Románia megnyerte a verespataki bányanyitás érdekében a kanadaiak által indított pert

•  Fotó: Makkay József

Fotó: Makkay József

A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben – jelentette be pénteken késő este Marcel Ciolacu román kormányfő.

Rostás Szabolcs

2024. március 09., 00:072024. március 09., 00:07

2024. március 10., 23:512024. március 10., 23:51

Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteken este közösségi oldalán posztolt bejegyzésében bejelentette, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie amiatt, hogy nem tette lehetővé a Fehér megyei településen a kanadai társaság által tervezett színesfémbánya megnyitását. „Megnyertük a Verespatak-pert! Harcoltunk Romániáért, hiszen igazságtalan lett volna, hogy valamennyi adófizetőt és nyugdíjast büntessenek egyes románellenesek gazemberségéért” – fogalmazott posztjában a kormányfő.

A washingtoni választottbíróság ítélete azt jelenti, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie a Verespatakra tervezett színesfémberuházás meghiúsulásáért.

Sőt a román államot arra sem kötelezik, hogy engedélyezze a bányanyitást. Ehhez képest az ítélet arról rendelkezik, hogy a kanadai bányatársaságnak 1,1 millió euró kártérítést kell fizetnie a román államnak perköltség címén. „Köszönöm a Romániát professzionálisan képviselő ügyvédeknek, tisztesség és becsület! A románoknak nem kell szenvedniük egyes kormányfők döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték” – írta bejegyzésében Marcel Ciolacu.

Az ítélet önmagában is óriási horderejű, ugyanakkor annak ismeretében is nagy jelentőséggel bír, hogy a bukaresti kormány illetékesei az elmúlt hetekben folyamatosan kész tényként tálalták, hogy a román állam el fogja veszíteni a kártérítési pert. Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Románia nagy eséllyel 6,7 milliárd dollár kártérítést fizethet a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat javára a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A pénzügyi tárca vezetője ugyanakkor azt is előre vetítette: a román államot a bíróság arra kényszerítheti, hogy engedélyezze a ciántechnológiás projekt megvalósítását.

korábban írtuk

Népszavazás sem kizárt a verespataki aranykitermelés beindításáról
Népszavazás sem kizárt a verespataki aranykitermelés beindításáról

Marcel Ciolacu kormányfő egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy népszavazást szervezne a verespataki aranykitermelés elkezdéséről.

Marcel Boloș többször is úgy vélekedett, hogy „nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására. „Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta korábban a román kormány pénzügyminisztere.

Ehhez képest a pénzügyminiszter pénteken este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva bevallotta: meglepte, hogy éppen a kártérítést követelő kanadai Gabriel Resources vállalatot kötelezte a választottbíróság „jelképes” kártérítés megfizetésére a perköltségért.

A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) szeptember végén zárta le a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap állt a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében.

A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon.

A nemzetközi választottbírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával. A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását - részletezte az AGERPRES-nek adott válaszában a kormány sajtóosztálya.

Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait.

Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.

korábban írtuk

Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben
Több mint hatmilliárd dollár múlik rajta, és nem áll jól Románia szénája: pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki bányaperben

Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén

Elsőfokú, avagy sárga jelzésű figyelmeztetés van érvényben kedd estig Máramarosban, Moldva nyugati felében, Olténia északi és északnyugati régióiba, illetve helyenként Erdélyben a várható viharok miatt – figyelmeztetett a meteorológiai szolgálat.

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén
2025. július 15., kedd

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfő este kijelentette, hogy a párt következő kongresszusát valószínűleg ősszel tartják.

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét
2025. július 15., kedd

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot

Az alkotmánybírósághoz fordult a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány által a 9,3 százalékos költségvetési deficit lefaragására kidolgozott, felelősségvállalással elfogadott megszorító csomagot.

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot
2025. július 15., kedd

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke

A különleges nyugdíjak csökkentése része lesz a következő költségvetési csomagnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére

A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.

Felmérés: a legtöbben azt AUR-t tartják a legalkalmasabbnak az életszínvonal megvédésére
2025. július 14., hétfő

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére

Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.

Volt miniszterelnök kerülhet valamelyik hírszerző szolgálat élére
2025. július 14., hétfő

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.

Zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, a Székelyföld is érintett
2025. július 14., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért

A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége korruptnak tartja a rendszert, és az államot okolja a jelenlegi helyzetéért