Románia megnyerte a verespataki bányanyitás érdekében a kanadaiak által indított pert

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben – jelentette be pénteken késő este Marcel Ciolacu román kormányfő.

Rostás Szabolcs

2024. március 09., 00:072024. március 09., 00:07

2024. március 10., 23:512024. március 10., 23:51

Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteken este közösségi oldalán posztolt bejegyzésében bejelentette, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie amiatt, hogy nem tette lehetővé a Fehér megyei településen a kanadai társaság által tervezett színesfémbánya megnyitását. „Megnyertük a Verespatak-pert! Harcoltunk Romániáért, hiszen igazságtalan lett volna, hogy valamennyi adófizetőt és nyugdíjast büntessenek egyes románellenesek gazemberségéért” – fogalmazott posztjában a kormányfő.

A washingtoni választottbíróság ítélete azt jelenti, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie a Verespatakra tervezett színesfémberuházás meghiúsulásáért.

Sőt a román államot arra sem kötelezik, hogy engedélyezze a bányanyitást. Ehhez képest az ítélet arról rendelkezik, hogy a kanadai bányatársaságnak 1,1 millió euró kártérítést kell fizetnie a román államnak perköltség címén. „Köszönöm a Romániát professzionálisan képviselő ügyvédeknek, tisztesség és becsület! A románoknak nem kell szenvedniük egyes kormányfők döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték” – írta bejegyzésében Marcel Ciolacu.

Az ítélet önmagában is óriási horderejű, ugyanakkor annak ismeretében is nagy jelentőséggel bír, hogy a bukaresti kormány illetékesei az elmúlt hetekben folyamatosan kész tényként tálalták, hogy a román állam el fogja veszíteni a kártérítési pert. Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Románia nagy eséllyel 6,7 milliárd dollár kártérítést fizethet a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat javára a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt is előre vetítette: a román államot a bíróság arra kényszerítheti, hogy engedélyezze a ciántechnológiás projekt megvalósítását.

korábban írtuk

Népszavazás sem kizárt a verespataki aranykitermelés beindításáról
Népszavazás sem kizárt a verespataki aranykitermelés beindításáról

Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy népszavazást szervezne a verespataki aranykitermelés elkezdéséről.

Marcel Boloș többször is úgy vélekedett, hogy „nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására. „Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta korábban a román kormány pénzügyminisztere.

Ehhez képest a pénzügyminiszter pénteken este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva bevallotta: meglepte, hogy éppen a kártérítést követelő kanadai Gabriel Resources vállalatot kötelezte a választottbíróság „jelképes” kártérítés megfizetésére a perköltségért.

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap állt a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében.

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.

A nemzetközi választottbírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását - részletezte az AGERPRES-nek adott válaszában a kormány sajtóosztálya.

Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait.

Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.

korábban írtuk

Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben
Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben

Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Behozhatatlan lett Nicușor Dan előnye, Bukarest főpolgármestere lett Románia államelnöke!

Megnyerte a megmérettetésen függetlenként indult Nicușor Dan a romániai államfőválasztást, miután a hivatalos szavazatszámlálás alapján előnye behozhatatlanná vált ellenfele, George Simion számára.

Behozhatatlan lett Nicușor Dan előnye, Bukarest főpolgármestere lett Románia államelnöke!
2025. május 18., vasárnap

Nicușor Dan: a romániai társadalom megmutatta az erejét

Nicușor Dan szerint a román társadalom megmutatta az erejét az elnökválasztás második fordulójában.

Nicușor Dan: a romániai társadalom megmutatta az erejét
2025. május 18., vasárnap

Urnazárásig majdnem elérte a 65 százalékos arányt a részvétel, a Székelyföld is jól teljesített

Vasárnap a 21 órai urnazárásig több mint 11 millió 600 ezer személy szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában.

Urnazárásig majdnem elérte a 65 százalékos arányt a részvétel, a Székelyföld is jól teljesített
2025. május 18., vasárnap

Simion egyértelmű győztesnek tartja magát

George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.

Simion egyértelmű győztesnek tartja magát
Simion egyértelmű győztesnek tartja magát
2025. május 18., vasárnap

Simion egyértelmű győztesnek tartja magát

2025. május 18., vasárnap

Exit poll: Nicușor Dan 54, George Simion 45 százalékon áll az államfőválasztási harcban

Szoros eredményt jósolnak az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában a közvélemény-kutatók Nicușor Dan és George Simion között.

Exit poll: Nicușor Dan 54, George Simion 45 százalékon áll az államfőválasztási harcban
2025. május 18., vasárnap

Franciaország cáfolja a romániai választásokba való beavatkozás vádját

Teljesen alaptalan vádak keringenek a Telegramon és a X-en a romániai elnökválasztásba való állítólagos francia beavatkozásról − közölte vasárnap este a francia külügyminisztérium.

Franciaország cáfolja a romániai választásokba való beavatkozás vádját
2025. május 18., vasárnap

Tíz százalékkal meghaladja a választási részvétel az első fordulóban mért 53 százalékot

Vasárnap 20 óráig több mint 11 millió román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás döntő fordulójában.

Tíz százalékkal meghaladja a választási részvétel az első fordulóban mért 53 százalékot
2025. május 18., vasárnap

Cáfolja az orosz külügyi szóvivő, hogy beavatkoztak volna a romániai elnökválasztásba

Elutasítja az orosz külügyminisztériumi szóvivő azokat a vádakat, miszerint Moszkva beavatkozott volna a romániai államelnök-választásba.

Cáfolja az orosz külügyi szóvivő, hogy beavatkoztak volna a romániai elnökválasztásba
2025. május 18., vasárnap

A szavazólapok fotózása, filmezése miatt érkezett a legtöbb bejelentés a belügyminisztériumhoz

Összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés vasárnap a belügyi szervekhez; ezek közül 43 alaptalannak bizonyult, tízet még vizsgálnak, hetet pedig továbbküldtek az illetékes választási irodának.

A szavazólapok fotózása, filmezése miatt érkezett a legtöbb bejelentés a belügyminisztériumhoz
2025. május 18., vasárnap

Átlépte a 10 milliós küszöböt, meghaladta az 56 százalékot a részvételi arány

Vasárnap 18 órakor elérte az országos részvételi arány az 56 százalékot, több mint 10 millióan adták le szavazatukat az államfőválasztás második fordulójában.

Átlépte a 10 milliós küszöböt, meghaladta az 56 százalékot a részvételi arány