Alig hozott változást a Colectiv-tragédia: három évvel a bukaresti klubtűz után pénzhiány és ígéretek jellemzik az egészségügyet

Románia továbbra sem áll készen egy, az éppen ma három éve történt, összesen 65 személy halálát okozó Colectiv-tragédiához hasonló esemény megfelelő kezelésére, sőt egy jóval kisebb méretű, de sok személy égési sérülésével járó baleset áldozatait sem lenne képes megfelelően ellátni. Ugyan mind az egészségügyben, mind a bulihelyszíneken óriási ijedtséget okozott a 2015. október 30-ai bukaresti tűz, de még

három év elteltével is számos klub működik tűzvédelmi engedély nélkül, az égési sérültek ellátására alkalmas, regionális központok pedig még papíron sincsenek készen,

így ha bekövetkezne egy újabb tragédia, a romániai hatóságoknak külföldi segítséget kellene kérniük. De most már egyértelmű, hogy elkezdődött egy pozitív folyamat.

Összesen tizenegy kórházi ágy van, ami alkalmas a súlyos égési sérültek ellátására – nyilatkozta hétfőn Sorina Pintea egészségügyi miniszter, akit a Colectiv-tragédia apropóján kérdezett a sajtó. Hozzátette:

a bukaresti klubban történt tragédiához hasonló esetben a hatóságok külföldi segítséget kérnek.

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, egyetlen európai ország sem tudna önállóan helytállni egy, a három évvel ezelőttihez hasonló nagyságrendű tragédia esetén. Kérdésre válaszolva közölte egyúttal, hogy négy, a súlyos égési sérültek ellátására felszerelt regionális központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére és tervezésre augusztus 6-án írtak alá szerződést.

Közben viszont a bukaresti sajtó arra irányította rá a figyelmet, hogy olyan területek is vannak, amelyeken három év alatt nemhogy előrelépés nem történt, egyenesen visszalépésről beszélhetünk. A Colectiv idején még működő, egyetlen romániai bőrbank tevékenységét ugyanis már nyolc hónappal ezelőtt felfüggesztették, ám ez az információ eddig nem került nyilvánosságra – adta hírül a Digi 24 hírtelevízió.

A bukaresti Grigore Alexandrescu kórház mellett működő bőrbank fontos szerepet játszott a Colectiv-tragédia sérültjeinek kezelésében, három évvel ezelőtt hétezer négyzetcentiméter bőrt tartalékolt, ami 137 beutalt égési sérült kezelésére volt elegendő. Aztán hiányosságokra derült fény, sok improvizált megoldást alkalmaztak, ezért két évvel ezelőtt pontosan meghatározták, milyen fejlesztésekre lenne szükség a felzárkózáshoz, ám ezek a beruházások nem történtek meg, így nyolc hónappal ezelőtt a tevékenységét felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő infrastruktúra és elég szakember.

A bőrátültetéshez azóta mesterséges bőrlapokat használnak, ám ezt a betegek nem tolerálják olyan jól. Sorina Pintea a hírtelevíziónak elmondta,

2014-ben kormányhatározat született arra vonatkozóan, hogy az országban négy bőrbankot hoznak létre, ám amikor idén átvette a minisztérium vezetését, kiderült, hogy műszaki akadályok miatt csak a bukaresti épülhet meg,

mert Jászvásár, Temesvár és Marosvásárhely esetében a helyi hatóságok nem jelöltek ki megfelelő területet. A miniszter szerint a bukaresti bőrbank esetében előreléptek a dokumentáció összeállításával, a másik három esetben még különböző akadályokat kell elhárítani. 

Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi ügyekben jártas képviselője hétfőn lapunk kérdésére kiemelte, abban továbbra sincs változás, hogy uniós viszonylatban továbbra is Románia fordítja a legkevesebb pénzt egészségügyi ellátásra, a pénzhiány pedig minden téren gondot okoz. Például Marosvásárhely egyetemi központ, és még sincs megfelelő felszereltség az égési sérültek ellátására, ami azt jelenti,

ha Maros, Kovászna és Hargita megyében bekövetkezik egy tragédia, az égettek a minimális alapellátáson kívül nem részesülhetnek kezelésben, tovább kell küldeni őket Bukarestbe.

A Colectiv irányította rá a figyelmet a kórházi belső fertőzésekre is, ezek pedig a friss hírek szerint sem akarnak szűnni.

Vass Levente erre vonatkozó kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában az EU többi országához képest a statisztikákban alacsony ezeknek a fertőzéseknek a száma, ám ez annak tulajdonítható, hogy nem jelentik megfelelően. „A most napvilágot látott adatok a fertőzések számának megkétszerezéséről akár pozitívumként is értékelhetők, mert úgy értelmezhetők, hogy végre a romániai kórházakban elkezdték jelenteni a bennfekvéskor vagy a 30 nappal a kórházi kibocsátás után jelentkező, a különböző kezelésekre nem reagáló fertőzéseket. Fontos, hogy a kórházi orvosok, a háziorvosok tisztességesen, korrektül jelentsék ezeket a fertőzéseket” – szögezte le Vass Levente.

Hangsúlyozta, Romániában az is gondot jelent, hogy

gyakran egyből az első vonalbeli, legerősebb antibiotikummal kezelik a betegeket, így olyan törzsek jelennek meg, amelyek már nem reagálnak az antibiotikumra,

és ilyenkor kezdődik a „beteg és az orvos kálváriája”. Ezért minden kórházban külön bizottságot kellene létrehozni, amely a beteg érdekében jóváhagyja az antibiotikumos kezeléseket, hogy a bakteriológusok segítségével a lehető leggyengébb, de célzottan ható gyógyszerrel kezdjék a kezelést.

ntal Álmos, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház orvos-igazgatója a romániai egészségügyi rendszer egy másik rendellenességére is felhívta a fegyelmet. Mint hangsúlyozta, a kórházak közötti együttműködés koordinálása az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozna, ám ezzel általában gondok vannak.

Mint bizonyára sokan emlékeznek, a Colectiv-tragédiát követő időszakban viszonylag gyorsan arra derült fény, hogy számos klub működik tűzrendészeti engedély nélkül vagy elnagyolt ellenőrzés nyomán megkapott engedéllyel. A hatóságok még szinte el sem határozták, hogy nagyszabású ellenőrző akciókba kezdenek, amikor számos szórakozóhely működtetője inkább maga tett ideiglenesen lakatot a klubjára, és kezdte biztonságosabbá tenni azt, hogy nála ne fordulhasson elő hasonló tragédia, és persze, ne is bírságolják meg.

A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) hétvégi tájékoztatása szerint sok új engedélyt kiadtak a Colectiv óta, ám

az országban működő mintegy 1200 klubból 280-nak nincs tűzrendészeti engedélye.

„Az elmúlt három év leforgása alatt 8400 engedélyt és jóváhagyást adtak ki kluboknak és más olyan helynek, ahol sok ember megfordul. A tűzoltók 117 hely bezárását rendelték el, és csaknem 350 felfüggesztette a tevékenységét. A 2015 novembere és 2018 szeptembere között lebonyolított ellenőrzések főként azokat a helyeket célozták meg, ahol sok ember fordul meg, és ahol fokozott tűzvédelmi intézkedések szükségesek. A felügyelők 32 844 ellenőrzést végeztek klubokban, bárokban, diszkókban, zsúfolt termekben, plázákban, turisztikai szálláshelyeken, mint ahogy kereskedelmi és közétkeztetési egységekben is.

A helyszíni vizsgálatok nyomán 22 607 esetben róttak ki bírságot összesen 76 162 500 lej értékben.

A klubokban és más nyilvános helyeken tartott ellenőrzések egy része nem volt előre bejelentve, egy részük az éjszakai órákban zajlott, a cél az volt, hogy felfedezzék és elhárítsák azokat a tényezőket, amelyek veszélyeztethetik az ott levők életét” – mutat rá a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.
A közlemény szerint a szakemberek által azonosított legfőbb veszélyforrást a tűzvédelem terén az improvizált villanyszerelések, a menekülési és az oltókészülékekhez vezető útvonalak megjelölésének hiánya jelentette, de sok helyen hiányzottak az oltáshoz szükséges technikai eszközök

A nagyváradi Gekkó romkocsma pincehelyiségében működő Bánya klub is bezárt a bukaresti tragédiát követően, tíz és fél hónap után sikerült újranyitniuk, addig nyitottak egy másik kijáratot, és sok más biztonsági előírásnak eleget tettek – mondta el hétfőn a Krónikának Debreczeni Sándor tulajdonos és Pósa Tibor menedzser. Mint felidézték, a tragédiát követően katasztrófavédelmi és tűzvédelmi szakemberekkel egyeztetve alakították át a Bányát és nem csak. Azóta ugyanis a „föld feletti” részek is látványos átalakuláson mentek át, a külső szemlélő ugyanakkor a szépen megújult külső és belső mellett azt nem is látja, hogy például a teljes villanyvezeték-hálózatot is kicserélték az ingatlan tulajdonosával vállvetve.

Mint a szórakozóhely üzemeltetői megjegyezték, tulajdonképpen

jó apropó volt az ijedtség a tulajdonosok számára, hogy befektessenek az épület biztonságosabbá tételébe,

és partnerre is találtak bennük. A Gekkó és a hozzá tartozó klub így jelenleg a tűzrendészeti engedélyre vár, addig ugyanis azt nem lehetett kérvényezni, amíg az építőtelepet le nem zárták, a működtetők pedig derűlátóak, azt mondják, ez ma Várad egyik legbiztonságosabb helye.

Mint ismeretes, október 30-án három éve annak, hogy a bukaresti Colectiv klubban tűz ütött ki. A helyszínen 26 fiatal vesztette életét, a kórházban elhunyt áldozatokkal együtt azonban összesen 64-en haltak meg, köztük művészek, újságírók, olimpikonok és egyetemi hallgatók. Később, egy évvel és kilenc hónappal a tragédia után még egy fiatal életét vesztette, így ez a szám 65-re nőtt.