Fotó: Haáz Vince
A 2022-es romániai népszámlálás pénteken nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta 1,1 millióval csökkent a lakosok száma.
2022. december 30., 10:352022. december 30., 10:35
2022. december 30., 11:072022. december 30., 11:07
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatsorok szerint a lakosság 51,5 százaléka (9808,3 ezer) nő, és 52,2 százaléka (9941,2 ezer) városi környezetben él.
Kivételt képez Ilfov (153,9 ezres növekedés), Beszterce-Naszód (9,8 ezer) és Suceava megye (7,7 ezer).
A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (mínusz 16,6 százalék, azaz 49 000 fővel kevesebb) és Teleorman megyében (mínusz 14,9 százalék, azaz 56 600 fővel kevesebb) regisztrálták. Abszolút értékben Bukarest megyében volt a legnagyobb népességveszteség, 166 400 fő (mínusz 8,8 százalék), ezt követte Prahova (mínusz 67 800 fő, azaz 8,9 százalék) és Dolj megye (mínusz 61 100, azaz 9,3 százalék).
Az öregedési index közel 20 százalékponttal csökkent: míg a 2011-es népszámláláskor mért 101,8-ról 121,2-re nőtt a 100 fiatalra jutó idős személyek száma. Bár a fiatalok (15 év alattiak) száma 115 700 fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk enyhén, 16,1 százalékra nőtt (a 2011-es 15,9 százalékról), míg a 65 évesnél idősebbek teljes népességen belüli aránya közel félmillió fővel, azaz 3,5 százalékponttal nőtt (a 2011-es 16,1 százalékról 19,6 százalékra).
A népszámláláson a 19,05 millió fős állandó lakosságból 16,5 millió személy nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról. A 16,5 millió személy közül
A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900).
A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalékos.
A felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református, 2,5 százalékuk a pünkösdista vallást jelölte meg a válaszában.
Ötből két személy soha nem volt házas, a teljes állandó lakosság 5,2 százaléka özvegy. A teljes állandó lakosság 43,5 százaléka rendelkezik középfokú, 40,5 százaléka alacsony, 16 százaléka pedig felsőfokú iskolai végzettséggel.
Az aktív népesség 8,185 millió fő, közülük 496 100-en munkanélküliek. Az inaktív népesség 10,868 millió személyből áll, akiknek kétötöde (39,5 százaléka) nyugdíjas vagy szociális segélyben részesül, közel egyharmada (32 százalék) pedig diák és egyetemi hallgató.
A népszámlálás részeredményeit itt lehet megtekinteni.
„1 millió feletti a romániai magyarság száma a népszámlálás előzetes eredményei alapján. Ezzel megőriztük a magyarok 6 százalék feletti arányát a romániai társadalmon belül” – idézte az RMDSZ pénteki közleménye Kelemen Hunor szövetségi elnököt. Az RMDSZ elnöke egyúttal jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki a Szövetség.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt. „2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – zárta közleményét az RMDSZ elnöke.
Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.
Vagy alulszámlálás történt az erdélyi megyék zömében, vagy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt a statisztikusok becsülték – értékel a Népszámlálás.ro csapata. Az erdélyi magyarság számát csak decemberben tudjuk meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!