Jobbágy Júlia kolozsvári unitárius lelkész, a tábor irányítója a Krónika megkeresésére elmondta, tizenkettedik alkalommal szervezték meg az eseményt, és két nagyobb célt tűznek ki minden évben a tábor hetére: az egyik az, hogy „kézzelfoghatóvá” váljon a gyerekek számára az egyház.

Hosszan tartó barátságok alakulnak ki

„Az, amit egy éven keresztül tanultak a kátéórákon, vagy amiket azelőtt hallottak vallásórán, illetve vasárnapi iskolában, most látható legyen számukra. Például

„Több régióból érkeznek azok a gyerekek, akik ugyanabban az évben, ugyanazon a beavatási folyamaton estek át, sőt vannak velünk magyarországiak, és Európa más városaiból olyanok, akiknek a szülei fontosnak tartják, hogy bár messze élnek, de az egyház által is kapcsolódjanak az itthoni gyökerekhez. Hazahozzák a gyerekeket konfirmálni, és elküldik ebbe a táborba” – mondta a tábort irányító lelkész. Hozzátette,

„Évek tapasztalata, hogy itt hosszan tartó barátságok alakulnak ki, amelyeknek az értékét később tudják csak majd megfogalmazni. Ugyanakkor az is fontos számunkra, hogy a lelkészekről milyen véleményt alakítanak ki. A hét folyamán lelkészekkel és teológiai hallgatókkal vannak körülvéve, idén 7 lelkész és 4 teológus kísérte őket az útjukon” – fejtette ki Jobbágy Júlia.

Nem vevő az „üres beszédre” a mostani konfirmandusok korosztálya

Felvetettük, hogy – mivel a hetedik-nyolcadikosok korosztályáról van szó – a kamaszokkal kapcsolatban sokszor, sokan hangoztatják mostanában, hogy a virtuális világ egyre nagyobb dominanciája mennyire rányomja bélyegét a lelkivilágukra, gondolkodásukra, napi rutinjukra.

Azt kérdeztük Jobbágy Júliától, hogy a hitéletre összpontosító táborok irányítójaként miként tapasztalja, e tekintetben van-e különbség a mostani hetedik-nyolcadikosok és a korábbiak, mondjuk jó pár évvel ezelőtti konfirmandusok között. „Nagyon érdekes számunkra, hogy

Úgy fogalmazott, az, hogy

Mint mondta, ezért fontos az, hogy velük is megértessék: az unitárius vallás a tettek hitvallása, s bár mindenkinek személyes hite van, az unitárius ember mindennapjait és cselekedeteit is betölti és áthatja a hite. „Ahogy felébred, ahogy másokkal bánik, ahogy dolgozik, ahogy tanul, ahogy szeret – ez mind, mind a hitének a kisugárzása. Ezért nagyon fontos, hogy kik és hogyan veszik körül őket, illetve amit és ahogyan megmutatunk számukra” – hívta fel a figyelmet a lelkész.

A lelkész több mint „egy prédikáló személy”

A táborozók idén Kolozsvár, Torockó, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Nagyajta útvonalon haladva keresték fel a fontosabb unitárius nevezetességeket. Jobbágy Júliától azt is megkérdeztük, hogy a helyszínek közül melyek keltik fel leginkább a gyerekek érdeklődését. „Hétfőtől kezdve, amikor megérkeznek, azt próbáljuk megértetni velük, hogy mindenre nagyon figyeljenek, mert ilyen utazás csak egyszer történik velük, soha ennyien így nem lesznek többé, ez tényleg egyszer egy életben lezajló folyamat, amiben részt vesznek” – emelte ki a lelkész.

Hozzátette, minden évben okkal ugyanez az útvonal, mert minden helyen van számukra valami megkapó, amit elvisznek emlékbe magukkal: Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium folyosóin járni, megismerni a zegzugokat, beülni a püspök úr irodájába, beszélgetni vele, Dávid Ferenc kelyhét kézben tartani, majd a Fellegváron naplementét várni mindenki számára nagy élmény.

„És persze az emberek, akikkel ezeken a helyeken találkoznak, lelkészek, akik évek óta sziklaszilárdan állnak ezeken a helyeken és minden erejükkel védik az unitárius bástyákat, mert itt találták meg azt, amiért érdemes dolgozni. Rajtuk keresztül is azt érezhetik a gyerekek, hogy egyrészt az egyház nem csak templom és istentisztelet,