A zsidóság történetét kutató központ nyílt Nagyváradon

A nagyváradi Anne Frankként ismert Heyman Éváról nevezték el a váradi és észak-erdélyi zsidóság történetének kutatásával foglalkozó, hétfőn megnyitott tanulmányi központot a Nagyváradi Egyetemen.

Nagy Orsolya

2012. február 09., 10:242012. február 09., 10:24

A létesítmény ötletgazdája és megvalósítója Antonio Faur történészprofesszor volt, akinek tervei szerint a központban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, illetve az állami levéltár által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján vizsgálják majd a térség egykori zsidó közösségének holokauszt előtti történetét.

Seidler András, a hitközség alelnöke a Krónikának azt mondta, különösen érdekes tény, hogy a központ létrehozója nem a hitközség tagja, hanem, ahogy ő mondja, „egy érdekmentesen cselekvő nem zsidó ember.” Nagyváradon 1715 óta jegyzik a zsidó jelenlétet, a közösségnek a város századfordulós újjáépítésében és kulturális felvirágoztatásában jelentős szerepe volt.

A második világháború idején gettóba zárták a váradi zsidókat is, később a hírhedt náci haláltáborokba szállították őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az Auschwitzban elgázosítottak között volt a 13 éves váradi Heyman Éva is – mesélte Seidler András –, aki a körülötte történő eseményekről folyamatosan naplót is vezetett, valahogy úgy, mint sorstársa, az Amszterdamból elhurcolt Anne Frank. „Amikor a kislányt vonatra tették, dadája, Mariska vette magához a füzetet, megmentve a naplót. Heyman Éva 1944-ben meghalt Auschwitzban, anyja azonban túlélte a megpróbáltatásokat, és hazatérve, Magyarországon kiadatta a feljegyzéseket” – mondta el a hitközségi alelnök.

1991-ben román nyelvre lefordítva is megjelent a könyv, ám, mint Seidler András mondja, történészek szerint a fordítás nem tökéletes, így a tervek szerint hamarosan új készülhet. A napló szerzői jogainak felderítése azonban nehéz, mert az eredeti kézirat elveszett. Emiatt sokan kétségbe vonják a napló eredetiségét is, feltételezve, hogy a szöveget valójában Éva anyja, Zsolt Ágnes írta. Az anya röviddel azután, hogy hazatért a bergen-belseni lágerből és kiadatta a könyvet, öngyilkos lett.

A váradi kutatóközpont tevékenysége azonban nem erre a történetre szorítkozik, hanem a gettósítás előtti időszakot, illetve a háború idejét vizsgálják majd itt a szakemberek. Kapcsolatot tartanak majd fenn a hitközséggel, illetve a kolozsvári egyetem judaisztikai tanszékével is.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást