Bányászmúzeumot létesítenének Nagybányán, így emlékeztetnének a dicső múltra

Pap Melinda 2019. december 10., 18:46 utolsó módosítás: 2019. december 10., 19:39

A nagybányai festőiskola tagjainak festményeiről visszaköszönő régi bányászházakat próbálja megőrizni az utókor számára a városvezetés, amely megvásárolná és tájházként működtetné ezek egyikét. Az RMDSZ kezdeményezését legutóbbi ülésén fogadta el a helyi tanács.

Boromisza Tibor Veresvízi bányászházak egy hideg téli napon című, 1911-es festménye

Egy kézen meg lehetne számolni, hány hagyományos, régi bányászház maradt még Nagybányán, így rendkívül időszerűvé vált ezek megmentése. Az RMDSZ kezdeményezésére a nagybányai tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta, hogy az önkormányzat megvásároljon egy ilyen ingatlant azzal a céllal, hogy visszaállítsák eredeti állapotába, majd tájházat alakítsanak ki benne – mondta el a Krónikának Pap Zsolt István kezdeményező.

A nagybányai önkormányzati képviselő emlékeztetett, a helyi RMDSZ még a 2016-os választási programjában sorolta prioritásai közé a bányászmúlt tudatosítását, a bányászati turizmus fejlesztését egy régi bányászház múzeummá alakításával, illetve egy bánya galériaszakaszának látogathatóvá tételével.

Bemutatnák a bányászok mindennapjait

A bányászmúzeum terve megvalósulni látszik, a november végi tanácsülésen ugyanis a jelen lévő 20 önkormányzati képviselő mindenike egyetértett: a városvezetés úgy állítson emléket a nemesfémbányászatnak, hogy megvásárol egy régi bányászházat és múzeummá alakítja azt.

Ma már megszámolhatjuk egyik kezünkön, hány ilyen ház maradt meg eredeti állapotában, 90 százalékuk eltűnt az elmúlt 30 évben. Lebontották őket, modern házakat húztak fel helyettük”

– mondta Pap Zsolt István. A tanácsos szerint az első lépés az lenne, hogy beazonosítsanak egy eladó ingatlant, utána következne annak felújítása oly módon, hogy megtartsák eredeti jellegét; majd régi bútorokkal, használati tárgyakkal rendeznék be, és tájházként működtetnék. Utóbbi valószínűleg szakemberekkel, múzeumokkal köttetett partnerség révén valósulna meg, erre vonatkozóan újabb tanácsi határozatot kell elfogadtatni.

A cél, hogy megelevenítsék a bányászok mindennapi életét, hiszen kimondottan a bányászéletmódnak eddig nem állítottak emléket a nemesfémbányászatáról híres bányavidéki városban.

„Nagybányán működik történelmi és ásványmúzeum is, a tervezett tájház kiegészítené ezek kiállítási anyagát. Itt az is kiderülne, hogyan éltek a bányászok, milyenek voltak a mindennapjaik” – magyarázta lapunknak Pap Zsolt István. Aki szerint a megfelelő ház megvásárlása és tájházzá történő átalakítása után a következő lépés az lenne, hogy bekapcsolják a turisztikai körforgásba.

Régi, leromlott állagú bányászház Fotó: Forrás: Pintér Zsolt

„Utolsó percben próbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott az RMDSZ képviselője, emlékeztetve, hogy a bányászházak a Kereszthegy alatt, a Veresvíz és Petőfi utca, illetve a liget környékén voltak. A városvezetés itt keres eladó ingatlant, hogy bekapcsolható legyen a nagybányai látványosságok sorába.

Élő emlékezet
Nagybánya múltjának fontos eleme a bányászat. Ezt a román kollégák is megértették, és a jelenlévők közül mindenki megszavazta a tervet”

– mondta a november 26-ai ülésen hozott döntésről Pap Zsolt István. A tanácsos szerint a bányászattal kapcsolatos emlékek főleg a magyar közösség körében élnek, a román bányászok zöme ugyanis a kommunizmusban érkezett a városba a környező falvakból, és az ipari kitermelés beszüntetése után vissza is költözött.

A bányászmúzeum csak a bányászmúlt felelevenítésének egyik eleme: az RMDSZ képviselői hosszú távon azt szeretnék, ha valamelyik bánya bejáratát is látogathatóvá tehetnék.

A kereszthegyi bánya például megőrizte eredeti arculatát, bejáratánál még a magyar felirat is látható. Igaz, a galériák zöme magántulajdonban van, így a turisztikai kihasználáshoz – a házhoz hasonlóan – meg kellene vásárolnia az önkormányzatnak.

De más, bányászattal kapcsolatos látnivalók is vannak a városban: ilyen a Veresvízi utcától nem messze található, a nedves fúrás bevezetésére emlékeztető Flottmann-kő, amely az 1912-es nagybányai bányászati és kohászati szakkiállítás emlékeként maradt a városban. Ez is méltóbb helyet érdemelne.

Bányászhimnusz a templomban

Pintér Zsolt, a nagybányai Főtér Fesztivál főszervezője, a Nagybánya.ro portál szerkesztője szerint a nagybányai magyarság körében élő hagyománya van a bányászatnak, hiszen sokan dolgoztak bányavállalatnál.

Egyedi szokás például, hogy a katolikus templomokban jeles ünnepekkor eléneklik a bányászhimnuszt, ahol a bányászok képviselői is jelen vannak, az egykori bányászokból álló hagyományőrző csapat egyenruhában áll díszőrséget.

Pintér Zsolt Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok

A katolikus egyház, a Teleki Magyar Ház is rendelkezik bányászattal kapcsolatos tárgyakkal, de magángyűjteményekben is találni eszközöket. A legfontosabb mégis a pár megmaradt, düledező bányászház megmentése lenne – hangsúlyozta lapunknak a város története iránt érdeklődő Pintér Zsolt.

Az egész Veresvízi utca ilyen házakból állt, a nagybányai festőiskola festményein meg is van örökítve jó pár. Ezek színes falú vályogházak voltak, utcára néző két kicsi ablakkal. Kontyos házaknak hívták őket jellegzetes tetőoromzatuk miatt”

– fogalmazott.

Pár éve még lehetett utcarészletet, két-három egymás mellett lévő házat látni, ám ma már csak elvétve akad egy-egy, ezért is lenne fontos megmenteni, mielőtt a tulajdonos lebontaná.

Nagybánya nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, a bányászatnak köszönhette királyi városi rangját is, több magyar királytól is kiváltságlevelet kapott.

Aranybányászata Mátyás király idején, majd Bethlen Gábor uralkodása alatt erősödött meg újra. A bányászat az 1989-es forradalom után fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak. A kommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnt, és a város fő gazdasági ereje a kereskedelem lett. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az 123 ezer lakosú megyeszékhely lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat