A Szabadság-szobornál tartott gyásznapi megemlékezésen köszöntő beszédet mondott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is, aki szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. A kereszténydemokrata politikus úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta. „A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák–orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.

Semjén Zsolt beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés. Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. „Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – szögezte le az aradi Szabadság-szobornál elhangzott beszédében a miniszterelnök-helyettes.

Az egybegyűltek ezután több nyelven is együtt imádkoztak, Csóka László vitézi hadnagy a magyar katonai díszjellel (trombitaharsonával) tisztelgett a hősök előtt. A jelen lévő leszármazottak, politikusok, közméltóságok – a megemlékezésen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulátusának a képviselői –, továbbá intézmények, egyesületek koszorúit a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai helyezték el az emlékműnél, majd Csóka László a megemlékezésekkor szokásos magyar katonai takarodóval búcsúzott. A megemlékezés legmeghatóbb pillanata idén is az volt, amikor az egybegyűltek együtt énekelték a székely himnusz első két szakaszát.

Ezt követően szentmisét tartottak a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus plébániatemplomban, az idei főcelebráns és szónok Felföldi László pécsi megyéspüspök volt. A megemlékező magyarok este körmenetben vonultak át a román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György Szabadság-szobránál zajlott a megemlékezés. Az alkotást eredetileg 1890-ben avattak fel Aradon az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak emlékére a a Szabadság téren, ahonnan 1925-ben eltávolították. A Szabadság-szobrot 79 évvel később helyezték vissza köztérre a Maros-parti városban: a magyar és a román kormány közötti megállapodás alapján 2004. április 25-én leplezték le újra a Tűzoltó téren, ami a Megbékélés Parkja nevet kapta.