A temesvári Jenő herceg utca étteremsora
Fotó: Kisréti Zsombor
A békésen egymás mellett élő népek nagyvárosaként számon tartott Temesvár „multikulturalizmusa” a valóságban nem csak a társadalmi életben, hanem a gasztronómiában is megkérdőjelezhető. A zömében olasz konyhát vezető éttermekben nehéz hagyományos bánsági ételt enni.
2021. október 10., 16:352021. október 10., 16:35
Temesvárról folyamatosan azt hallja az ember, hogy multikulturális város. A román többség részéről előszeretettel hangoztatott jelzőnek ma már kevés a valóságalapja, hiszen a bő száz évvel ezelőtti, mintegy 85 százalékos magyar–német–szerb–bolgár és olasz többség és a 10-15 százalékos román kisebbség aránya egy évszázad alatt gyökeresen megváltozott. A magyar mellett a legjelentősebb városalkotó közösség, a németség szinte teljesen eltűnt, de a többi népcsoport is igen kis létszámban maradt fenn.
A gasztronómia nyelvére lefordítva, ezt azt jelentené, hogy a Temesvárra látogató vendégnek könnyűszerrel találnia kellene sváb, magyar vagy szerb éttermet. Aki az első kettőt keresi, annak bizony csalódnia kell, merthogy ilyen nincs Temesváron, pedig a két világháború között szép számmal akadtak ilyen éttermek is.
Ezzel szemben nagyon sok az olasz étterem, amelyek viszont nem az évszázadok során itt élő és mára eltűnt olasz kisebbségnek tudható be, hanem az Olaszországból ide telepedett vállalkozóknak, illetve olyan romániai üzletembereknek, akik az örökzöldnek számító olasz konyha rendszerváltás utáni térhódításában láttak fantáziát, és számításaik bejöttek.
Erdélyi ízek. A tyúkhúsleves minden éttermünkben népszerű
Fotó: Kisréti Zsombor
„Elsősorban nem a pizzériákra kell gondolni, hanem olyan olasz éttermekre, ahol a pizzák mellett vagy azok mellőzésével a kiemelkedően jó konyha olasz gyökerekből táplálkozik” – fogalmaz egyik írásában a szakember. Valójában szinte bármelyik igényes temesvári étterem választékát nézzük, szembeötlő az olasz konyha térhódítása. Amivel nyilván máshol is találkozhatunk, de ennyire koncentráltan talán sehol, Erdélyben.
A csábítás ellenére mégsem egy jellegzetesen olaszos helyet próbáltam ki, hanem az erdélyi hagyományos konyhára is hajazó belvárosi éttermet a Jenő herceg utcában, ahol egymás mellett több kisebb vendéglő és kávézó is sorakozik. A Fehér lóhoz címzett étterem (La Calul Alb) mellett ezúttal az volt a perdöntő, hogy a temesvári vendéglők közül talán egyedül itt lehet velős csontot rendelni. Ami az egyik kedvencem: a pirítós kenyérre kenhető forró velő tormával különleges élmény. Habár voltak fenntartásaim, hogy éttermi körülmények között nehéz frissen felszolgálni, hiszen ha főzzük vagy ha a csontot hosszába vágva grillezzük, mindkét esetben legalább félórára van szükség az ízletes, friss és forró velő tálalásához.
Éttermekben ritka hely, ahol velős csontot is kínálnak
Fotó: Kisréti Zsombor
A koronavírus-járvány miatt tavaly pár hónapra lehúzta a redőnyt, de végül újraindult. A városban folyamatosan sok a turista, közöttük szép számmal vannak a kilencvenes évek elején tömegesen távozott svábok, akik közül sokan hazatérnek a honvágy miatt. Az étteremben is németül beszélő idős emberek ültek, akik épp olyan érdeklődve keresték a hagyományos ízeket, mint jómagam.
A tökből és a gombából készült krémlevesek a nemzetközi konyha termékei, ezért inkább a magyaros húsleves mellett döntöttem, amely állaga szerint finom tyúkhúsleves volt. Az étlap hagyományos bánsági húslevesként kínálja, házi laskával.
Erdélyi ízek. A tyúkhúsleves minden éttermünkben népszerű
Fotó: Kisréti Zsombor
A magyar konyhában nem szoktuk petrezselyemzölddel megszórni, de ezt leszámítva a leves jellegzetes erdélyi ízvilágot kínált. Az eredeti szépségében felújított boltíves monarchiabeli belső tér minden esetre több hagyományos erdélyi, vagy akár tágabb térségbeli ételt feltételez az ide látogató részéről.
Végül az egyetlen, bárányhúsból készült étel, a sütőben készült zöldséges bárányhús mellett döntöttem. Ami nem lett volna rossz választás, ha a konyhán valóban bárányhúst, és nem növendéket sütnek. A növendéknek ugyanis teljesen más az íze. Én mindkettőt szeretem, de ha a gyerekekkel vállalkozom erre a gasztrokalandra, eltolják maguk elől a tányért. Ha szopós bárány helyett az illatáról jól megkülönböztethető növendék birka húsát kapja a vendég, tájainkon sokan visszamondanák.
Bárány helyett zöldséges növendék birkahús
Fotó: Kisréti Zsombor
Szerencsére kacsában vagy sertéscsülökben ekkorát nem lehet tévedni. Ár-érték arányban a Fehér lóhoz címzett étterem nem a legjobb választás Temesváron, viszont a hagyományos helyi konyhához ragaszkodó vendég számára a Bánság fővárosában nincs túl sok választék. Hacsak nem kedveli a nagyvilág ízeit, helyi kiadásban.
Kisréti Zsombor
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!