A politikus, református lelkész igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az „élet közepéről” a történelem szélére került, ezzel pedig a Partiumban élő magyarok is a periférián, Magyarország és Románia közé szorulva érezhetik magukat. A Partium neve az önismeretre és az alázatra vall, de azt üzeni számára az ige, hogy ez a vidék akkor is középen van, ha csak egy résznek is érzi magát, azaz „kézbe van véve” – fogalmazott Balog Zoltán.

A miniszter szavai szerint „ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja”, nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat. Azért mutat felfelé, hogy „tudd, hogy a te sorsodat ott intézik Jézus Krisztus által” – mondta a miniszter, hozzátéve, „a te sorsod a megtartatás, a te sorsod az élet, a te sorsod a megmaradás”.

A felemelt mutatóujj

Balog Zoltán szavai szerint az egyháznak az a küldetése, hogy egyfajta felemelt mutatóujjként, figyelmeztető jelként ott legyen a világban, a tágabb és szűkebb közösségekben, és rámutasson arra az igazságra és teljes üdvösségre, ami nélkül az élet nagyon keveset érne. Az egyház szolgálata mellett Istennek és a Bibliának a szava is egy mutatóujj – folytatta –, egy igazodási pont, amely egyedül az üdvösség szerzőjére, a szabadítóra, Jézus Krisztusra mutat.

Ez a rámutatás azonban nemcsak például a papok, hanem „mindanynyiunk dolga”. Ezért figyelni kell az Isten által elmondottakra, mert ha nem így teszünk, akkor elsodródunk a célunktól – figyelmeztetett Balog Zoltán. Az összefogás fontosságára utalva Balog Zoltán jelezte, „ha együtt vagyunk és együtt maradunk, akkor nagy baj már nem történhet”.

A magyar–román határ mellett, Nagykároly közelében fekvő kis település műemlék templomát a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 100 ezer euró költséggel újították fel.

Múltunk megőrzése a jövőnkről szól

A program keretében újították fel a csomaközi református templomot is, melyet szintén szombaton délután szenteltek fel. Az ünnepi istentiszteletet követő beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta: Csomaközön egy olyan templom újult meg, amely a magyarok atyai öröksége, és amelyet megőriztek a helybéliek évszázadokon keresztül, akkor is, amikor a kommunista diktatúra halálra ítélt mindent, ami nem román.

„25 év után határon átnyúló program keretében újítjuk fel épített örökségünket. Ennek a jelentőségét fel sem tudjuk ma mérni, hiszen minket, magyarokat 26 évvel ezelőtt úgy választott el a határ, hogy szinte reménytelen volt az átjutás, ma pedig teljesen természetes az, hogy közös programokat indítunk, hogy közösen végezzük a munkát” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Hozzátette, az örökségvédelem csupán látszólag szól a múltról. „Én azt állítom, hogy kulturális örökségünk megőrzése a jelenről, még inkább a jövőről szól. Csak akkor tudunk jövőt építeni, ha biztos és erős talapzaton állunk. És nem szabad azt hinnünk, hogy mások oldják meg a mi problémáinkat, nekünk minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a mi dolgainkat összefogással, közös akarattal, szándékkal mi magunk rendezzük” – mondta Csomaközön Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A csomaközi református templom középkori eredetű berendezése részben már elpusztult, csak falazott szószéke áll még. A templomban a hívek megfogyatkozása miatt nem tartanak istentiszteletet, ám a felújított műemlék épületben kiállítóteret rendeznek be, amely hely- és egyháztörténeti kiállításoknak ad otthont.

A restaurálási program húsz magyarországi és tíz romániai templomot foglal magában, melynek célja egy vallásturisztikai útvonal kialakítása, a történelmi Magyarország egyházi örökségének összekapcsolása és megismertetése a turistákkal. A projekt keretében a Szatmár megyei műemlékek közül a csomaközi és a berei mellett az ákosi és a krasznacégényi templomot is restaurálják.