Új köntöst kapott. A Lászlóffy-ház még az átadás előtt
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Befejeződött a szamosújvári Lászlóffy-ház felújítása, a kivitelező nemrég átadta a Kolozs megyei város egyik büszkeségét a tulajdonos helyi önkormányzatnak.
2023. december 27., 20:472023. december 27., 20:47
Az eseményen többtucat szakember vett részt – számolt be a Transilvaniabusiness.ro portál. A műemlék épület külső és belső felújítása több mint kétmillió euróba került.
– közölte Ovidiu Drăgan polgármester. Emlékeztetett, hogy a Lászlóffy-ház a rendszerváltás előtt Ifjúsági Klubként működött, aztán szórakozóhelyet, néptánc- és sporttermet is működtettek benne. A felújítás után viszont muzeális rendeltetést kap, amely összhangban van építészeti stílusával.
Régi állapotok. Ráfért a felújítás a műemlékre
Fotó: Facebook/RMDSZ Szamosújvár
A Lászlóffy-ház, mely egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak Szamosújváron, a közelmúltban rendkívül rossz állapotba, végveszélybe került. Azonban – amint a Szamosújvári Közlöny társadalmi és kulturális havilap összeállításából kiderül – 2015 után az önkormányzat visszaperelte és 2021-ben megkezdődött a restaurálása. A munkálatokat év végéig kellett befejezni, és ez sikerült is.
A megújult épület
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
A Láncos-háznak is nevezett ingatlant „tartós ormányi kőből” emelték, építését 1747-ben fejezték be. Az oszlopos kapun a Lászlóffy család címere található (amit a kommunista államosításnál legyalultak), a kapudíszeket Anton Schuchbauer (1719–1789) faragta, aki a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
1901 és 1902 között az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola. Az épület a kommunista államosítás után számos célnak szolgált, volt gyár, ifjúsági otthon, ahol néptáncot is oktattak.
A szakszerűen felújított épület a kultúrát fogja szolgálni, ugyanis ide költözik a városi múzeum, mely egy korszerű, modern múzeum lesz és ugyancsak itt lesz egy képzőművészeti kiállítóközpont is – írta a Szamosújvári Közlöny.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben – olvasható az Érsekség.ro portálon. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Szamosújvárt ma közel 20 ezren lakják, a legutóbbi népszámláláson 2600-an vallották magukat magyarnak, 29-en örménynek. Az Ovidiu Drăgan liberális polgármester által vezetett önkormányzatban a 18 tanácsos közül hárman képviselik az RMDSZ-t. A településen működik a Mezőségi Téka Szórványkollégium, mely idén ősszel új épületszárnnyal bővült.
A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Közel 6,4 millió lejes beruházással és zömében magyar kormányzati finanszírozással elkészült a szamosújvári Téka Szórványkollégium új épületszárnya. A vasárnapi átadó ünnepség kapcsán a Téka Alapítvány elnökével, Balázs-Bécsi Attilával beszélgettünk.
A kortárs kultúrát, művészetet is közel hozza a fiatalokhoz a Mezőségen működő, a szórványmagyarság megmaradásáért immár 30 éve aktívan tevékenykedő szamosújvári Téka Alapítvány.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Heves esőzések és a légköri instabilitás miatt több erdélyi megyére is sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Arról is tájékoztattak egyúttal, hogy folytatódik az időjárás lehűlése.
Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken.
Közzétette szerdán a bukaresti oktatási minisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG) által globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Ahol a magyarok számaránya megkívánta, a Magyar Polgári Erő mindenhol összefogott az RMDSZ-szel – jelentette ki a Krónikának Kulcsár-Terza József. Az MPE vezetője Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott sajtótájékoztatót.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Arany János-díjjal tüntették ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésén a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatóját, Sándor Bulcsút és Bartos-Elekes Zsombort.
Összeütközött két villamos szerdán Aradon. Két utas megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében.
Kilenc jelölt száll versenybe Nagyszeben polgármesteri tisztségéért, köztük a jelenlegi polgármester, Astrid Fodor (Romániai Német Demokrata Fórum) – jelentette be szerdán a megyeszékhely 1-es számú választási irodája.
Sárga viharriasztást adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Igazgatóság az ország több régiójára, beleértve Erdély egyes részeit is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!