Boromisza Tibor Veresvízi bányászházak egy hideg téli napon című, 1911-es festménye
A nagybányai festőiskola tagjainak festményeiről visszaköszönő régi bányászházakat próbálja megőrizni az utókor számára a városvezetés, amely megvásárolná és tájházként működtetné ezek egyikét. Az RMDSZ kezdeményezését legutóbbi ülésén fogadta el a helyi tanács.
2019. december 10., 18:462019. december 10., 18:46
2019. december 10., 19:392019. december 10., 19:39
Egy kézen meg lehetne számolni, hány hagyományos, régi bányászház maradt még Nagybányán, így rendkívül időszerűvé vált ezek megmentése. Az RMDSZ kezdeményezésére a nagybányai tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta, hogy az önkormányzat megvásároljon egy ilyen ingatlant azzal a céllal, hogy visszaállítsák eredeti állapotába, majd tájházat alakítsanak ki benne – mondta el a Krónikának Pap Zsolt István kezdeményező.
A nagybányai önkormányzati képviselő emlékeztetett, a helyi RMDSZ még a 2016-os választási programjában sorolta prioritásai közé a bányászmúlt tudatosítását, a bányászati turizmus fejlesztését egy régi bányászház múzeummá alakításával, illetve egy bánya galériaszakaszának látogathatóvá tételével.
A bányászmúzeum terve megvalósulni látszik, a november végi tanácsülésen ugyanis a jelen lévő 20 önkormányzati képviselő mindenike egyetértett: a városvezetés úgy állítson emléket a nemesfémbányászatnak, hogy megvásárol egy régi bányászházat és múzeummá alakítja azt.
– mondta Pap Zsolt István. A tanácsos szerint az első lépés az lenne, hogy beazonosítsanak egy eladó ingatlant, utána következne annak felújítása oly módon, hogy megtartsák eredeti jellegét; majd régi bútorokkal, használati tárgyakkal rendeznék be, és tájházként működtetnék. Utóbbi valószínűleg szakemberekkel, múzeumokkal köttetett partnerség révén valósulna meg, erre vonatkozóan újabb tanácsi határozatot kell elfogadtatni.
„Nagybányán működik történelmi és ásványmúzeum is, a tervezett tájház kiegészítené ezek kiállítási anyagát. Itt az is kiderülne, hogyan éltek a bányászok, milyenek voltak a mindennapjaik” – magyarázta lapunknak Pap Zsolt István. Aki szerint a megfelelő ház megvásárlása és tájházzá történő átalakítása után a következő lépés az lenne, hogy bekapcsolják a turisztikai körforgásba.
Régi, leromlott állagú bányászház
Fotó: Forrás: Pintér Zsolt
„Utolsó percben próbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott az RMDSZ képviselője, emlékeztetve, hogy a bányászházak a Kereszthegy alatt, a Veresvíz és Petőfi utca, illetve a liget környékén voltak. A városvezetés itt keres eladó ingatlant, hogy bekapcsolható legyen a nagybányai látványosságok sorába.
– mondta a november 26-ai ülésen hozott döntésről Pap Zsolt István. A tanácsos szerint a bányászattal kapcsolatos emlékek főleg a magyar közösség körében élnek, a román bányászok zöme ugyanis a kommunizmusban érkezett a városba a környező falvakból, és az ipari kitermelés beszüntetése után vissza is költözött.
A kereszthegyi bánya például megőrizte eredeti arculatát, bejáratánál még a magyar felirat is látható. Igaz, a galériák zöme magántulajdonban van, így a turisztikai kihasználáshoz – a házhoz hasonlóan – meg kellene vásárolnia az önkormányzatnak.
De más, bányászattal kapcsolatos látnivalók is vannak a városban: ilyen a Veresvízi utcától nem messze található, a nedves fúrás bevezetésére emlékeztető Flottmann-kő, amely az 1912-es nagybányai bányászati és kohászati szakkiállítás emlékeként maradt a városban. Ez is méltóbb helyet érdemelne.
Pintér Zsolt, a nagybányai Főtér Fesztivál főszervezője, a Nagybánya.ro portál szerkesztője szerint a nagybányai magyarság körében élő hagyománya van a bányászatnak, hiszen sokan dolgoztak bányavállalatnál.
Pintér Zsolt
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
A katolikus egyház, a Teleki Magyar Ház is rendelkezik bányászattal kapcsolatos tárgyakkal, de magángyűjteményekben is találni eszközöket. A legfontosabb mégis a pár megmaradt, düledező bányászház megmentése lenne – hangsúlyozta lapunknak a város története iránt érdeklődő Pintér Zsolt.
– fogalmazott.
Pár éve még lehetett utcarészletet, két-három egymás mellett lévő házat látni, ám ma már csak elvétve akad egy-egy, ezért is lenne fontos megmenteni, mielőtt a tulajdonos lebontaná.
Aranybányászata Mátyás király idején, majd Bethlen Gábor uralkodása alatt erősödött meg újra. A bányászat az 1989-es forradalom után fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak. A kommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnt, és a város fő gazdasági ereje a kereskedelem lett. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az 123 ezer lakosú megyeszékhely lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztették a hegyitúrák kedvelőit, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvényt.
Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.
Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.
A parajdi sóbányában bekövetkezett vízbetörés következtében közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet alakult ki – állapítják meg erdélyi geológusok egy május 30-án közzétett szakmai állásfoglalásban.
Jövő heti erdélyi látogatása során Parajdot is felkeresi Sulyok Tamás – ezt maga a köztársasági elnök jelentette be pénteken Facebook-oldalán.
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtést hirdet a székelyföldi árvízkárosultak számára.
Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor csütörtök este a parajdiakkal találkozott egy nagygyűlés keretében. A politikus a Krónikának elmondta, hogy meg kell találni a tragédia felelőseit.
Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Erdély keleti részén, Hargita megye mellett Brassó és Kovászna megyében is komoly gondokat okoz a lezúdult hatalmas mennyiségű eső.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) megnyitotta hivatalosan 23. karát, az Orvos- és Egészségtudományi Kart.
,,Bukarestben rontották el, ezért Bukarestnek kell megoldania a parajdi sóbánya tragikus történetét” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán Hargita megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!