Fotó: Pál Árpád
Abszurd helyzet alakult ki az egészségügyben, miután múlt hétvégén több alkalmazott kézhez kapta az egységes bértörvény alkalmazása utáni első, márciusi fizetését. Vannak ugyanis olyan munkavállalók, akiknek bére a minisztériumi ígéreteknek megfelelően megkétszereződött, másoknak ellenben több ezer lejjel csökkent a juttatása.
2018. április 16., 09:212018. április 16., 09:21
2018. április 16., 14:122018. április 16., 14:12
Sorina Pintea egészségügyi miniszter eközben immár igyekszik visszafogottabb hangot megütni, pénteken ugyanis elismerte, hogy az ágazatban dolgozók mintegy 10 százalékának fizetése kevesebb lesz, mint az előző hónapban. Javaslata szerint – „pillanatnyi megoldásként” – a hiányt a kórházak saját bevételükből pótolhatják, így azonban újabb furcsa helyzet állhat elő: a menedzsereknek dönteniük kell arról, hogy a rendelkezésre álló többletpénzt beruházásokra vagy pótlékokra költik.
Az egészségügyi alkalmazottak 10 százalékának csökkenhet a bére, ám van egy törvényes eljárás, amelynek segítségével a kórházmenedzserek ezt elkerülhetik – jelentette ki pénteken Sorina Pintea egészségügyi miniszter, miután tárgyalt a szakszervezetek képviselőivel.
A meglepetések sora ugyanakkor folytatódhat, hiszen az alkalmazottak egy része csak hétfőn szembesül azzal, hogy a valóságban hogyan fordítódnak le a szaktárca, illetve a kormány által ígért európai uniós szintű bérek.
{K2}
Az egészségügyi bérrendszer módosításainak anomáliáira panaszkodott a Krónikának a Kolozs megyei sürgősségi kórház kórbonctani intézetének egyik asszisztense is. Elmondta, a pótlékok lefaragása nyomán 1100 lejjel csökkent a fizetése, holott rendkívül veszélyes körülmények között dolgozik.
Bár a mi munkánk olyan, hogy nem sokan cserélnének velünk, hiszen rákos vagy krónikus megbetegedésnek vagyunk kitéve, a minisztérium nem törődik velünk” – magyarázta az egészségügyi dolgozó, hozzátéve: megérti ama több tízezer pályatársát, aki külföldön keresi a boldogulását.
Kedvezőbb, de furcsa helyzetbe került a brassói gyermekkórház igazgatója is, aki
Liviu Muntean az Adevărulnak azt nyilatkozta: nem tartja ezt tisztességesnek, hiszen szerinte egy igazgatónak jóval nagyobb a felelőssége, mint egy orvosnak. „Nehogy azt gondolja bárki is, hogy ezek után orvosok el fogják vállalni a kórházvezetést” – fogalmazott a volt menedzser.
Liviu Muntean arról is beszámolt: mivel a szaktárca az alapbérkeret 30 százalékára korlátozta a pótlékok mértékét, számos alkalmazottnak – az adminisztratív személyzet tagjainak és az ápolóknak – jelentősen, 500–700 lejjel csökkent a fizetése, ugyanis eddig a többlet aránya elérte a 75 százalékot. A helyzet állítólag a többi brassói kórházban is hasonló.
Háromszéken egyelőre nem csökkentek az egészségügyben a bérek, de jövő hónaptól még lehetnek meglepetések, véli Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. A kézdivásárhelyi, a baróti és a kovásznai városi kórházban már kiadták a megemelt béreket és az új szabályzat szerint kiszámolt pótlékokat, a sepsiszentgyörgyi kórházban viszont még számolnak.
Az alapfizetések ugyan többnyire emelkedtek, de a pótlékok levágása Kovászna megyében is igencsak megérződött: a szívkórházban például az eddigi 15 százalékos többlet helyett 3 százalékot tudtak adni, míg a mentőállomáson a korábbi 75 százalék helyett 25 százalékot. Neagovici egyelőre annak örül, hogy az összjövedelme senkinek sem csökkent, egyetlen alkalmazott sem visz kevesebb pénzt haza, mint az előző hónapban.
Hozzátette: az eddigi tárgyalások során a minisztérium annyi engedményt volt hajlandó tenni, hogy lehetővé tette, az intézmények saját költségvetésükből egészítsék ki a pótlékokat. Megoldást viszont ez sem jelent, hiszen például a mentőállomásnak nincs saját jövedelme.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója eközben arra hívta fel a figyelmet,
Az igazgató szerint a pótlékokra vonatkozó szabályozás nem korrekt, anomáliákat teremt, ugyanis egy általános sebésznek nem kellene akkora pótlékot kapnia, mint egy idegsebésznek. „Például a fertőző betegeket kezelő osztályon nem akkora a felelősség és a veszély, mint a marosvásárhelyi klinikán, ahol többtucatnyi HIV-fertőzött beteget kezelnek” – magyarázta András-Nagy Róbert.
Az ország más részeiben is akadnak olyan intézmények, ahol érthetetlen módon alakultak a bérek: a Suceava megyei sürgősségi kórházban például
– mutatott rá Mihai Ardeleanu szóvivő. A Hotnews.ro hírportál ugyanakkor arról értesült, hogy számos esetben a városi kórházakban nagyobb fizetéseket kapnak az orvosok, mint a megyei intézményben, holott rendszerint az utóbbi látja el a súlyosabb eseteket.
Az anomáliára Iulian Pope, a Sanitas alelnöke is rámutatott, aki szerint ez a bértörvény egyértelmű hibájának tudható be, amit sürgősen javítani kell. A Hotnews úgy tudja, egyes intézményekben úgy igyekeznek valamelyest kiegyenlíteni az eltéréseket, hogy azoknak, akiknek nagyobb mértékben nőtt az alapfizetésük, kisebb pótlékot kapnak, akiknek pedig nemigen módosult az alapbére, az nagyobb többlethez jut. Ez viszont teljes zavarhoz vezet a rendszerben, hiszen ellentmond az elvnek, miszerint a nagyobb pótlék a nagyobb felelősségért, illetve a veszélyes munkakörülményekért jár.
Oana Grigore, a szaktárca szóvivője hangsúlyozta: ez nem minisztériumi szinten hozott döntés. Tudor Pop, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, az alsóház egészségügyi bizottságának tagja úgy véli, ezzel mindössze elodázzák az újabb spontán sztrájk kirobbantására okot adó pillanatot.
Mindeközben zajlanak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések: az alkalmazottak képviselőivel legutóbb pénteken találkozott Sorina Pintea, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter és a pénzügyi tárca illetékese. Iulian Pope Sanitas-alelnök elmondta: a megbeszéléseket folytatják, egyelőre igyekeznek „oltani a tüzet”, amíg hosszú távú megoldást találnak.
A kórházakban dolgozó biológusok és vegyészek ugyanakkor tüntetésre készülnek, mivel őket nem érinti a béremelés. A tervek szerint április 20-án a munkaügyi minisztérium elé vonulnak, közben nyílt levelet fogalmaztak meg Lia Olguţa Vasilescu tárcavezetőnek, aki szerintük végtelenül megsértette őket, amikor azt nyilatkozta: ugyanakkor fizetést kellene kapniuk, mint a biológia- és kémiatanárok, mert ugyanolyan végzettséggel rendelkeznek.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
A Hargita megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az RMDSZ-es Borboly Csabát és Barti Tihamért választotta a testület alelnöki tisztségébe – tájékoztatott a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Leállt péntek délelőtt 10 órakor a vasúti közlekedés Brassó és Segesvár között – tájékoztatott a román állami vasúttárssaság utasszállító részlege (CFR Călători).
Közel négy és félmillió lejébe kerül a román államnak, hogy megvásároljon egy temesvári épületet, amelyben az egyik helyi kórház működik, miután az ingatlan tulajdonosai nem akarják meghosszabbítani a bérleti szerződést.
szóljon hozzá!