A közösségi médiában zajló vitákban nagyon nagy szerepet kapnak az érzelmek, indulatok, különösen a negatív indulatok, a verbális agresszió
Fotó: Pinti Attila
Elözönlötték a közösségi oldalakat a „merészebb” hozzászólók, akik képzettebbnek gondolják magukat a szakértőknél, orvosoknál is. Ezáltal hamar elszabadulnak az indulatok, egymásnak feszülő kommenteket, parttalan vitákat olvasunk, ahol mindenki árasztja a véleményét, és ebben a nagy zűrzavarban ugyanannyit „ér” például egy laikus véleménye a koronavírusról, mint egy szakemberé. Vincze Orsolya kommunikációs szakértőt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docensét kérdeztük arról, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, milyen veszélyekkel jár, milyen módszerek léteznek a kommentelés szabályozására és lehetne-e tanítani azt, hogyan viselkedjünk az online térben.
2021. április 06., 16:272021. április 06., 16:27
A közösségi média már évek óta beférkőzött a mindennapjainkba, amely egy olyan nyilvános tér, ahol bárki megoszthatja a véleményét, álláspontját, látszólag következmények nélkül. Azonban a koronavírus idején ez még hangsúlyosabbá vált, hiszen sokak kényszerültek arra, hogy nemcsak a szabadidejükben, hanem munka- és iskolaidőben is online legyenek. Itt tartják a kapcsolatot a családjukkal, ismerőseikkel, de online „járnak” színházba vagy szentmisére is. Az egyre gyakoribbá váló indulatos kommentelések azonban zűrzavart okozhatnak és súlyos következményekkel is járhatnak.
Vincze Orsolya kommunikációs szakértő lapunknak elmondta, hogy a közösségi oldalak a megjelenésükkör elsősorban a személyes kapcsolattartás felületei, a személyes kapcsolatháló fenntartásának eszközei voltak.
„A hírfolyamunkban homogén felületen jelennek meg forrástól függetlenül a tartalmak, és sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik, ki vagy milyen oldal osztotta azt meg velünk” – magyarázta a Krónikának Vincze Orsolya.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docense hozzátette, hogy egy olyan közeg, ahol a hentes és a szakorvos véleménye egyformán, szabadon megjelenhet, akár a szabad véleménycsere ideális közege is lehetne, amelyre a Web 2.0 megjelenésekor voltak is remények (a Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit).
– hangsúlyozta a szakértő.
Azt is kiemelte azonban, hogy hatalmas felületekről beszélünk, a Facebooknak és a tulajdonában levő egyéb platformoknak, a WhatsAppnak és az Instagramnak együtt több mint hárommilliárd felhasználója van. Úgyhogy nem minden csoportban, nem minden téma kapcsán agresszív vagy indulatos a kommunikáció.
A közéleti, politikai témákhoz kapcsolódó kommentek azonban, jellemzően indulatosabbak, ez egyébként így van a hírportálokon, médiaintézmények oldalain megjelenő kommentek esetében is.
Vincze Orsolya: az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata
A megalapozatlan vélemények, esetenként szándékosan megtévesztő kommentek verbális agresszióval társulva alkalmasak arra, hogy egyes hangokat felerősítsenek, másokat meg elhallgattassanak.
– magyarázta az oktató. Ez jócskán beszűkíti a szakemberek kommunikációs lehetőségeit, akiknek egyszerű, világos állításokkal komplex eszmefuttatásokat kellene szembeszegezniük.
„A jelenlegi oltások potenciális mellékhatásairól folyó »viták« azt hiszem, kiváló példái ennek. Védekezni úgy lehet, ha a felhasználó figyel arra, hogy többfajta információforrást kövessen, ne záródjon be a saját online buborékjába” – fejtette ki Vincze Orsolya. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy
A kommentek egyszerűen fogalmazva hozzászólások, így szabályozni annyira kell vagy szabad őket, amennyire bármiféle megszólalást. A szólásszabadság fontos érték, amely mellett érdemes kiállni akkor is, ha ez kockázatokkal jár.
– fogalmazott Vincze Orsolya.
Sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, hogy az utóbbi években egyre nagyobb nyomás nehezedett a platformokra, hogy ne csak a gyűlöletbeszéd, hanem az álhírek terjesztésének megakadályozásában is legyenek aktívabbak, és a közelmúltban el is indult román és magyar nyelven is az álhírek szűrése a Facebookon. De az egyes online közösségek, csoportok is szokták a saját kommunikációjukat szabályozni.
„Az egyik legérdekesebb ilyen ítélet Svájcban született, ahol a bíróság egy felhasználót azért ítélt pénzbírságra, mert gyűlölködő kommenteket lájkolt, kedvelt, és így egyetértését fejezte ki, illetve növelte is a gyűlölködő tartalmak láthatóságát” – számol be az oktató.
Azonban úgy véli, hogy az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata. Illetve egyre jobban látszik, hogy a platformoknak is nagy felelősségük van abban, hogy milyen tartalmak, milyen beszédmódok népszerűek a felületeiken. Például azért, mert
Legyünk jó polgárok az online közegben is
A szakember szerint az online kommunikáció normáira már az iskolában is nagy figyelmet kellene fordítani.
De nem feltétlenül a Facebookon érvényes viselkedési normákat kellene tanítani, hiszen a platformok népszerűsége változik, és akik ma iskolások, egyre kevésbé aktív Facebook-felhasználók.
Vincze Orsolya úgy véli, hogy nem annyira egy konkrét platformról van szó, hanem olyan általánosabb kérdésekről, mit például az információs írástudás, az a képesség, hogy meg tudjuk ítélni egy információ megbízhatóságát, és meg tudjuk találni a megfelelő és megbízható információkat. Vagy, még általánosabban, hogyan legyünk jó polgárok az online közegben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!