2012. február 09., 10:242012. február 09., 10:24
A létesítmény ötletgazdája és megvalósítója Antonio Faur történészprofesszor volt, akinek tervei szerint a központban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, illetve az állami levéltár által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján vizsgálják majd a térség egykori zsidó közösségének holokauszt előtti történetét.
Seidler András, a hitközség alelnöke a Krónikának azt mondta, különösen érdekes tény, hogy a központ létrehozója nem a hitközség tagja, hanem, ahogy ő mondja, „egy érdekmentesen cselekvő nem zsidó ember.” Nagyváradon 1715 óta jegyzik a zsidó jelenlétet, a közösségnek a város századfordulós újjáépítésében és kulturális felvirágoztatásában jelentős szerepe volt.
A második világháború idején gettóba zárták a váradi zsidókat is, később a hírhedt náci haláltáborokba szállították őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az Auschwitzban elgázosítottak között volt a 13 éves váradi Heyman Éva is – mesélte Seidler András –, aki a körülötte történő eseményekről folyamatosan naplót is vezetett, valahogy úgy, mint sorstársa, az Amszterdamból elhurcolt Anne Frank. „Amikor a kislányt vonatra tették, dadája, Mariska vette magához a füzetet, megmentve a naplót. Heyman Éva 1944-ben meghalt Auschwitzban, anyja azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérve, Magyarországon kiadatta a feljegyzéseket” – mondta el a hitközségi alelnök.
1991-ben román nyelvre lefordítva is megjelent a könyv, ám, mint Seidler András mondja, történészek szerint a fordítás nem tökéletes, így a tervek szerint hamarosan új készülhet. A napló szerzői jogainak felderítése azonban nehéz, mert az eredeti kézirat elveszett. Emiatt sokan kétségbe vonják a napló eredetiségét is, feltételezve, hogy a szöveget valójában Éva anyja, Zsolt Ágnes írta. Az anya röviddel azután, hogy hazatért a bergen-belseni lágerből és kiadatta a könyvet, öngyilkos lett.
A váradi kutatóközpont tevékenysége azonban nem erre a történetre szorítkozik, hanem a gettósítás előtti időszakot, illetve a háború idejét vizsgálják majd itt a szakemberek. Kapcsolatot tartanak majd fenn a hitközséggel, illetve a kolozsvári egyetem judaisztikai tanszékével is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok