Tüntetés Pretoriában a búr farmerek ellen elkövetett gyilkosságok ellen
Fotó: AfriForum/Facebook
Erdélyi körúton tartózkodik a dél-afrikai búrok négy tagú küldöttsége, akik az ország szélsőséges rezsimjének fehér ember ellenes terrorját tárják ország-világ elé, másrészt az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről dokumentálódnak. A küldöttség Magyarországon élő tagja, Jeney János nyilatkozott a Krónikának a búrok helyzetéről, a Dél-Afrikában élő magyarok exodusáról.
2024. április 30., 19:162024. április 30., 19:16
2024. április 30., 21:322024. április 30., 21:32
A Budapesten megrendezett CPAC Hungary konferenciáról érkezve a dél-afrikai búrok képviseletében Erdélyben tartózkodik egy négy tagú küldöttség április 28. és május 3. között. A delegáció két tagja búr (afrikáner) nemzetiségű, ketten pedig Dél-Afrikában született magyarok, akik áttelepedtek Magyarországra. A dél-afrikai fehérek (elsősorban a búrok) érdekvédelmét ellátó AfriForum emberi jogvédő szervezet képviseletében Ernst Roets és Daniël Maritz lelkipásztor, az N. P. van Wyk Louw Center egyik vezetője érkezett Erdélybe. Kiss András, a 2021-ben alakult Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke is a csoport tagja a szintén Magyarországon élő Jeney János kutatóval, térképésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával, aki megszervezte a delegáció erdélyi útját.
Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban
Jeney János a Krónikának elmondta, hogy elsőként Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Tőkés Lászlóval és Szilágyi Zsolttal, az EMNT nemzetpolitikai és külügyi kabinetjének vezetőjével tárgyaltak. Megfogalmazódott az együttműködési szándék a búrok dél-afrikai magánegyeteme és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) között. Az EMNT vezetői a vendégeket a romániai magyar kisebbség törekvéseiről és jogküzdelméről tájékoztatták, felvillantva azokat az együttműködési lehetőségeket, amiket az Európai Unió, illetve a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács biztosítani tud azok számára is, akik nem az európai kontinensen vívják jogharcukat.
ezért a fehér közösség magániskolákban és magánegyetemen keresi boldogulását” – nyilatkozta portálunknak a Budapesten élő kutató.
Jeney János nagyszülei az 1956-os forradalom leverését követően kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek Magyarországról, és Dél-Afrika kínált számukra új hazát. Fiuk a nyolcvanas években visszatért Magyarországra, mert itteni magyar hölgyet akart feleségül venni, végül családostól visszatért Afrikába, ahol Jeney János is megszületett. A fiatalember úgy döntött, hogy budapesti egyetemen tanul tovább, Magyarországon telepedett le, majd a szülei 2021-ben követték. Akkorra polgárháborús helyzet alakult ki Dél-Afrikában, egyre több fehér ember került életveszélybe.
A búrok küldöttségének tagjai Tőkés László és Szilágyi Zsolt társaságában az EMNT nagyváradi irodájában
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
,,Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban: nem ajánlatos kimenni az utcára vagy a tömegközlekedésen utazni. A kommunista kormány emberei hozzáláttak a földek kisajátításához. Ennek ellenére a búrok nem akarják elhagyni szülőföldjüket, mert az ő hazájuk. Megpróbálnak ellenállni a nyomásnak, ami viszont egyre nehezebb, hiszen 313 törvényben korlátozzák a fehér lakosság jogérvényesítését a fekete lakossággal szemben. Összehasonlításként az apartheid idejével, a feketék érvényesülését mintegy tíz törvénnyel sújtották. A búrok által megteremtett korszerű dél-afrikai mezőgazdaság is veszélybe került a földek kisajátításával” – foglalta össze portálunknak a lesújtó helyzetet Jeney János.
Dél-Afrikában jelentős számú magyar közösség él, azonban Jeney János szerint nehéz megmondani, hogy a fiatalok közül még hányan beszélik a magyar nyelvet. Édesanyja a Johannesburgtól 590 km-re fekvő Durban a magyar közösség elnöke volt, ott mintegy kétezer magyart tartottak számon, de Johannesburgban és Fokvárosban többen élnek. Közülük azonban sokan visszatelepednének Magyarországra, ahogyan a Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke, Kiss András is tette feleségével és három gyerekével együtt.
,,Azt szeretnénk, ha minél szorosabb kapcsolat alakulna ki Magyarország és az ott élő magyarok között, ezért hoztuk létre a civil szervezetet” – mutatott rá a társaság alapító elnöke.
Jeney János Dél-Afrikában született, és sok magyarhoz hasonlóan hazatelepedett Magyarországra
Fotó: Facabook/Magyarságkutató Intézet
Jeney János szerint vannak közös vonások a búrok küzdelme és a határon túli, erdélyi magyarság törekvései között, ezért is vállalta a tanulmányút megszervezését. Amelynek során bemutatják a nyugati világ által elhallgatott búrok valós helyzetét, másrészt dokumentálódnak az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről, amelyről dokumentumfilmet forgatnának.
amely eredetileg 2018-ban jelent meg Ernst Roets tollából Kill the boer! címmel. A megrázó dokumentumkönyv a fehérek ellen elkövetett gyilkosságokat járja körül, és tárja a világ elé a brutális dél-afrikai rendszer igazi arcát.
Jeney János szerint nem a fehér és a fekete lakosság áll szemben egymással, hanem egy bűnbandák által uralt ország rezsimje és a hatvan milliós állam mintegy öt százalékát kitevő fehér lakossága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!