2012. február 06., 09:562012. február 06., 09:56
A hatályos törvény szerint nem kaphatnak segélyt azok, akik nem fizetik a helyi adókat, a szenátor ezt a szigorítást egészítené ki a bírságokkal is. Albert Álmos elmondta, a rendőrség által kirótt bírságokat is a helyi önkormányzathoz kell befizetni, a kinnlevőség a helyi költségvetések mutatóit rontja. A vidéki polgármesterek arra panaszkodtak, hogy a rendőrség gyakran bírságol falopásért, s ha a pénzt a községháza alkalmazottai nem tudják behajtani, a büntetés három év után elévül.
„Ha támogatások folyósításának feltétele lesz a helyi adókon kívül a bírságok kifizetése is, ez ösztönözné a kinnlevőségek behajtását, és visszaszorítaná a fa- és terménylopást” – tolmácsolta a háromszéki elöljárók véleményét a sepsiszéki politikus. Albert Álmos ugyancsak a polgármesterek észrevételei alapján javasolni fogja, hogy szabályozzák pontosabban, ki jogosult az uniós élelmiszersegélyre. Jelenleg a kisnyugdíjasokon, szociális segélyben részesülőkön, fogyatékkal élőkön kívül minden nyilvántartott munkanélkülinek jár az évi egy alkalommal kiosztott élelmiszercsomag. Előfordult azonban, hogy a nyugdíja mellett még aktív katonatiszt munka nélküli felesége is átvette a több kilogramm cukrot, lisztet és egyéb élelmet tartalmazó csomagot.
Albert Álmos szerint mindenképpen figyelembe kell venni egy családban az egy főre eső jövedelmet, hogy a valóban rászorulók kapjanak támogatást.A háromszéki politikus elmondta továbbá, véleménye szerint a különböző reformokat, az alkotmánymódosítást, a választási törvényt, a régióátszervezést, az egészségügyi kerettörvényt is a választások után kell napirendre tűzni. Albert szerint fel kell nőnie a román politikumnak oda, hogy meg tudja fogalmazni a prioritásokat, és megvalósítsa őket, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat, vagy ki kerül kormányra.
„Ha mindig elvágjuk a szálakat és újravarrjuk, soha nem jutunk előre” – szögezte le Albert Álmos. Albert Álmos véleménye szerint az alkotmányt úgy kellene módosítani, hogy negyedére csökkenjen az államfő hatásköre. „Meg kell erősíteni a kormányt, de úgy, hogy csak valóban sürgős esetekben adhasson ki sürgősségi rendeletet, és teljesen meg kell szüntetni a felelősségvállalás intézményét” – szögezte le Albert.
Nem kellene megvonni a szociális juttatásokat a helyi adókat és illetékeket ki nem fizető személyektől – vélekedett az önmagát a romák királyának nevező Florin Cioabă, aki pénteken kérte a kormánytól a segélyek kiosztási módjának felülvizsgálatát. „A kormánynak módosítania kell ezt a kritériumot, és át kell ütemeznie a szociális juttatások megvonását, elhalasztva legalább tavaszig az eljárást, amikor a fenntartási költségek nem enynyire magasak. A segélyben részesülők számára az adók és illetékek hatalmas terhet jelentenek, ezek az emberek ugyanakkor nagymértékben függnek a juttatásoktól, így embertelen lenne éppen a legnehezebb téli időszakban megvonni ezeket” – fogalmazott Cioabă. A segélyosztás szigorítása miatt több ezer személytől vonta meg a kormány a szociális juttatásokat február elsejétől. K. A. |
Hat éve fogadták el a gombatörvényt, és azóta nem készült el az alkalmazási módszertan. Albert Álmos szenátor kifejtette, megsürgeti a módszertan kidolgozását, hogy amint megkezdődik a gombaszezon alkalmazni lehessen a jogszabályt. A metodológiát a törvény megjelenése után a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium kellett volna elkészítse, azóta az erdészet átkerült a környezetvédelmi tárcához, így már csak ez a minisztérium felel érte. A törvényt a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület kezdeményezte, hogy szabályozzák a gombaárusítást. A törvény előírja, hogy a piacokon gombaszakértőket kell alkalmazni, akik megvizsgálják az eladásra szánt erdei gombát. Viszont nincs módszertan arra, hogy ezeket a szakértőket ki fizeti. Az országban eddig csak a sepsiszentgyörgyi piacon működik az ellenőrzőpont, néhány évvel ezelőtt két hónapig a nagyváradi piacon is teljesített szolgálatot gombaszakértő. |
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.