Holló László: mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok
Fotó: Haáz Vince
Ferenc pápa csíksomlyói jelenléte megerősítette az erdélyi magyarságot identitásában, sorsának vállalásában, ugyanakkor a szentatya romániai körútja a vallási felekezetek és népcsoportok közti közeledést szolgálta – állapította meg a Krónikának dr. Holló László előadótanár, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karának dékánhelyettese.
2019. június 05., 14:012019. június 05., 14:01
2019. június 05., 14:042019. június 05., 14:04
A szentatya romániai látogatása során is tanúbizonyságot tett legjellemzőbb tulajdonságáról, az egyszerűségről és a szerénységről – értékelte Ferenc pápa apostoli körútját lapunknak Holló László, akit a katolikus egyházfő háromnapos látogatása, ezen belül a csíksomlyói szentmiséje jelentőségéről faggattunk. Kérdésünkre az egyetemi oktató bizakodva, de visszafogott optimizmussal tekint a szentatya és Daniel ortodox pátriárka találkozójának eredményeire. Mint lapunknak kifejtette, minden találkozás és párbeszéd alkalom a felebarátunk megismerésére, és az egymáshoz való közelebb kerülésre.
– vonta le a következtetést Holló László, hozzátéve, hogy a realitások figyelembevételével ez nem lesz sem könnyű, sem gyors folyamat.
Holló László szerint az is jelzésértékű, hogy a pápa – a romániai ortodox egyház hozzájárulásával – Balázsfalván boldoggá avathatott hét, a kommunista rendszer által bebörtönzött és megkínzott görögkatolikus püspököt. Mint ismert, már magának a romániai látogatásnak is az volt az egyik feltétele, hogy a többségi egyház beleegyezését adja. „Ami Balázsfalván történt, azt mindenképpen történelmi jóvátételként kell értékelni. Elég, ha csak a görögkatolikus egyház betiltása, majd az 1989-es rendszerváltást követő felszabadítása körüli feszültségekre gondolunk. Az ortodox egyház azt is megtehette volna, hogy nem hívja meg a pápát Romániába. Az államfő és a katolikus egyház meghívása nem lett volna elégséges” – hangsúlyozta Holló László.
Az egyetemi előadótanár kitért a pápalátogatást megelőző bukaresti demonstrációra is, amelyen Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester néhány ortodox pópával együtt tiltakozott a szentatya látogatása, illetve a magyarok ellen. Holló László szerint a megnyilvánulást a súlyának megfelelően kell kezelni. Mint mondta, tagadhatatlan, hogy a görögkeleti egyházban is akadnak, akik elutasítják az ökumenizmus ideáját, és akik az intoleráns magatartásáról ismert Funar által fémjelzett utcai tiltakozáson eretneknek és ördögtől valónak kiáltották ki a pápát és katolikusokat. „Ennek ellenére én ezt a tüntetést tragikomédiának tartom, amit nem lehet komolyan venni” – szögezte le a BBTE dékánhelyettese. Megítélése szerint a pápaellenes tiltakozáson mindössze az ortodox egyház szélsőséges képviselői – szerzetesek és pópák – jelentek meg, akiknek álláspontjával a görögkeleti egyház nem vállal közösséget.
A lapunkban feltárt incidensre emlékeztetve Holló László hozzátette: a román kormányőrség (SPP) is nevetségessé tette magát azáltal, hogy a „Romániában élünk” jelszóra hivatkozva letakartatta a pápai miseruha hátán szereplő magyar nyelvű feliratot.
„Ha nem kötelezik a szervezőket, hogy takarják le a »Járjunk együtt!« magyar nyelvű mottót, talán senki nem veszi észre, hogy az egyáltalán ott van. Így most ország-világ megtudhatta, hogy egyeseket mennyire zavar egy ártatlan magyar nyelvű szöveg” – állapította meg a lelkész, egyetemi oktató.
Holló László nem tartja véletlennek, hogy a pápai prédikáció alapgondolata éppen a „Járjunk együtt!” mottóra épült, ami az együttlétről és együtt járásról szólt – a protestáns felekezetek megemlítésével. Mi több, XVI. Benedek utódja Balázsfalván a tordai országgyűlésről és az ott kihirdetett vallásszabadságról is beszélt, ami Holló szerint
„Ezzel mindenki megszólítva érezhette magát, nemcsak a katolikusok” – értékelt az előadótanár.
Arra a kérdésre, miként kell értelmeznünk, hogy a szentatya külön üdvözölte a csángókat, ám ezt nem Csíksomlyón, hanem Jászvásáron tette, Holló László elmondta, ezen nem kell meglepődni, ugyanis a moldvai csángók területileg odatartoznak. „Lehet arról vitázni, hogy a moldvai csángók Csíksomlyóra szoktak elzarándokolni, és a pápa itt is megemlíthette volna őket, azonban úgy érzem, ez így is rendjén volt” – válaszolta az egyetemi oktató.
A dékánhelyettes lapunknak bevallotta: vegyes érzelmeket váltott ki benne az a pápai bocsánatkérés, mely a cigányság megkövetését célozta. Holló László kifejtette, egyházfőként a szentatya az egyháztagok gyengeségeiért kért bocsánatot, és meglehetett erre az oka. Eddigi szolgálata alatt is láthattuk ugyanis, hogy mennyire fontos számára az elesettek, a kisebbségben lévők megsegítése. „Azt is el kell ismernünk, hogy a cigányság a szegregáció áldozata. Csakhogy az utóbbi időben, II. János Pál pápától errefelé a római katolikus egyház túl gyakran és túl sokaktól kér bocsánatot, és ha valaki nem lelkileg közelíti meg a kérdést, még azt hiheti, hogy erre azért van szükség, mert a legbűnösebb felekezet vagyunk” – fejtette ki az előadótanár.
Korábbi előadásában egyébként a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról beszélt, a katolikusok gyakran hajlamosak azt hinni, hogy ők a kiválasztottak, ezért elvárnák, hogy a pápa is csak őket szólítsa meg, csak velük foglalkozzon. „Ezzel szemben a szentatya sokkal inkább Jézus Krisztus szellemében gondolkodik, és az egész világra kitekint, mindenkihez odahajol. Innen ered a katolikus közösség sértődöttsége, irigysége akkor, amikor némelyek a pápát elutasítják. Ferenc pápa szívügyének tekinti, hogy arcot adjon a kisebbségben, a periférián élőknek” – adott hangot gondolatainak a teológiai tanár. Holló László hozzátette: reméli, hogy a szentatyának a cigányság felé tett gesztusa is a népcsoportok közeledését szolgálja.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
szóljon hozzá!