 03., 10:08

2024. augusztus 03., 10:282024. augusztus 03., 10:28

Gyergyószentmiklóson szervezték a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) római katolikus hittantanároknak szóló Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) szekcióját, amely július 26-án zárult. A szentmisével kezdődött eseménysorozat Megújuló hitoktató ‒ megújuló hitoktatás volt.

Szekciófelelősök. Ferenczi Attila (állva), mellette ül Ozsváth Judit •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Szekciófelelősök. Ferenczi Attila (állva), mellette ül Ozsváth Judit

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Amint a szövetség közölte, a pedagógusoknak, szakembereknek szóló akadémiai szekció tematikája:

a hitoktató lelki és szakmai megújulásának hatékony módszerekkel való segítése, valamint kompetenciafejlesztési, értékelési és mérési lehetőségek a hittanórán.

A július 8-án kezdődött BNYA keretében számos területen részesültek továbbképzésben a pedagógusok.

„Minden szekciónk különleges és sajátos programot kínál az Akadémia fő témájának megfelelően, ám itt a szellemi fejlődési lehetőségek mellett a lelki és a spirituális töltekezésre is lehetőség adódik: a programban a szakmai előadások mellett zarándoklat és szentmisék is helyet kapnak” – közölte az RMPSZ. A hittan szekció felelősei: dr. Ozsváth Judit, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének munkatársa, a leendő római katolikus hittantanárok módszertani képzésének vezetője és Ferenczi Attila magyar nyelv és irodalom és hittan szakos tanár, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

A szervezői és szakmai előkészületek mellett a felelősök helyi partnereket is bevontak, ennek köszönhetően a Salamon Ernő Gimnázium mellett a Szent Miklós Templom és Plébánia, valamint Ft. Dávid György főesperes is házigazdaként fogadja a résztvevőket, ugyanakkor más helyi támogatók is segítik a szekció gördülékenységét. A programban számos, egyedinek számító rendezvény szerepelt: többek közt zarándoklat a Gyergyói-medencében Jakab Antal püspök nyomában, Gidró Melinda és Portik Zsolt előadásai az iskolai értékelésről, a gyergyói örmények hagyatékával való ismerkedés, az Elfogy a levegő című film rendezőjével, Moldovai Katalinnal tartott kerekasztal-beszélgetés, szentmisék, kirándulások.

Előadás a hittantanárok továbbképzésén •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Előadás a hittantanárok továbbképzésén

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Ozsváth Judit a Krónika megkeresésére a hittanoktatás előtt álló kihívásokról, a perspektívákról és módszerekről, lehetőségekről beszélt. Többek közt elmondta, hogy

a romániai magyar és nem magyar nyelvű iskolákban tanuló, az állam által elismert vallásfekezetekhez tartozó magyar diákoknak alkotmányos joguk van az iskolai hittanórákon való részvételhez.

„A hittan a törzsanyag része, a nem teológiai profilú iskolákban a kerettanterv heti egy órát biztosít számára minden szinten. A teológiai líceumokban nyilván többet. Attól kezdve, hogy a kiskorú diák szülője, törvényes gyámja vagy a nagykorú diák kérvényezte a hittanórán való részvételt, kötelező számára az óralátogatás. Választható jellege a lelkiismereti szabadsághoz kapcsolódik” – fejtette ki az egyetemi oktató.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Hozzátette, mindezt teljesen helyénvalónak tartja és nem szereti, amikor azt mondják, hogy „örülnünk kell” az iskolai hittan jelenlegi státusának.

Idézet
Az iskola megjelenése óta – a kommunizmus időszakának kivételével –, mindig helye volt, sőt, nagyon hosszú ideig kiemelt helye és szerepe volt az iskolai hittannak és az egyetemi teológiai oktatásnak. Ehhez képest napjainkra sokat romlott a helyzet.

Pedig nem akármilyen „tárgyról” van szó, hanem arról, amely az élet célját magyarázza, a szeretetet tanítja, így az élet minőségi megélésére és a békés együttélésre vezet – ha valamit, akkor ezeket nagyon meg kellene tanulnunk” – mondta az egyetemi oktató.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Úgy fogalmazott, ilyenformán inkább fájdalommal fogadja el a jelenlegi helyzetet, heti két vagy három hittanórának már jobban törülne.

„Sajnos ez a szemlélet és gyakorlat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ott tart a mai világunk, ahol tart. Éppen ezek miatt arról is nehezen beszélek, hogy a hitoktatásnak kell az iskolai rendszerhez „igazodnia”. Az igazodjon a másikhoz, amely a (hit)életre nevel, amelyik nemcsak okosabb, de jobb emberekké szeretné formálni a diákokat, amelyik a legfontosabb kompetenciákat akarja fejleszteni?” – húzta alá a hittan fontosságát Ozsváth Judit.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Kimondottan abszurdnak tartja, hogy hittanból osztályzatokat kell adni, vizsgákon, versenyeken részt venni – ha a „rendszer” része akar maradni a tantárgy.

„Tudomásul veszem ezt a helyzetet, de nem örülök neki. És elsődlegesen nem a – nálunk nem létező – egyházi iskolákban látom a megoldást. Épphogy újra össze kellene kötni az egyházat és a világot, a szakrálisnak át kellene járni a mindennapit.

Idézet
A világot, benne az emberrel szépnek, szentnek, megbecsülendőnek, szerethetőnek kellene bemutatni a diáknak minden tantárgy által, nem versengésre, hanem a szeretet parancsai szerinti életre, empátiára, feltétel nélküli elfogadásra, bizalomra kellene nevelni,

érzékenyen, szépen, meghajolva a szeretetből teremtő és a mindnyájunkban élni akaró Isten előtt” – fejtette ki az egyetemi oktató.

A szekció résztvevői a papokkal a gyergyószentmiklósi templomban •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

A szekció résztvevői a papokkal a gyergyószentmiklósi templomban

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Úgy fogalmazott, hogy sajnos ez a gondolkodás ma már utópisztikusnak hat, holott ez csak a nagybetűs Rendhez való visszatérés lenne – a Rendhez, amit a rendszerek sajnos elveszítettek.


„Ebben a helyzetben nehéz jó módszertant adni a hittanhoz. Néha az egyháziak is azon vitatkoznak, hogy ismeret kell-e vagy a tapasztalathoz, az istentapasztalathoz elvezető élmény. Szoktam mérgelődni azon, hogy ők is beleesnek ebbe a csapdába, mert nem az a kérdés, hogy melyik kell, hiszen mindkettőre szükség van, hanem az, hogy a heti egy órában hogyan lehet mindkettőre figyelni. Innen is látszik, hogy ennek a tárgynak sokkal több időt kellene adni az iskolában” – fejtette ki Ozsváth Judit.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

Az egyetemi oktató, aki egyébként matematikatanár is, arra is kitért, hogy közben az iskolában, ahol például a gimnáziumi osztályokban a matematikának heti négy óra jut, a választhatóság fel sem merül.

„Matematikatanárként mondom ezt. Közben természetesen a plébániai hitoktatás is fontos minden évfolyam számára, azt sem szeretem, amikor másfajta célokat határoznak meg az iskolai és a plébániai hitoktatás számára. Mindkettőnek a szerető Istennel való személyes kapcsolatra kellene elvezetnie a diákot és hozzá kellene segítenie őt ahhoz, hogy aktív tagként testesüljön bele az egyházközösség életébe” – mondta Ozsváth Judit. Mint fogalmazott, az igaz, hogy ehhez a templomba járás és a plébániai életben való részvétel is nagyon fontos, de

a gyermek vagy fiatal számára az egyház a családnál kezdődik és éppen a kortárscsoportjánál, illetve az iskolástársainál „folytatódik”.

„Nem kellene elhatárolni ezeket a síkokat. Elég, ha már az emberi korlátoltság felekezetekre bontotta a szent egységet, és külön csoportokban kell készíteni gyermekeinket a lelki életre.

A Bolyai Nyári Akadémia hittantanároknak szóló szekciójának megnyitója •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

A Bolyai Nyári Akadémia hittantanároknak szóló szekciójának megnyitója

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

A jelenlegi helyzetben tehát az iskolában heti 45 perc adott a diákok lelkének megérintésére és vallási ismereteinek fejlesztésére. Én egyikből sem engednék, hallgatóimat is arra tanítom, hogy a kis időkereten belül kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a diák szívére és értelmére is hassanak” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Kérésünkre Ozsváth Judit az oktatási módszerekről is beszélt. Elmondta, nagyszerű módszerek léteznek: nagyon jól lehet dolgozni a kooperatív technikákkal, a drámapedagógia, a Franz Kett-pedagógia elemeivel, a digitális platformok is jó lehetőségeket kínálnak, de vannak jó bibliaolvasási, -tanítási módszereink is.

•  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

„Ezeket az egyetemen és a különféle képzéseken tanítjuk, és továbbképzők keretében gyakran van lehetőség a módszeralkalmazási kompetenciák fejlesztésére. Az elemi és gimnáziumi osztályok kompetenciaalapú tanterveihez új hittankönyveket írtunk, ezeknél a biblikus, liturgikus szempontoktól a művészeti nevelésen, a zöld katekézisen át az interdiszciplinaritásig sok mindenre figyeltünk. Ezek is jó segítséget jelenthetnek a többoldalú fejlesztéshez” – mondta az oktató.

Úgy összegzett,

ahhoz, hogy a hittantanárok a diákok értelmét és lelkét – de az egész személyiségét – alakítsák, saját értelmükkel, lelkükkel és személyiségük minden képességével kell „dolgozniuk”.

„Komolyan vett hivatásuk gyakorlása közben ők is fáradnak, fontos számukra a töltekezés. Van még egy, talán mindennél fontosabb szempont. A hittantanár nagyon tudatában kell hogy legyen annak, hogy ő csak egy „csatorna” a jó Isten számára. Lehet, hogy a diák el sem jut a templomig vagy plébániáig, otthon sincs vallásgyakorlás és élő hit, így ez a heti 45 perc marad neki arra, hogy felfedezze a benne élő jó Istent és elinduljon a vele összekapcsolt élet útján” – mondta el az egyetemi oktató. Úgy fogalmazott, hogy ha a hittantanár – a paphoz hasonlóan – egészen a Szentlélekben él, tisztán, hitelesen, szeretetteljesen közvetíti legszentebbet – ezt megérzi a diák. „A testi-lelki tisztaság és a jó Istenhez való kapcsolódás alap tehát. Vagy egészen tisztán átengedjük magunkon a jó Isten Szent Lelkét, aki megérinti a diákot vagy tanítsunk inkább kézimunkát…

Idézet
A lelki megújulás, töltekezés ilyenformán mindennél fontosabb a hittantanár számára”

– mondta a szekció vezetője.

Ozsváth Judit azt is kifejtette, hogy a hittanórának a vallásos és spirituális kompetenciákat kell fejlesztenie elsődlegesen, de nem zárják ki az ismeretek elsajátítását, szintetizálását, megfelelő használatát és „életté alakítását” segítő kompetenciákat sem.

„Mindezeket pedig – minden más tárgyhoz hasonlóan – hittanból is értékelni kell. Ha tetszik, ha nem, hittanból minősítést, majd jegyet kell adni. Ha már adunk, akkor viszont nagyon át kell gondolnink, hogyan tesszük azt: a cél nem a hiányosságokkal való szembesítés, hanem a szeretetteljes fejlesztés ilyen módon is” – mutatott rá. Arra is kitért, hogy

a nem megfelelő – akár túl szigorú, akár túl laza – értékelés rossz irányba alakíthatja a diák lelki életét, és akár torz istenképhez is vezethet.

„Nehezebb dolgunk van, mint bármelyik más tárgyat tanító tanárnak, de talán azért ki lehet ebből is hozni valami jót, ösztönzőt, még fejlesztőt is. Lehet, hogy éppen egy kisebb vagy nagyobb projekt, vagy valamilyen portfóliós, szabadon választott, és értékelt, akár digitális eszközökkel elkészíthető feladat (film, képsorozat stb.) által szereti meg a diák jobban a vallását, mélyül el jobban a hitében, és akár még a hivatásválasztására is hatással lesz. Ugyanezt remélik valahol az általam nem titkoltan nagyon nem kedvelt versenyektől és olimpiáktól is” – fejtette ki az egyetemi oktató. Rámutatott,

a versenyeztetést alapból ellentétesnek érzi az Evangélium üzenetével, és messzi elkerülné a hittannal kapcsolatosan, de sajnos ebben is igazodni kell az oktatási rendszerhez.

Szentmisével kezdődött hétfőn a Bolyai Nyári Akadémia hittantanároknak szóló szekciója Gyergyószentmiklóson •  Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook Galéria

Szentmisével kezdődött hétfőn a Bolyai Nyári Akadémia hittantanároknak szóló szekciója Gyergyószentmiklóson

Fotó: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/Facebook

„Mindezekkel együtt a magam részéről nagyon hálás vagyok azért, hogy az idei Bolyai Nyári Akadémia az értékelést, mérést és fejlesztést helyezi a középpontba. Fontos átvilágítanunk ezeket a dolgokat a katolikus hitoktatás nézőpontjából is, és fontos impulzusokat adnunk a még minőségibb oktató-nevelő szolgálathoz” – mondta Ozsváth Judit.

korábban írtuk

Oktatási törvény: hittanból is lehet majd érettségizni, a tanárok kötelesek tiszteletben tartani a sokszínűséget
Oktatási törvény: hittanból is lehet majd érettségizni, a tanárok kötelesek tiszteletben tartani a sokszínűséget

A képviselőház tanügyi bizottsága elfogadta azt a módosító javaslatot, hogy a humán osztályok diákjai hittanból is érettségizhessenek. Döntöttek arról is, hogy a pedagógusoknak kötelességük tiszteletben tartani a sokszínűséget.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán