Áder János kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Eddig az ember a természettel küzdött, most saját természetével kell megküzdenie – idézte Áder János köztársasági elnök Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus hatvan évvel ezelőtti gondolatait csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karán tartott előadásában.
2019. június 06., 14:552019. június 06., 14:55
2019. június 06., 16:042019. június 06., 16:04
A köztársasági elnök a klímaváltozás és a vízválság kérdéseiről tartott előadást a kar aulájában diákok és tanárok előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Klímaváltozás és vízválság – merre tart a világ, mit tegyünk? címmel tartott előadást a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán csütörtök délelőtt.
Áder János úgy vélte:
A köztársasági elnök kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését.
Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.
Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.
Áder János kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják
Fotó: Barabás Hajnal
Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének a negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben.
Elmondta: a Földön évente két magyarországnyi terület sivatagosodik el, és egy olaszországnyi területről tűnik el az erdő.
A népességnövekedésről szólván elmondta: a számítások szerint Indiának 2050-re annyi lakosa lesz, amennyien az egész Földön éltek 1918-ban. Az Afrika középső felén fekvő Nigéria lakossága 1950-ben 34 millió volt, ma 200 millió, és az előrejelzések szerint 2050-ig számuk megkétszereződik.
Elkerülhetetlennek tartotta az elvándorlást a túlnépesedett területekről, amely soha nem látott társadalmi feszültségeket idéz majd elő. Példaként hozta fel, hogy a szíriai polgárháborút is három aszályos év és az emberek életkilátásainak romlása előzte meg.
A köztársasági elnök többször is megszavaztatta hallgatóságát, és a válaszoknak megfelelően alakította előadása szerkezetét. Befejezésül, erdélyi tájképeket mutatva, kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!