A községben 2006 tavaszánaz idézett elő máig tartó feszültséget,hogy Incze Zoltán felesége, Incze Daniela magáncégehúsz évre bérbe vette a helyi közbirtokosságnagy jövedelemmel kecsegtető gyümölcsösét.
A személyeskedésektőlsem mentes vitának az vethet véget, ha Máramarosmegye prefektúrája helyi népszavazást írki, amelynek eredményeképpen a lakosság döntiel, hogy tisztségében maradjon, vagy távozzéka jelenlegi polgármester. A népszavazáskiírásához szükséges aláírásokata prefektúra elfogadta, pénteken pedig Koltótanácsa megszavazta az idei költségvetést,amelyből elkülönítették a népszavazáshozszükséges 3000 lejt. Máramaros megye prefektusa,Böndi Gyöngyike tegnap közölte, húsz naponbelül kiírják a referendumot. Riportunk következik.
Beérett a vita gyümölcse
Máramaros megye egyetlenRMDSZ-es polgármesterét menesztenék a magyarokKoltón.
„Arra kérem a Jóistent,vessen véget a viszálynak, mert ez hosszú évekremegronthatja a közösség hangulatát” –panaszolja Varga Károly. A Máramaros megyei Koltóreformátus lelkésze azért aggódik, hogy a2004-ben önállósult, magyar többségűközségben „ahelyett, hogy felemelkednénk, inkábbesszük egymást”.
A koltói viszály abbólfakad, hogy 2006 tavaszán kiderült: az Incze Zoltánpolgármester felesége, Incze Daniela alapítottaRezonal Kft. húsz évre bérbe vette a helyi CsereKözbirtokosság 65 hektáros gyümölcsösét.A polgármester ellenfelei ennek nyomán döntöttekúgy, hogy a megye egyetlen RMDSZ-es polgármestere,Incze Zoltán leváltására népszavazástszervezzenek. „Pedig magam voltam a kampányfőnöke éslegfőbb támogatója, de ez a bérleti szerződéskirobbantotta az amúgy is lappangó konfliktust” –szögezi le Jenei Jenő. A nyugdíjas magángazdálkodóés közbirtokossági tag felrója, hogy míga község önállósulása előttKoltón a földek 90 százalékátvisszaadták az embereknek, Incze a megválasztásaóta eltelt két és fél év alatt semrendezte a maradék tíz százalék sorsát,nem ad ki építési engedélyeket.Kifogásolja, hogy bár kétezer lejes fizetésétfelveszi, Incze egyetlen beruházást sem hozott aközségbe, miközben a román többségűszomszédos településeken utakat aszfaltoznak,javítanak. Jenei szerint az Incze hibája az is, hogy amezei utak járhatatlanok, a Petőfi Sándor kedvenckőasztalához vezető ösvény elhanyagolt. Úgyvéli, az elöljáró abban is vétkes,hogy a tizenegy mandátumú koltóiképviselő-testület jelenleg csak kilenctagú,illetve az önkormányzatnak nincs székháza.
A panaszok egy részétBónis István is alátámasztja. A Máramarosmegyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint bártöbbször felhívta a polgármester figyelmét,ne elégedjék meg a költségvetésbenmeghatározott összeggel, hanem pályázzon,és a községnek igényeljen újabbpénzösszegeket, de ezt Incze nem tette meg.
A gyümölcsösben rejlik a vita magva
„A gyümölcsös évekenát parlagon hevert, akkor bezzeg senkinek sem kellett” –vág vissza Incze Zoltán. Különben is –teszi hozzá – a közbirtokossággal nem ő, hanema felesége által létrehozott ésműködtetett Rezonal Kft. kötött bérletiszerződést. Papírokkal bizonyítja, hogy a 2860részt képviselő 220 közbirtokossági tagközül 152-en írták alá azt agyűjtőívet, s felhatalmazták Bencze Lajos Sándorközbirtokossági elnököt: bontson szerződésta gyümölcsöst elhanyagoló korábbibérlővel, és kössön megállapodásta Rezonal Kft.-vel. Bencze eszerint járt el, így jöttlétre a közbirtokosság és a Rezonal Kft.közötti szerződés. A megállapodásszerint a gyümölcsös 56 hektáros hasznosterületére a bérlő évi 20,16 ezer lejbérleti díjat fizet; a szerződés megszakítását,illetve minden módosítását mindkétfélnek el kell fogadnia. Rögzítették, hogyaz 56 hektáros gyümölcsösben 20,79 hektárona fák kiszáradtak, illetve vágás éstörés-zúzás miatt hiányoznak, aterület 20 százalékán találtakrészben vagy teljesen kifagyott fákat, a kerítéspedig több száz méteren hiányzik. „Ilyenkörülmények között vette át afeleségem cége a gyümölcsöst, azért,hogy egy németországi partnerrel legalább 50embernek munkahelyet biztosító, feldolgozót ismagában foglaló kisüzemet alakítsanak ki”– magyarázza Incze Zoltán. A huszonöt hektárosalma-, hathektáros szilva-, kéthektáros dió-,egyhektáros meggyültetvény mellett a kert tizenöthektáros áfonyaültetvénye számíta legjövedelmezőbbnek.
Az ellene felhozott egyébvádakra válaszolva az elöljáróelmondta: a községi tanács azért csakkilenctagú, mert két megválasztott képviselőmég nem tette le az esküt, ennek tisztázásaaz RMDSZ feladata. A Jenei által említett építésiengedélyekről a polgármester leszögezte:engedélyt csak akkor adhat ki, ha a kérvényezőtelekkönyve teljesen rendezett.
Jenei kijelentésére,miszerint semmit nem tett a község érdekében,Incze a településen végigkalauzolva mutatta azépülő iskolát, óvodát éstornatermet, a roma gyermekek számára az egykoriistállóból átalakított, központifűtéssel és mosdókkal felszerelt iskolát,az ivóvízhálózat továbbfejlesztéséhezmegvásárolt vezetéket.
A gyümölcsszedés joga
A falubeliek egy csoportja 2006májusában Jenei Jenő biztatásárasemmisnek tekintette a közbirtokosság és a RezonalKft. közötti szerződést. „2006 májusábanmi is tartottunk egy közbirtokossági gyűlést,amelyen a tagság 70 százaléka a szerződésbontásmellett foglalt állást. Ezt közöltük acéggel, s azt is elmondtuk, hogy a beruházásaitkifizetjük, a termés pedig a miénk marad” –magyarázta Jenei. „Amikor észrevettük, hogy ahelybéli cigányokkal szedetik a meggyet, felmentünkvagy harmincan a gyümölcsösbe, és kizavartukonnan az embereket. Inczéék erre őrző-védőkommandósokat vetettek be. Amikor az áfonyátszedték, megint felmentünk vagy százan, acigányokat megint kizavartuk, a kocsiról leraktuk a márleszedett 17 láda áfonyát, a többit pedigleszüreteltük, és kilóját egy euróérteladtuk” – emlékezett Jenei, aki szerint a gyümölcsösbőlöszszesen 68,6 ezer lejnyi hasznuk származott, a pénzta közbirtokosság bankszámlájánőrzik. Incze szerint Jeneiék törvényt szegtek,amikor 2006 nyarán leszüretelték a gyümölcsösbena termést. „Hasztalan beszéltem négyszer isTéglás Lajos közbirtokossági elnökkel,hogy inkább 30 ezer lejes bért fizet a feleségemcége 2006-ra, csak a termést ne bántsák,2007-től pedig adják másnak a gyümölcsöst”– mondja Incze Zoltán. Jenei Jenő és TéglásLajos viszont állítják: akár 60 ezer lejtis adtak volna Inczééknek a lelépésért,és hasztalan kérték a polgármestert,nyilvánosan magyarázza meg a közbirtokosságitagoknak a bérleti szerződés részleteit. BenczeElvira Zita alpolgármester szerint is jobb lett volna, haIncze kellő időben nyilvánosan tisztázza a dolgokat.„Amikor a gyümölcsös ügyében tavalytavasszal 50–60 ember tüntetett a községházaelőtt, Incze Zoltán két napra eltűnt, de ha szóbaáll az emberekkel, biztosan megnyugodtak volna” – véliaz alpolgármester.
„Mit magyarázzak? –kérdezett viszsza Incze Zoltán. – Sem én, sema feleségem nem vagyunk közbirtokossági tagok. Akívülálló bérlőnek semmi közeahhoz, hogy a közbirtokossági tagok milyen döntésnyomán egyeztek bele a szerződéskötésbe,akkor mit magyarázzunk?” A nyilatkozattól elzárkózóIncze Daniela helyett férje leszögezi: a Rezonal Kft. nemragaszkodik a bérleti szerződés fenntartásához,de kéri a tavalyi termés ellenértékét.
A tisztség ára
Téglás Lajosközbirtokossági elnök szerint ha Incze nempolgármester, senki sem foglalkozna a vitatott bérletiszerződéssel, s azzal, hogy kinek adják bérbe aközepes termés esetén is közel egymilliólejes hasznot hozó gyümölcsöst.
Gilárdi Anna közbirtokosságitag viszont elmondta: Jeneiéktől sem pénzt, terméstsem kapott. Ugyanezt állítja Bencze Ferencközbirtokossági tag is, hozzátéve: Jeneiékarról akarták meggyőzni a közbirtokosságitagságokat, hogy „kilónként 0,3 lejértvásárolják meg a saját termésüket”.Szerinte Jenei még mindig nem számolt el azzal a 2500lejjel, amelyet a gazdáktól felvásároltföldért vett át a közbirtokosságtól.Bencze úgy vélte, a Jenei „homályos ügyleteit”igazolja az is, hogy a Teleki-kastély melletti, egykoritermelőszövetkezet székházát is azértkellett eladnia, mert súlyos anyagi gondokkal küszködik.„Valóban csődbe mentünk, és azért adtukel a volt kollektívszékházat” – ismerte elJenei. A polgármester elmondta: a szövetkezet egykoriszékházát megvásárolta, majd sajátköltségén tataroztatta, ebben az épületbenműködik ma a községháza. Tulajdonoskénta hasznos felület minden négyzetméteréértegy eurót, azaz havi 275 euró lakbért kap.
Megoldás a népszavazás?
Mindezek után Jenei Jenővezetésével Incze Zoltán ellenfelei népszavazástkezdeményeztek a polgármester eltávolítására.A Máramaros megyei prefektúra elfogadta a referendumotkérő, több mint négyszáz koltóiválasztó aláírását. Aközségi tanács pénteken elfogadta anépszavazás kiadásait is magában foglalóévi költségvetést, a referendum napjáta prefektúrának kell kijelölnie. „Nem fogommegtámadni a helyi tanács határozatát,húsz napon belül kiírjuk a népszavazástKoltón” – közölte Böndi GyöngyikeMáramaros megyei prefektus. Ludescher István megyeiRMDSZ-elnök az ügy kapcsán elmondta: nem tartozikrájuk annak eldöntése, hogy megvonják-evagy sem Inczétől a bizalmat. „Inczét a koltóiakválasztották meg, váltsák le ők, haakarják” – szögezte le.
„Vállalom a megmérettetést.Bár lehet, hogy akkor is lemondok, ha a népszavazásmegerősít tisztségemben, de abban biztos vagyok, hogyha leváltanak, kereshetnek maguknak új székházat,mert az irodaházamat panzióvá alakítom”– szögezte le a polgármester.
B. L.
A felemelkedés esélyei
Koltó 2004-ben népszavazásnyomán vált külön közigazgatásilagSzakállas községtől. Az 1500 magyart, 800 romátés 10–15 román nemzetiségű lakost számláló,Koltóból és a jóval kisebb Katalinbólálló község élére Máramarosmegye prefektúrája Incze Zoltán vállalkozótnevezte ki ideiglenes polgármesternek, aki a 2004 júniusábanlezajlott helyhatósági választáson aszavazatok 74 százalékát szerezte meg. TéglásLajos, Szakállas község korábbipolgármestere elismerte: maga is támogatta Inczét,mert alkalmasnak találta a fiatal vállalkozót azúj község irányítására.Incze az 1990-es évek elejétől sikeres nemzetközifuvarozócég és pékség tulajdonosa.Megválasztása után cégeinek ügyvezetésétmásra ruházta át. Koltón a 2000-benújraalakult Csere Közbirtokosság 105 hektároserdeje és 130 hektáros legelője, de leginkább65 hektáros gyümölcsöse, továbbáaz idegenforgalom jelenti a legfőbb bevételi forrást.A Teleki grófok kastélya, de különösenPetőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847.szeptember 9–október 19. közötti koltóitartózkodásának a Teleki-kastélybanmegtekinthető relikviái, illetve a köztudatban is ápoltemlékük és Petőfinek az itt írthuszonnyolc verse évente legalább ötezer erdélyiés főleg magyarországi turistát vonz.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással.
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.