Sőt a román államot arra sem kötelezik, hogy engedélyezze a bányanyitást. Ehhez képest az ítélet arról rendelkezik, hogy a kanadai bányatársaságnak 1,1 millió euró kártérítést kell fizetnie a román államnak perköltség címén. „Köszönöm a Romániát professzionálisan képviselő ügyvédeknek, tisztesség és becsület! A románoknak nem kell szenvedniük egyes kormányfők döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték” – írta bejegyzésében Marcel Ciolacu.

Az ítélet önmagában is óriási horderejű, ugyanakkor annak ismeretében is nagy jelentőséggel bír, hogy a bukaresti kormány illetékesei az elmúlt hetekben folyamatosan kész tényként tálalták, hogy a román állam el fogja veszíteni a kártérítési pert. Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Románia nagy eséllyel 6,7 milliárd dollár kártérítést fizethet a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat javára a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt is előre vetítette: a román államot a bíróság arra kényszerítheti, hogy engedélyezze a ciántechnológiás projekt megvalósítását.

korábban írtuk

Népszavazás sem kizárt a verespataki aranykitermelés beindításáról

Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy népszavazást szervezne a verespataki aranykitermelés elkezdéséről.

Marcel Boloș többször is úgy vélekedett, hogy „nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására. „Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta korábban a román kormány pénzügyminisztere.

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap állt a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében.

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.

A nemzetközi választottbírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását - részletezte az AGERPRES-nek adott válaszában a kormány sajtóosztálya.

Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.

korábban írtuk

Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben

Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.