Csütörtöki helyzetkép. Súlyos ivóvízellátási gondok alakultak ki Maros megyében a Korond-patak parajdi elterelési munkálatai miatt
Fotó: Csató Andrea
Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt. Közben a Salrom a parajdi sóbányánál történt újabb beszakadásokkal magyarázta, hogy miért kellett megbontani a Korond-patakon kialakított vízhozamlassító gátat, ami a sókoncentráció megnövekedéséhez vezetett.
2025. június 12., 15:412025. június 12., 15:41
2025. június 12., 16:462025. június 12., 16:46
Mint arról beszámoltunk, a Kis-Küküllő vizének sótartalma szerdán jelentősen megnőtt, miután a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkásai elbontották a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat. Ráadásul úgy terelték el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelték le. Ennek következtében megnőtt a Koronddal táplált Kis-Küküllő vizének sótartalma, a hatóságok pedig csütörtökön leállították a vízellátást Maros megye több településén, ugyanakkor a halpusztulás jelei is megmutatkoztak Szováta térségében.
A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Tánczos Barna pénzügyminiszter bejelentette: a kormány csütörtök délutáni ülésén azt kérte, hogy menesszék a bányavállalat és a vízügyi hatóság vezetőit. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora elfogadhatatlannak nevezte, ami szerdán Parajdon történt.
„Miközben a helyszínen a minisztériumok vezetői, nemzetközi szakértők, a katasztrófavédelem és a helyi hatóságok is azon dolgoznak, hogy megvédjék a lakosságot és megoldást találjanak a bányakatasztrófa minél szakszerűbb kezelésére, Bukarestben azonnali anyagi támogatást biztosított a kormány a turizmusból élők támogatására, civil szervezetek és egyszerű emberek kezdtek adakozásba a helyiek segítésére, addig a két vállalat egymással vitatkozik, semmibe veszik a szakértők döntését, víz nélkül hagyva több tízezer lakost és tovább súlyosbítva a természeti károkat” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Tánczos.
Tánczos Barna miniszter és Bíró Barna Botond tanácselnök (jobbra) szerint le kell váltani a Salrom és a vízművek vezetőit
Fotó: Tánczos Barna/Facebook
Szerinte a felelőtlenséget nem lehet szó nélkül hagyni, felelősségre kell vonni azokat, akik mulasztottak. „Ezért arra kértem ma a kormányban lévő kollégákat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a két vállalat vezetőit azonnal menesszék, és olyan embereket nevezzenek ki, akik kézben tudják tartani a helyzetet” – közölte a pénzügyi tárca vezetője.
Az elöljáró élesen bírálta a patakeltereléssel a Salrom által megbízott kivitelezőt amiatt, hogy lebontotta a nemzetközi szakértők ajánlásai alapján épített két vízhozamlassító küszöböt, és a patakot egy olyan új mederbe terelte, amely nem volt vízzáró, ennek következtében a sótömegen áthaladó víz a Kis-Küküllő folyó sótartalmának növekedéséhez vezetett. Bíró Barna Botond csütörtökön a Székelyhonnak nyilatkozva „hihetetlen felelőtlenségnek és amatőrizmusnak” minősítette a beavatkozást.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
„Én nem látom értelmét annak, ami ott történik. Így nem lehet nemhogy megmenteni, de kezelni sem ezt a helyzetet. El kell kergetni mindenkit, aki ott van. El kell küldeni a kivitelezőt, mert szerintem nincs meg a szakmai tapasztalata, tudása ahhoz, hogy egy ilyen nehéz, kritikus helyzetet megfelelőképpen tudják kezelni. Sőt, túl magabiztosnak tűnik. Nekem jelezték már tegnap este, hogy ez nem lesz jó, mert amolyan hályogkovács módjára kezdett el dolgozni. Én nem látom, hogy a kivitelezőnek lenne ott keresnivalója, hacsak nem akarunk nagyobb problémát. Most nem arról beszélek, hogy a bányát mikor nyitjuk újra. Ha nem akarunk nagyobb ökológiai katasztrófát, vagy el akarunk kerülni egy ökológiai katasztrófát, neki onnan mennie kell” – jelentette ki felháborodva a tanácselnök a portálnak.
Ezzel egy időben a Salrom vezérigazgatója azzal magyarázza a történteket, hogy megnőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és emiatt kellett elbontani a nemrég megépített fenékküszöböt. Dan Constantin Dobrea csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján a Székelyhon tudósítása szerint elmondta, előző nap volt néhány komolyabb beszakadás a régi bányánál, amely kiszorította az ott lévő sós vizet a patak irányába. A kivitelező ennek nyomán kénytelen volt egy új, nem szigetelt helyre terelni a patakot, különben nem tudta volna folytatni a meder ideiglenes elterelése érdekében megkezdett munkálatokat.
Ezért a munkálatok csoportvezetője arra a hirtelen döntésre kényszerült, hogy a Korond-patak felső szakaszán lévő küszöböt (aminek megépítését egyebek mellett a víz kloridtartalmának csökkentése érdekében javasoltak a szakértők) elbontsa másfél méter szélességben. „Értsék meg, mi sem találkoztunk még hasonló esettel. Folyamatosan változik a helyzet, ami sokszor azonnali döntéseket követel” – idézte a Székelyhon Dobreát. Szerinte a munkálatokat végző cég nem bontotta le teljesen a víz áramlását lassítani hivatott gátat, csak rést vágott rajta, hogy csökkenjen a vízszint és tudjanak közlekedni az ideiglenes úton.
A Salrom országos vezetője hozzátette, a kivitelező folytatja a munkálatokat, ugyanakkor az elbontott fenékküszöböt egyelőre nem fogják visszaépíteni, hisz az ismét a munkatelep elárasztásához és az ottani építkezés ellehetetlenítéséhez vezethet. A vezérigazgató egyébként gúnyosan reagált arra, hogy Bíró Barna Botond a menesztését követelte: Dobrea szerint a tanácselnöknek „többet kellene terepen informálódnia, mielőtt nyilatkozik”. Jelen volt a sajtótájékoztatón a román vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója, Luci Ervin is, aki megerősítette, hogy észleltek halpusztulást a folyókon, de nem tudta megmondani, hogy a jelenség mennyire elterjedt és milyen mértékű.
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt leállították a gyulakuti vízművet, és a dicsőszentmártoni létesítmény is le fog állni. Az intézkedés nyomán 16 Maros megyei település mintegy 36 ezer lakója marad vezetékes víz nélkül. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön közölte, hogy a nap folyamán leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Százbogácson. A lakosságnak azt ajánlották a hatóságok, hogy háztartási célra tartalékoljanak a vezetékes vízből, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az elpusztult halakat ne fogyasszák el.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter csütörtökön a kormányülést követően közölte: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A tárcavezető szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.
A miniszter közölte: a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut. A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. A miniszter szerint ezt a megoldást csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.
A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét. Mircea Fechet újságírói kérdésre hangsúlyozta: a legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. „Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román–magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni” – figyelmeztetett a környezetvédelmi miniszter.
A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedd reggel a temesvári megyei kórház egyik kórtermében. A helyszínre a tűzoltók vonultak ki, és a szomszédos kórteremből két személy önként evakuálta magát.
Enyhe hipotermiás állapotban hoztak le a Máramarosi-havasokból egy ukrán férfit a hegyimentők és a határrendészek keddre virradóra.
Akkreditált, a román oktatási minisztérium által elismert képzést indít ősztől pedagógusoknak az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Bevezették hétfőn az elárasztott parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok az illetékesek szerint.
Románia régióinak nagy részén ingadozó lesz a hőmérséklet a következő két hétben, és esőzésekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 28. és augusztus 10. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Összesen 19 800 lej értékű bírságot „Osztott szét” a csendőrség a Nagyváradon szombaton az önkormányzat tiltása ellenére megtartott Pride-felvonulás kapcsán.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap estig az ország nyugati felén. Az ország keleti felében ugyanakkor harmadfokú, vörös jelzésű riasztást adtak ki kánikula miatt.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) szerint jelentős károkat okozott a szombat délutáni és esti vihar Románia nyolc megyéjében – köztük Erdély, a Partium és a Bánság számos településén.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”,
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás