Az erős családi kötelékek és a hagyományok tartják életben az évtizedek óta fennálló vidéki fúvószenekarokat

A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj •  Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar

A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj

Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar

A nyár megannyi rendezvényein találkozhatunk kisebb-nagyobb települések fúvószenekaraival is. A Székelyföldön rengeteg falu, község büszkélkedhet több évtizedes, akár évszázados múltú együttessel, amelyek amúgy a modern zenével is tartják a lépést, hiszen vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat is előadnak. Cikkünkben a fúvószenekarok tagjai által őrzött hagyományok nyomába eredtünk.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 22., 18:562024. július 22., 18:56

Az amatőr fúvószenekarok mozgalma a 19. és 20. századok fordulóján indult útjára Erdélyben, elsősorban magyarországi mintára. Sok együttes a mai napig folytonosan létezik, versenyekre jár, fellép falunapokon, ünnepélyeken – a fúvószene szeretete, illetve gyakorlata sok esetben apáról fiúra száll. Dombora Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium zenetanára, a rétyi Kováts András Fúvószenekar oszlopos tagja lapunknak felidézte, hogy a fúvószenekar-mozgalom kezdeti időszakában, amikor Erdély-szerte megalakultak a zenekarok,

Rétyen volt egyfajta központi bázis, amely a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében, fuvolatagozatként működött, és ahol karnagyokat képeztek ki magyarországi vendégoktatók segítségével.

Később, a hetvenes években Háromszéken Kelemen Antal iskolaigazgató adott új lendületet a fúvóséletnek. Erre azért volt szükség, mert a második világháború idején nehéz volt fennmaradniuk ezeknek az együtteseknek, hiszen más volt a prioritás.

De a zenei tudás megmaradt, apáról fiúra öröklődött, sőt sok esetben még a katonáskodás, a katonazenekarok működése is hozzájárult a hagyomány tovább éltetéséhez.

„A mozgalom újbóli fellendülése nyomán tulajdonképpen amatőr szinten működtek ezek a zenekarok, autodidakta zenészekkel, nem szakemberek irányításával. Ma is nagyon sok olyan fúvószenekar van, amelyet nem zenetanár, nem szakember irányít, hanem önmagát képező, zenét szerető, zenélni vágyó ember. Az erős családi kötelékek, hogy ugyanazon közösséghez tartozzanak az emberek: ez az, ami nagyon fontos ezeknek a zenekaroknak a működésében” – magyarázta a Krónikának Dombora Anna, hozzátéve, a rétyi fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek, összesen hetven ember.

A zenetanártól megtudtuk, hogy egyre nagyobb figyelem esik ezekre az együttesekre: versenyeket, fesztiválokat, táborokat szerveznek, ahol a gyerekek kipróbálhatnak hangszereket vagy akár intenzív hangszeres oktatásban vehetnek részt. Napjainkban számos településen működik népművészeti iskola, amelyeknek általában van fúvószenei tagozata is bizonyos falvakban.

Idézet
Ezzel a gyerekek olyan közösségbe kerülnek, ahol értéket kapnak. Megértik, mit jelent hangszeren játszani, hogy az nem egyszerű dolog, gyakorlást igényel, de viszont egy ügyes tanár irányításával rájönnek, hogy ez olyan munka, amely később a hasznukra válik”

– fejtette ki a sepsiszentgyörgyi pedagógus.

Arra is kitért, hogy ezeknek a zenekaroknak a repertoárja igencsak megújult, szerinte néha túlságosan is. Például vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat játszanak, mások a bigbandes hangzás (a big band legalább 10 fős nagyzenekar) irányába „mentek el”, és gyakran teljesen háttérbe szorultak az induló zenéből és a folklórból merítkező, kifejezetten fúvószenekarra írt műdalok, a magyar klasszikus átiratok.

A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek •  Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info Galéria

A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek

Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info

A Rétyi Kováts András Fúvószenekarnak minden évben vannak tematikus fellépései. Például május elsején, amikor egy traktor utánfutójára felülve vonulnak végig a településen, ugyanakkor fel szoktak lépni a Székely Vágtán, a március 15-i ünnepségen, és járnak fúvóstalálkozókra is. Az együttes tagjai egyébként nem saját hangszereken játszanak, hiszen azok nagyon drágák, a helyi önkormányzat biztosítja ezeket, hogy legyen mivel/amin zenélniük. Továbbá egyesületük révén pályázatok révén igyekeznek fenntartani a zenekart. Különben a rétyi fúvószenekar idén a C nehézségi fokozatot teljesítve 95 pontot kapott, ezáltal Kiemelt arany minősítésben részesült a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségtől.

A Hargita megyei Gyergyóremetén létezik ifjúsági és „öreg”, azaz felnőtt fúvószenekar is, utóbbi körülbelül 15 tagot számlál.

A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj, a felnőtt együttes rezesbanda jelleggel működik.

Tagjai – bár kottából is olvasnak – gyakran improvizálnak, mindenhova eljárnak, ahol szükség van rájuk a temetéstől a lakodalomig; karmesterük sincs, tagjai egyszerűen élvezik az együtt zenélést.

Eljárnak román lakodalmakba is, búcsúkra, iskolai találkozókra, néha szekerén zenélve őrzik a hagyományokat. A zenekar tagjai valamennyien férfiak, akik a mindennapokban gazdálkodnak, a fúvószene mondhatni a hobbijuk, szenvedélyük. Sokan közülük egyébként kottát olvasni is csak „menet közben” tanultak meg, általában jobban érzik magukat, ha szabadon zenélhetnek. Hangszerük nekik is a helyi önkormányzat jóvoltából van, többen több hangszeren is tudnak játszani, mikor, amin kell.

Az 1934-ban alapított gyergyóremetei fúvószenekar a nyolcvanas évekre „kiöregedett”, így Bakos Károly matematikatanár tulajdonképpen újraszervezte azt, immár ifjúsági fúvószenekarként. Ennek a maradványa a fentebb bemutatott, jelenlegi felnőtt zenekar.

A mostani ifjúsági fúvószenekart 2012-ben alapította Polgár Szabolcs és Laczkó Gyula zenetanár, keretében hangszeroktatás, zeneelmélet oktatás zajlik.

Az ifjúsági zenekarnak körülbelül félszáz tagja van, hatéves résztvevőtől 22 évesig. A mozgatóerő főként a hagyomány, a fiatalok elsősorban az idősebbek példáját követve csatlakoznak. Akárcsak a felnőttek, a fiatalok is az önkormányzat hangszereit használják, azokkal mennek kiszállásokra, versenyekre, találkozókra.

„Amúgy azt kell tudni, hogy

Hargita és Kovászna megyében rengeteg fúvószenekar van, ami annak köszönhető, hogy a székely nép katonás.

Minden ezrednek kellett fúvószenekara legyen, és akik onnan leszereltek, a saját településükön fúvószenekarokat hoztak létre” – magyarázta a Krónikának Laczkó Gyula karvezető, rámutatva, tevékenységük hagyományokat örökít tovább.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin
2025. május 16., péntek

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket

Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.

Szili Katalin Szatmáron: az identitásunk, a kultúránk köt össze bennünket
2025. május 16., péntek

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek

Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.

„Ne csak a gitár szólaljon meg, hanem a szavazók akarata is” – Nicuşor Dan megválasztására buzdítanak a rockerek