2009. november 23., 10:002009. november 23., 10:00
Az oktatást, a városi szegénységet, a romániai magyar társadalom többnyelvűséget és más aktuális társadalomtudományi kérdéseket boncolgató konferenciát szerveztek a hétvégén Kolozsváron Adatbank Café címmel, az amerikai egyesült államokbeli honlap mintájára.
Az Iskola Alapítvány konferenciatermében megrendezett 15 perces előadásokat tévéfelvételen is rögzítették, az előadások szerkesztett változata a szervezők szerint január folyamán válik mindenki számára elérhetővé a világhálón. Kelemen Attila Ármin, a Transindex internetes portál kiadóigazgatója, az esemény főszervezője elmondta: az első alkalommal megszervezett konferencia célja, hogy bemutassák a legfontosabb erdélyi társadalomtudósok elitjét, úgy, hogy tudománynépszerűsítő 15 perces előadások megtartására kérik fel őket.
A következő konferenciát jövő tavaszra tervezik, ekkor várhatóan román előadók is részt vesznek az eseményen. A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálatának a 2006-os főbb és romániai eredményeit Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa mutatta be a kolozsvári konferencián.
A nemzetközi felmérés célcsoportja a 15 évesek, akiknek a mindennapi életben hasznosítható ismereteit méri, tehát képet ad az oktatási rendszer hatékonyságáról, valamint az egész társadalom tudásátadó képességéről. A 2006-ban készített felmérésből kiderült: a természettudományos műveltséget illetően míg az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetéhez tartozó) országokban az 1-től 6-ig terjedő skálán a 15 éves korosztályhoz tartozó fiatalok 80 százaléka elérte legalább a 2-es szintet, addig Romániában csak a gyerekek 53,1 százaléka tudta ugyanezt a teljesítményt nyújtani.
Románia ezzel az átlaggal a sereghajtók közé tartozik, Európában csak Montenegrót előzi meg. A helyzet még rosszabb a szövegértés esetén: a 15 éves romániaiak 53,5 százaléka funkcionális analfabéta, míg 57,2 százalékuk matematikailag nulla – hívta fel a figyelmet az előadó. Hozzátette: a romániai magyar fiatalok rosszabbul teljesítettek a felmérésen, mint többségi társaik, bár a felmérés bírálói vitatják ez utóbbi megállapítást, azzal érvelve, hogy kevés erdélyi magyar kisdiákot vizsgáltak ahhoz, hogy a minta reprezentatív legyen.
Péter László egyetemi adjunktus a városi szegénységről beszélt azonos című előadásában. A városi szegénység jelentőségét szemléltetve elmondta, 2008 óta a világ lakosainak több mint fele él városon. Leszögezte: a mostani gazdasági válság szegénységet is fog termelni. A krízis vesztesei a rosszul és alulfizetett, úgynevezett dolgozó szegények, akik alig 30 százalékkal élnek az abszolút szegénységi küszöb fölött.
Az Európai Unió által szorgalmazott háromnyelvűség terén viszont jól teljesít az erdélyi magyarság: 48 százalékuk beszél anyanyelvén és a román nyelv mellett még egy idegen nyelvet, míg Európa össznépességének mindössze 28 százaléka beszél három nyelvet – derült ki Horváth István szociológus A romániai magyarság többnyelvűsége című előadásából. Emellett azt is megtudhattuk, hogy az erdélyi magyarok 34-35 százaléka ért angolul, 15 százalékuk pedig középszinten beszéli a nyelvet.
Horváth István többek közt elmondta, a román nyelv nem idegen, hanem környezeti nyelvnek számít, épp azért, mert mindennap találkozunk vele. Ennek ellenére Hargita és Kovászna megyében csak a lakosság felére jellemző a kétnyelvűség, míg a román közvélemény háromnegyede szerint a magyarok tudnak, csak nem akarnak beszélni románul.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).