Fotó: Mediafax
2009. november 10., 08:472009. november 10., 08:47
Az eredeti elképzelés szerint a szakhatóságok és a közintézmények vezetői két intézkedés közül választhattak volna: szeptembertől 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik a közalkalmazottakat, vagy hatórásra csökkentik a munkaidőt.
Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a liberálisok a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát kérték, az alkotmánybíróság viszont úgy döntött: a jogszabály alkotmányos, így az államfő aláírhatta azt. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter tegnap bejelentette, a közszféra alkalmazottait már csak 8 napra lehet elküldeni: négy-négy napra novemberben és decemberben.
A tárcavezető szerint ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. A belügyminisztérium már bejelentette: novemberben és decemberben mindenképp 4-4 napos kényszerpihenőre küldik az alkalmazottakat.
A pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalásokat követően Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott: a tárca tegnapi bejelentése ellenére a közalkalmazottak idén csupán négynapos kényszerpihenőbe hajlandók beleegyezni, mivel a decemberi fizetéseket amúgy is a januári költségvetésből osztják ki. „Másfél hónap van az év végéig, így lehetetlen kivitelezni ezt az amúgy is rossz kezdeményezést” – szögezte le a közalkalmazottak szakszervezetének vezetője.
Nagy a bizonytalanság a nagyváradi városházán a várható intézkedéssel kapcsolatban, hiszen a Hivatalos Közlönyben nem jelent meg a jogszabály, a kormánybiztosi hivatal pedig egyelőre nem értesítette a helyi hatóságot – tudtuk meg Kövér Paultól, az önkormányzat humánerőforrás-részlegének vezetőjétől.
„Egyelőre dolgozunk azon, milyen módon ültetjük gyakorlatba a törvényt, ha megjelenik” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére az irodavezető. Azt mondta, lehet, hogy csak napi egy-egy órával csökkentik az alkalmazottak munkaidejét, de az is megeshet, hogy pénteken tartanak rövid napot a városháza és a hozzá tartozó intézmények dolgozói.
Mindemellett előfordulhat, hogy tíznapos fizetetlen szabadságra küldik az alkalmazottakat. Egyelőre azonban arra várnak, hogy a polgármester egyeztessen a dolgozókat tömörítő szakszervezettel, s ennek alapján szülessen végső döntés. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a törvény a Hivatalos Közlönyben is megjelenik, addig egészen biztos, hogy nem alkalmazzák.
A Bihar Megyei Közpénzügyi Hatóság szóvivője, Vasile Farc lapunk kérdésére azt mondta: az adóügyi szakszervezet megyei vezetője, Doru Micle épp tegnap tárgyalt a szakminiszterrel Bukarestben, ám az egyeztetés eredménye még ismeretlen. „Minden minisztérium a profiljának megfelelő szakszervezetekkel beszéli meg a költségcsökkentés mikéntjét. Most az ország összes közpénzügyi szindikátusi vezetőjét összehívták, hátha megegyezésre jutnak” – magyarázta a szóvivő. Tudtával egyébként szakszervezeti beleegyezés nélkül nem lehet semmilyen közalkalmazottat kényszerszabadságra küldeni.
A marosvásárhelyi önkormányzat személyzeti osztályának vezetője, Jakab Enikő lapunk érdeklődésére elmondta: még semmilyen „felsőbb” utasítást nem kaptak arról, hogyan kell alkalmazni ezt a jogszabályt.
„Amíg írásban nem jön a kormánytól eligazítás, érdemben nem foglalkozunk a lehetséges megoldásokkal” – mondta az osztályvezető. Ugyanezt erősítette meg az önkormányzat szóvivője, Dan Suciu is. „Egyelőre nincs elképzelés a megvalósításról. Mi még nem is láttuk a törvényt. Biztosan lesz valamilyen egységes elképzelés” – közölte.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Bálint István annyit közölt a Krónikával, hogy elméletben tárgyalt már erről a szakszervezeti vezetővel, de nem tud részletekkel szolgálni. „Nálunk minden intézkedés a tanfelügyelőségtől indul ki, majd megyei szinten biztosan születik valamilyen megoldás. Most erre várunk éppen” – tájékoztatott az igazgató.
Gyergyószentmiklóson is konkrétumokat várnak a költségvetési kiadások csökkentésének megvalósítására, de általában sehol nem örülnek a kezdeményezésnek. „Amíg nem küldenek hivatalos átiratot arról, hogyan is képzelik el ezt, addig nem is vagyok hajlandó gondolkodni rajta” – jelentette ki a Krónika kérdésére Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Mint mondta, a gimnázium diákjai valószínűleg örülnének a csökkentett óraszámú napoknak, azonban ez azt jelentené, hogy még rövidebb idő alatt kellene elsajátítaniuk az amúgy is túlméretezett ismerethalmazt. Ez pedig az érettségi vizsgára készülőknek sem tenne jót.
Mezei János polgármester szerint ebben a helyzetben az egyetlen lehetőség az lenne, ha minden polgármesteri hivatalnak megszabnának egy keretösszeget, amivel a polgármester szabadon rendelkezhet, de „szabadkezet” adnának az alkalmazottak elbocsátására, illetve alkalmazására. „Ha megadnák azt a lehetőséget, hogy magam választhassam meg a munkatársaimat, biztos, hogy tudnék úgy gazdálkodni, hogy beleférjek egy megadott keretösszegbe” – hangoztatta Mezei, kifejtve, hogy egyelőre várják a végleges változatát az elképzelésnek, addig mindenki a megszokott program szerint végzi a feladatát.
Székelyudvarhelyen Bunta Levente polgármester szerint nehezen kivitelezhető a pénzügyminisztérium kezdeményezése.
„Közeleg az év vége, ilyenkor nőnek a kiadások, ugyanakkor az előírásokat mégis be kell tartani – magyarázta érdeklődésünkre a városvezető. – Elsősorban megkérdezem a szakszervezetek vezetőit és a kollégákat, hogy melyik intézkedés lenne elfogadhatóbb a közintézmények dolgozóinak. Nekem, mint intézményvezetőnek, az a legfontosabb dolgom, hogy a megszorítások ellenére is az intézmény működését mindenféleképpen biztosítsam, hogy a lakosság ne érezze kárát a megszorító intézkedésnek.
Ugyanakkor azt tudom mondani, amennyiben a fizetés kevesebb lesz, mi megnézzük, milyen kiskapun tudnánk lehetőséget találni a pótlásra, hogy év végére ne csökkenjen alkalmazottaink megszokott bevétele. Az is megoldás lehet, hogy ebben az évben mindenki ledolgozza a munkanapjait és majd a következő év első negyedévében marad otthon néhány napig. Mindenesetre még konzultálnom kell a kollégákkal, s csak azután döntünk a kivitelezésről.” Székelyudvarhelyen közel ötszázan dolgoznak a közszférában, ha az egészségügyet és a tanügyet nem számoljuk bele.
Ez egyharmada a csíkszeredai adatoknak – tudtuk meg továbbá Bunta Leventétől, aki polgármesteri mandátuma előtt a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségét töltötte be. Elmondta: ez a kis szám azt mutatja, hogy Udvarhely nem közpénzekből, hanem a gazdaságából él, tehát összességében Csíkszeredához képest kevésbé fogja érinteni a várost ez az intézkedés.
A háromszéki elöljárók a szakszervezetekkel tárgyalnak, mielőtt döntenek arról, milyen formában alkalmazzák a törvényt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerdán találkozik az érdekvédelmi szervezetek vezetőivel, és csak azután határozza el, melyik változatot alkalmazza. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, eddig is tartottak találkozókat az intézmény minden tisztviselőjével, így járnak el ezúttal is.
„A jogszabály azt írja elő, hogy a személyzeti költségeket 16,5 százalékkal csökkenteni kell, ezt mindenképpen betartjuk” – fogalmazott a tanácselnök. Mint mondta, az általa vezetett intézmény is csak azután dönt a módszerről, miután a szakszervezetek képviselőivel és az érintett alkalmazottakkal is tárgyalt. Mindenképpen azt a változatot alkalmazzák, amelyik a legkevésbé érinti a családokat, és nemcsak azért, mert a karácsony előtti időszakban még súlyosabban érint mindenkit a jövedelemcsökkenés.
A szakszervezetek vezetői sem egyeztettek még az álláspontjukról, viszont abban mindannyian egyetértenek, hogy az alkotmánybíróság kedvező döntése ellenére a jogszabály alkotmányellenes. Ferenc Tibor, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezeti vezető elmondta, bizottsági ülést hívott össze, és az ott elfogadott álláspont alapján tárgyal a polgármesterrel.
Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta, törvénytelen ez az intézkedés, hiszen a munkatörvénykönyv szerint a fizetetlen szabadságot csak az alkalmazott kérheti. Bong elmondta továbbá, kikérik a tagság véleményét, és ha a többség egyetért, beperelik a munkáltatót, és valószínű, meg is nyerik a pert.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.