Fotó: Biró István
Hogy valami készül a Nokia romániai leányvállalatának háza táján, arra abból is következtetni lehetett, hogy a társaság vezetősége csütörtök reggelre a nemeszsuki gyár szinte valamennyi alkalmazottját az üzembe rendelte. A hamarjában összehívott gyűlés napirendjéről ekkor még csak olyan hírek szivárogtak ki, miszerint a finn telefongyártó csökkenteni kívánja erdélyi kapacitását, ennek következtében pedig nagyobb számú alkalmazottjától is megválik. Ehhez képest már a délelőtt folyamán „robbant a telefonbomba”, amikor a finn anyavállalat közleményben hozta nyilvánosságra, hogy év végéig bezárja 2008-ban létesített romániai gyárát.
Az értékesítési gondokkal küszködő cégcsoport azzal magyarázta döntését, hogy nagy termelési kapacitású ázsiai gyárai hatékonyabbak a társaság számára. A Nokia közleménye szerint a jövőben oda kívánja összpontosítani gyártósorát, ahol az előállítás optimális közelségbe kerül a forgalmazókhoz és a kulcsfontosságú felvevőpiachoz – márpedig e téren az ázsiai országok a társaság szerint sokkal több előnyt kínálnak. A finn telefongyártó csütörtöki közlése szerint év végéig elbocsátja a nemeszsuki gyár valamennyi alkalmazottját, összesen 2200 embert, ezen felül globálisan további 1300 fős leépítést is tervez. A Nokia egyébként áprilisban már bejelentett egy négyezer fős elbocsátást, a most közölt leépítési tervek ezen felül vannak. A társaság idén áprilisban százhúsz alkalmazottját már menesztette Kolozsváron működő kutatóközpontjából, a létesítményt pedig teljesen felszámolta. Akkor a cég még azt közölte, hogy a nemeszsuki gyárat nem érinti az átszervezési folyamat, bár a multinacionális társaság már tavasszal előrebocsátotta, hogy világszerte hétezer alkalmazottjától válik meg 2012 végéig. Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója csütörtöki távértekezletén elmondta, azért volt szükség a romániai gyárbezárásra, mert itt inkább régebbi modelleket gyártottak, az európai igények pedig az okostelefonok és érintőképernyők felé haladnak.
A cég csütörtöki közleményében arról is tájékoztatott: felülvizsgálja finnországi, magyarországi és mexikói gyártási tevékenységeinek hosszú távú szerepét is, elsősorban arra koncentrálva, hogy ezen gyárakban a hangsúlyt „piacspecifikus szoftverekre” helyezze át. Várhatóan ez a lépés 2012-ben hatással lesz a munkaerő létszámára, azonban 2011-ben még nem lesz változás. A Nokia ezekben a gyárakban megkezdi a tárgyalásokat a dolgozók képviselőivel, valamint a többi érintettel, és előreláthatóan 2012 első negyedévében dönthet a létszámcsökkentésről. Amerikai és németországi tevékenységét érinti, hogy ez évben még másik 1300 személytől is megválnak a helymeghatározási szolgáltatások divíziójának átszervezésével.
A zsuki gyár felszámolása, az itteni dolgozók szélnek eresztése jelentős mértékben növeli a Kolozs megyei munkanélküliségi rátát, amely a jelenlegi 3,3 százalékról négy százalékra emelkedik. Az elbocsátottak többségét sokkolta a munkahelyük elveszítésének híre, mivel abban reménykedtek, hogy a multinacionális cég hoszszú távon rendezkedett be Romániában. „Valósággal megrökönyödtem, amikor a reggeli gyűlésen közölték velünk, hogy a gyár bezárja kapuit. A kezdetektől itt dolgozom, és azt hittem, legalább tíz évig biztosan működni fog az üzem. Ehhez képest most munkanélküli leszek, és nem tudom, hol keressek állást” – nyilatkozta az egyik Nokia-munkás. Egyik kollégája hozzátette: a vállalatnál nem voltak magasak a fizetések, a dolgozók többsége alig keresett többet ezer lejnél, viszont az alkalmazottakban megvolt a biztonságérzet, hogy a Nokia nem ideig-óráig marad Romániában. A társaság romániai képviselői egyébként végkielégítést ígértek az elbocsátottaknak, amelynek összegére a közeljövőben a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményének függvényében derül fény.
Ezen túlmenően valamennyi zsuki Nokia-alkalmazott 2012 márciusáig kézhez kapja bérét, noha dolgozni csak ez év végéig fog. A Kolozs Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal (AJOFM) vezetőjét egyébként nem aggasztja a közelgő tömeges elbocsátás. Daniel Don szerint a megyei munkanélküliségi arány négy százalékra történő emelkedése „nem vezet katasztrófához”, sőt az általa vezetett intézmény képes lenne helytállni egy ennél kétszerte nagyobb létszámú elbocsátási hullámnak is, mivel a megyében nagy a munkaerőpiac felszívó ereje. Különben Florin Stamatian megyei prefektus a nap folyamán válságtanácskozást folytatott a Nokia-bejelentés nyomán az illetékes közintézmények vezetőivel. Elhangzott, hogy az elbocsátott munkások egy részét, mintegy 300 személyt a szintén Nemeszsukon működő, Ikea-megrendelésre dolgozó bútorgyárban tudnak elhelyezni. Ezen túlmenően az AJOFM az EU különleges, tízmillió eurós pénzalapjára fog pályázni, amely ötszáz főnél nagyobb létszámleépítés esetében igényelhető – ez a támogatás az elbocsátottak szakmai átképzésére, a majdani foglalkoztatásukat vállaló helyi cégek finanszírozására fordítható.
A Nokia-gyár bezárását érthető módon a nemeszsuki önkormányzat is megsínyli, amelynek évente több millió lej bevétele származott adókból és illetékekből. Stephen Elop igazgató szerint más befektetőkkel tárgyalnak majd a zsuki üzem értékesítéséről. Egyébként a mobiltelefon-gyártó Kolozs megyei üzemének létesítéséről szóló megállapodást 2007 márciusában Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök jelenlétében írta alá Marius Nicoară, a Kolozs megyei önkormányzat akkori elnöke és Raimo Puntala, a Nokia társaság alelnöke. A termelés 2008-ban indult be úgy, hogy Romániába gyakorlatilag a németországi Bochumból telepítette át gyártósorát a Nokia az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt. A Nokia erdélyi beruházására a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb romániai befektetésként tekintettek, a korábbi bejelentések szerint ugyanis a cég három-négy év alatt megközelítőleg 15 ezer új munkahely létrehozását tervezte.
A társaság annak idején ingyen kapott 90 hektáros földterületet a Kolozs Megyei Tanácstól a 159 hektáron kialakított Tetarom III ipari parkban, továbbá a román kormány 12 millió lejt folyósított infrastruktúra-fejlesztésre a zsuki beruházás érdekében. A Kolozs Megyei Tanács csütörtöki ülésén szakbizottság létrehozásáról döntött, amely a Nokiával kötött megállapodás átvizsgálása után annak lehetőségét fogja elemezni, miként szerezhetné vissza az önkormányzat a román állam által évekkel ezelőtt a zsuki gyártelepítésre fordított, mintegy húszmillió euróra rúgó támogatást. Csakhogy a szerződést annak idején titkosították, Alin Tişe megyei tanácselnök pedig keresi a megállapodás nyilvánosságra hozatalának lehetőségét olyan körülmények között, amikor a Nokia egyoldalúan felbontotta azt. Tişe közölte, a mobiltelefon-gyártó Dél-Koreába, Indiába és Kínába helyezi át Kolozsvár melletti gyártósorát, és kivonulásában kizárólag gazdasági tényezők játszottak közre, amelyet nem befolyásoltak a romániai körülmények. Egyébként a megyei önkormányzat egykori és jelenlegi vezetősége egymást vádolta meg azzal, hogy „elmarta” a Nokiát Romániából.
A liberális Marius Nicoară szerint az általa szentesített szerződésnek megfelelően a megyei önkormányzatnak áruszállító részleget kellett volna építenie a kolozsvári repülőtéren, amelynek kifutópályáját ki kellett volna bővítenie, hogy cargo légijárművek fogadására is alkalmas legyen, továbbá a mobiltelefonok szállítása érdekében az észak-erdélyi autópályát is meg kellett volna építeni a magyar határig. Utódja, a demokrata-liberális Alin Tişe azonban leszögezte: a szerződésben szó sem volt ilyen feltételekről, ezzel egy időben ő vádolta meg elődjét, hogy tizenötmillió eurós, a Tetarom III ipari parkban eszközlendő beruházást ígért a finneknek, viszont konkrét számonkérési lehetőség és pontos határidők nélkül.
Megszólalt az ügyben Sorin Apostu kolozsvári polgármester is, aki közleményben pontosított, miszerint a gyárat a világ telefonpiacán beálló kedvezőtlen változások miatt számolják fel, a döntéshez pedig szerinte nincs köze a helyi gazdasági vagy jogi környezetnek. Az elöljáró ugyanakkor azzal nyugtatta a lakosságot, hogy reményei szerint hamarosan „ipari óriások” megtelepedéséről számolhat be nyilvánosan, egyelőre azonban – mint fogalmazott – a tárgyalások bizalmas jellege miatt nem szolgálhat részletekkel.
A Nokia romániai távozása a bukaresti kormány illetékeseit is lázba hozta. Emil Boc kormányfő már a zsuki gyárbezárás hírére arra figyelmeztetett, hogy a világgazdasági válság miatt, a globális verseny közepette a kabinetnek fel kell készülnie arra, hogy további multinacionális cégek is áthelyezik telephelyüket az országból. Miközben a Nokia hazai vezetősége kora este tárgyalásokba bocsátkozott a finn anyavállalat döntése kapcsán a miniszterelnökkel, Boc a minisztereit is rendkívüli kormányülésre hívta öszsze a témában. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként Traian Băsescu államfő is, aki szerint várható, hogy a jövőben más ágazatban is romániai kirendeltségük felszámolásáról döntenek multinacionális cégek.
| A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint a Nokia Románia 43 millió eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, 14 százalékkal túlszárnyalva 2009-ben szerzett profitját. Ezzel az eredménnyel a finn társaság a 17. helyet foglalta el a legnyereségesebb romániai vállalatok rangsorában, idén azonban a cég bevételei jelentősen visszaestek. 1,6 milliárd euróra rúgó üzleti forgalmával a Nokiát tavaly az ország legerősebb távközlési cégeként tartották nyilván, amelyet az Orange követett közel egymilliárd eurós forgalommal, továbbá a Dacia után a legnagyobb román exportőr volt. A Nokia-csoport különben június végi adatok szerint több mint 138 ezer személyt foglalkoztatott világszerte, szemben a tavaly év végi 130 ezer alkalmazottal. A Nokia zsuki gyárnyitása 2008-ban a németországi Bochumban működő üzem bezárásával, az ottani 2300 dolgozó elbocsátásával járt együtt, ami éles vitákat váltott ki Németországban. A bochumi dolgozók akkor összesen 200 millió eurós– fejenként átlagban 87 ezer eurós – végkielégítésben részesültek korábbi munkaadójuktól, az EU ugyanakkor 5,5 millió eurós támogatást nyújtott a tartománynak az elbocsátottak újrafoglalkoztatása érdekében. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
Látogatottsági adatok