Maros megye – A magyar nemesi családok az új alprefektustól várnak segítséget erdeik visszaszerzésében.
A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontja miatt a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért.
A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság egyik tagja, Csuszner Ferenc szerint a mintegy 55 ezer hektáros felsőmarosmenti erdők restitúcióját eddig éppen a testület elnöke akadályozta. Burkhardt Árpád volt alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett.
“Annak ellenére, hogy bemutattuk a restitúcióra vonatkozó törvényes rendeleteket, Burkhardt, aki a bizottságunkban az elnöki tisztséget töltötte be, többször is az erdők visszaszolgáltatása ellen szavazott. Máskor, pedig tartózkodott, de soha nem állt ki a volt tulajdonosok mellett” - nehezményezte Csuszner, aki erdész és szakemberként több tulajdonos leszármazottját is képviseli a bizottságban.
Tartózkodással hárította a felelősséget
“Úgy érzetem, hogy az a legtisztességesebb, ha bizottsági elnökként nem állok senkinek a pártjára és nem befolyásolom a döntéseket. Ezért szoktam tartózkodni” – magyarázta magatartását lapunknak Burkhardt, aki belátta, hogy álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta. Lapunk értesülései szerint a szövetség vezetői a volt alprefektus szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. A Krónikának nyilatkozva, Kelemen Atilla, a szövetség Maros megyei alelnöke már jóval árnyaltabban fogalmazott.
Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád
másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek”
intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. “Azért, hogy a marosmenti erdők még mindig nem kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz nem feltétlenül Burkhardt az egyetlen felelős. Óriási erdőterületekről lévén szó, a háttérérdekek is nagyok” - fogalmazott Kelemen. Azt egyébként a volt alprefektus is megjegyezte, hogy hiába is állt volna a visszaigénylők mellé, az ő szavazata nem változtatott volna a többnyire román nemzetiségű jogászokból álló bizottság döntésén. “Ezek után csak annyit tudok javasolni, hogy, aki elégedetlen a bizottság döntésével, forduljon a bírósághoz. Annak idején én is évekig pereskedtem egy ingatlanért, és végül csak megnyertem” - érvelt a Burkhardt, mondván, hogy “ez a demokrácia”. Felvetésünkre miszerint ez inkább bürokráciának tűnik, a volt alprefektus így zárta a beszélgetést: “az utánam érkezők csinálják majd jobban!”
Kormányfői megerősítést kért az alprefektus
“A CASBI-törvény mindössze a javak ügykezeléséről tesz említést, hiszen 1945-ben szó sem lehetett a javak államosításáról, ezért ezeket a 2005/247-es jogszabállyal gondolkodás nélkül vissza kellene szolgáltatni” - nyilatkozta Csuszner Ferenc. A bonyodalom tisztázása végett az Országos Restitúciós Hatóság (ANRP) már több ízben is felszólította a Maros megyei prefektúrát, hogy alkalmazza a 2005/247-es visszaszolgáltatásra vonatkozó törvényt az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztár (CASBI) ügykezelésébe került javak esetében is. Annak ellenére, hogy a kormány által létrehozott ANRP az egyetlen országos hatóság, amely irányíthatja és véleményezheti a restitúciót, illetve bírságolhatja a visszaszolgáltatást akadályoztató testületeket,
Burkhardt Árpád lapunknak kijelentette: ő csak abban az esetben hajlandó
eleget tenni a hatóság útmutatásainak, ha azt Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök is megerősíti. “A kormányfőnek nincs amit külön megerősítenie a Maros megyei prefektúra kérésére, hiszen az ő javaslatára létesült a restitúciós hatóság” - jelentette ki Csuszner.
Perelni készülnek az örökösök
“Továbbra is fenntartjuk az álláspontunkat, miszerint az 1945/91-es törvény alapján az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI), ügykezelés véget rábízott vagyonok a 2005/247-es törvény értelében visszaszolgáltathatók” - erősítette meg az ANRP alelnöke, Theodor Nicolescu. “Ha egyesek még így sem fogják fel, hogy be kell tartani a törvényt, meg fogják érteni majd akkor, amikor az ANRP tetemes bírságot, mi meg ahhoz hasonló perköltséget varrunk a nyakukba” - jelentette ki a Krónikának Rózsa József, a történelmi családokat képviselő jogász. Az ismert marosvásárhelyi ügyvéd reméli, hogy az új, jogász
végzettségű alprefektus, Bárczi Győző már másként fog viszonyulni a kérdéshez.
Bárczi prioritása a restitúció
A nyugdíjazott tisztségviselőt váltó volt marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző még beiktatása előtt a legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Maros megye új alprefektusa, mielőtt tanácsosként jelöltette volna magát a 2004-es helyhatósági választásokon, a római katolikus egyház jogászaként több ingatlan visszaszerzését segítette. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek.
SZ. E.
Keret
A CASBI-törvény
Az 1945-ben napvilágot látott 91-es számú, CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő 7-es számú Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan - többnyire magyar és német nemzetiségű - személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait.