Az erős családi kötelékek és a hagyományok tartják életben az évtizedek óta fennálló vidéki fúvószenekarokat

A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj •  Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar

A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj

Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar

A nyár megannyi rendezvényein találkozhatunk kisebb-nagyobb települések fúvószenekaraival is. A Székelyföldön rengeteg falu, község büszkélkedhet több évtizedes, akár évszázados múltú együttessel, amelyek amúgy a modern zenével is tartják a lépést, hiszen vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat is előadnak. Cikkünkben a fúvószenekarok tagjai által őrzött hagyományok nyomába eredtünk.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 22., 18:562024. július 22., 18:56

Az amatőr fúvószenekarok mozgalma a 19. és 20. századok fordulóján indult útjára Erdélyben, elsősorban magyarországi mintára. Sok együttes a mai napig folytonosan létezik, versenyekre jár, fellép falunapokon, ünnepélyeken – a fúvószene szeretete, illetve gyakorlata sok esetben apáról fiúra száll. Dombora Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium zenetanára, a rétyi Kováts András Fúvószenekar oszlopos tagja lapunknak felidézte, hogy a fúvószenekar-mozgalom kezdeti időszakában, amikor Erdély-szerte megalakultak a zenekarok,

Rétyen volt egyfajta központi bázis, amely a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében, fuvolatagozatként működött, és ahol karnagyokat képeztek ki magyarországi vendégoktatók segítségével.

Később, a hetvenes években Háromszéken Kelemen Antal iskolaigazgató adott új lendületet a fúvóséletnek. Erre azért volt szükség, mert a második világháború idején nehéz volt fennmaradniuk ezeknek az együtteseknek, hiszen más volt a prioritás.

De a zenei tudás megmaradt, apáról fiúra öröklődött, sőt sok esetben még a katonáskodás, a katonazenekarok működése is hozzájárult a hagyomány tovább éltetéséhez.

„A mozgalom újbóli fellendülése nyomán tulajdonképpen amatőr szinten működtek ezek a zenekarok, autodidakta zenészekkel, nem szakemberek irányításával. Ma is nagyon sok olyan fúvószenekar van, amelyet nem zenetanár, nem szakember irányít, hanem önmagát képező, zenét szerető, zenélni vágyó ember. Az erős családi kötelékek, hogy ugyanazon közösséghez tartozzanak az emberek: ez az, ami nagyon fontos ezeknek a zenekaroknak a működésében” – magyarázta a Krónikának Dombora Anna, hozzátéve, a rétyi fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek, összesen hetven ember.

A zenetanártól megtudtuk, hogy egyre nagyobb figyelem esik ezekre az együttesekre: versenyeket, fesztiválokat, táborokat szerveznek, ahol a gyerekek kipróbálhatnak hangszereket vagy akár intenzív hangszeres oktatásban vehetnek részt. Napjainkban számos településen működik népművészeti iskola, amelyeknek általában van fúvószenei tagozata is bizonyos falvakban.

Idézet
Ezzel a gyerekek olyan közösségbe kerülnek, ahol értéket kapnak. Megértik, mit jelent hangszeren játszani, hogy az nem egyszerű dolog, gyakorlást igényel, de viszont egy ügyes tanár irányításával rájönnek, hogy ez olyan munka, amely később a hasznukra válik”

– fejtette ki a sepsiszentgyörgyi pedagógus.

Arra is kitért, hogy ezeknek a zenekaroknak a repertoárja igencsak megújult, szerinte néha túlságosan is. Például vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat játszanak, mások a bigbandes hangzás (a big band legalább 10 fős nagyzenekar) irányába „mentek el”, és gyakran teljesen háttérbe szorultak az induló zenéből és a folklórból merítkező, kifejezetten fúvószenekarra írt műdalok, a magyar klasszikus átiratok.

A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek •  Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info Galéria

A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek

Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info

A Rétyi Kováts András Fúvószenekarnak minden évben vannak tematikus fellépései. Például május elsején, amikor egy traktor utánfutójára felülve vonulnak végig a településen, ugyanakkor fel szoktak lépni a Székely Vágtán, a március 15-i ünnepségen, és járnak fúvóstalálkozókra is. Az együttes tagjai egyébként nem saját hangszereken játszanak, hiszen azok nagyon drágák, a helyi önkormányzat biztosítja ezeket, hogy legyen mivel/amin zenélniük. Továbbá egyesületük révén pályázatok révén igyekeznek fenntartani a zenekart. Különben a rétyi fúvószenekar idén a C nehézségi fokozatot teljesítve 95 pontot kapott, ezáltal Kiemelt arany minősítésben részesült a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségtől.

A Hargita megyei Gyergyóremetén létezik ifjúsági és „öreg”, azaz felnőtt fúvószenekar is, utóbbi körülbelül 15 tagot számlál.

A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj, a felnőtt együttes rezesbanda jelleggel működik.

Tagjai – bár kottából is olvasnak – gyakran improvizálnak, mindenhova eljárnak, ahol szükség van rájuk a temetéstől a lakodalomig; karmesterük sincs, tagjai egyszerűen élvezik az együtt zenélést.

Eljárnak román lakodalmakba is, búcsúkra, iskolai találkozókra, néha szekerén zenélve őrzik a hagyományokat. A zenekar tagjai valamennyien férfiak, akik a mindennapokban gazdálkodnak, a fúvószene mondhatni a hobbijuk, szenvedélyük. Sokan közülük egyébként kottát olvasni is csak „menet közben” tanultak meg, általában jobban érzik magukat, ha szabadon zenélhetnek. Hangszerük nekik is a helyi önkormányzat jóvoltából van, többen több hangszeren is tudnak játszani, mikor, amin kell.

Az 1934-ban alapított gyergyóremetei fúvószenekar a nyolcvanas évekre „kiöregedett”, így Bakos Károly matematikatanár tulajdonképpen újraszervezte azt, immár ifjúsági fúvószenekarként. Ennek a maradványa a fentebb bemutatott, jelenlegi felnőtt zenekar.

A mostani ifjúsági fúvószenekart 2012-ben alapította Polgár Szabolcs és Laczkó Gyula zenetanár, keretében hangszeroktatás, zeneelmélet oktatás zajlik.

Az ifjúsági zenekarnak körülbelül félszáz tagja van, hatéves résztvevőtől 22 évesig. A mozgatóerő főként a hagyomány, a fiatalok elsősorban az idősebbek példáját követve csatlakoznak. Akárcsak a felnőttek, a fiatalok is az önkormányzat hangszereit használják, azokkal mennek kiszállásokra, versenyekre, találkozókra.

„Amúgy azt kell tudni, hogy

Hargita és Kovászna megyében rengeteg fúvószenekar van, ami annak köszönhető, hogy a székely nép katonás.

Minden ezrednek kellett fúvószenekara legyen, és akik onnan leszereltek, a saját településükön fúvószenekarokat hoztak létre” – magyarázta a Krónikának Laczkó Gyula karvezető, rámutatva, tevékenységük hagyományokat örökít tovább.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke