Az oktatási-nevelési támogatás jelentős növeléséről is tárgyalt Orbán Viktor és Kelemen Hunor

Románia miniszterelnök-helyettese kiemelte, például az oktatási-nevelési támogatás jelentős növeléséről is egyeztetett Magyarország kormányfőjével. „Arra kértem Magyarország miniszterelnökét, hogy támogassa és segítse Románia schengeni csatlakozását, ami rendkívül fontos közösségünknek és a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak is, ahogyan az is, hogy Románia tagja legyen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD). Ebben is számítunk Magyarország Kormányának támogatására.

– olvasható továbbá a bejegyzésben.

Szintén pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón megerősítette: többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást. Az MTI szerint elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként.

A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. „Háború ide, energiaválság oda”, vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek – húzta alá.  Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar, aki ezen támogatáshoz szeretne hozzá jutni, vegye fel a kapcsolatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel – kérte.

Mint ismeretes, a magyar állam Szülőföldön magyarul nevű oktatási-nevelési programjának célja a magyar nyelvű oktatás támogatása és a magyar iskolaválasztás ösztönzése; így a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, illetve hallgatói támogatásra azok a romániai gyerekek és fiatalok pályázhatnak, akik tanulmányaikat magyar nyelven folytatják.

A 22 400 forintnak megfelelő támogatásra az óvodások, valamint általános és középiskolások mellett a felsőoktatásban tanulók is jogosultak. Ők éveken át jóval kisebb hallgatói ösztöndíjat kaptak, de 2021-től ugyanakkora az összeg, mint az oktatási-nevelési támogatás.

Szülőföldön magyarul: október 20-ig lehet benyújtani az igénylést

Október 20-áig lehet pályázni a Szülőföldön magyarul program oktatási-nevelési, illetve hallgatói támogatására.

Semjén Zsolt a 2010 óta megvalósított nemzetpolitikai programokat részletezve kifejtette: ötezer intézmény működését támogatták, 5400 beruházást valósítottak meg külhoni területeken. Csak idén 2372 intézményt és programot segítettek

– jelezte. Hozzátette: a bölcsődétől az egyetemig fenntartják és támogatják az oktatási hálózatot, 300 ezer magyar gyermek oktatását segítik. Beszámolt arról, hogy 250 hétvégi, vasárnapi iskolát támogattak a diaszpórában. Összegzése szerint 2010 óta oktatási célokra több mint 200 milliárd forintot fordítottak. A további fejlesztéseket részletezve kiemelte, hogy

a Kárpát-medencében csaknem ezer óvodát újítottak fel vagy építettek, további 200 játszóteret alakítottak ki.

1600 új külhoni templom épült vagy újult meg 2010 óta, kulturális célokra 140 milliárdot fordítottak, amelyből 2500 kulturális beruházás valósulhatott meg. Mindezek mellett 300 ifjúsági területtel összefüggő fejlesztés történt.

Semjén Zsolt a gazdaság területén megvalósuló programokat forradalminak minősítette, hangsúlyozva: nem csupán az identitás megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a mindennapi megélhetéshez is.

145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt hoztak létre, 60 ezer vállalkozást támogattak 200 milliárdos forrással. Mindez 400 milliárd forint értékű beruházást eredményezett a külhoni területeken – ismertette, hozzátéve: 3500 vállalkozás-fejlesztési programot valósítottak meg.
Kitért arra is, hogy védőnői és gyermekgyógyászati hálózatokat hoztak létre szerte a Kárpát-medencében.

További kérdésre válaszolva, gratulált a felvidéki és vajdasági választásokon a magyar pártok eredményéhez.  Rámutatott: simán megvan a parlamenti küszöb, ha a magyarság egységes a Felvidéken.

Semjén Zsolt az RMDSZ példáját nevezte helyesnek, kiemelve: egy kisebbségi pártnak nem kell ideológiai kérdést csinálnia abból, hogy kivel lép koalícióra. Ezt azzal kell megtennie, aki kisebbségi szempontból többet ígér.

Hozzátette: biztos benne, hogy Pozsonyban a magyar párt bejuthat a parlamentbe és jó esetben a kormányba is, és akkor az állampolgárság kérdését is meg tudják oldani. A magyar állampolgárság kiterjesztése nem veszélyeztet senkit, ugyanakkor a szlovák ellentörvény teljes kudarcot vallott, azzal azokat az „echte” szlovákokat büntették, akik nyugat-európai országokban dolgoznak.

Megjegyezte még: három ellenzéki párt nem vett rész az ülésen: a DK, a Párbeszéd és a Momentum. „Lelkük rajta”, önmagukat minősítik – fogalmazott. Nem a magyar kormányt és nem a Máértet becsülték le, hanem a határon túli magyarokat – fűzte hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: három év után újra személyes jelenlét mellett rendezhették meg a nemzetpolitika legfontosabb fórumait, a diaszpóra tanácsot és a Magyar Állandó Értekezletet. A zárónyilatkozatot mindenki aláírta.

Mielőbbi békét szorgalmaznak a Magyar Állandó Értekezlet részvevői

A magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke – rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozat, hasonlóan a diaszpóra tanács előző napi ülésen elfogadott dokumentumhoz.