A szimbolikus térfoglalás szolgálatában a székelyföldi román emlékünnepségek

Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön •  Fotó: Bíró Blanka

Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön

Fotó: Bíró Blanka

A Székelyföldön mesterségesen kreált román interetnikus feszültségkeltések a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák – állapítja meg Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatában. A szerző többéves kutatómunka után igazolt számos hipotézist.

Bíró Blanka

2021. augusztus 30., 17:062021. augusztus 30., 17:06

2021. augusztus 30., 17:102021. augusztus 30., 17:10

Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatának szerkesztett változatát adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológiai tanszékén megírt doktori disszertáció könyvváltozatát a szerző szülőfalujában, a Zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be a közelmúltban.

A sokéves kutatómunka eredményeként megírt dolgozat és könyv a román emlékünnepségek székelyföldi evolúcióját és jelenkori rekonstruálását dokumentálja részletesen.

A kutatások során a hipotézisek beigazolódtak: a román emlékünnepségek székelyföldi lebonyolítása erőteljes interetnikus színezettel bír, célja a helyi románság felfokozott identitásartikulációs vágyának a kifejezésre juttatása és támogatása a központi hatalom részéről.

A helyi románság mesterségesen kreált interetnikus feszültségkeltései a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák.

A kötet előszavát Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár írta, aki a könyvbemutatón elmondta, jellemzően a hatalmon levő elit sajátjának tartja a hivatalos ünnepeket, segítségükkel saját magát ünnepelteti, éppen ezért sokan kényszerből vagy félelemből vesznek részt, mások pedig tudatosan távol maradnak a színtereikről. Minden hatalmi változás az addig fenntartott működő ünneprend gyors és radikális átalakítását vonja maga után.

Az új hatalmi csoport egyrészt igyekszik kisajátítani, új jelentésekkel felruházni a korábbi ünneprendet, másrészt annak gyökeres megváltoztatásával voltaképpen az ideologikus eszközükkel legitimálni, alátámasztani akarja saját uralmát, kifejezni annak korszerűségét. 

Székelyföldön, Háromszéken a közelmúltig valamennyi társadalmi, felekezeti vagy etnikai csoport tiszteletben tartotta a szomszédságban élő közösség ünnepeit, a legújabb időkben azonban ebben a „házirendben” gyökeres változás következett be – Ádám Bíborka ennek nyomán látott hozzá a kutatáshoz, ezeket a változásokat dokumentálta sajtóanyagok, filmek, fényképek, mélyinterjúk segítségével, mutatott rá Pozsony Ferenc.

A kötet borítója •  Fotó: Kjnt.ro Galéria

A kötet borítója

Fotó: Kjnt.ro

A kötet előzményeiről, a témaválasztásról beszélve Ádám Bíborka kifejtette, a rendszerváltást az 1989-es időszakot gyermekként Zabolán élte meg, de az azt követő átrendeződést, a szimbolikus terek és határok újraosztásában szerepet játszó etnikumközi kapcsolatokat már tudatosan figyelte és elemezte. Felidézte, az egyetemen egy jászvásári csoporttársával vitatkoztak a december 1-ei ünnepről – már akkor kiderült számára, hogy óriási szakadék tátong a két nézőpont között. A téma újra megtalálta, hiszen a Székelyföldön kisebbségben élő románok emlékünnepségeinek elemzése kiváló alkalmat nyújt, hogy a helyi románság etnikai reprezentációs vágyát, és annak egyre mediatizáltabb országos megnyilvánulásait dokumentálja.

A dolgozat vizsgálati helyszínei Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, melyek etnikai és felekezeti határterületek, mindkét városban a többségi nemzet kisebbségben él.

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

A bevezető és elméleti részen túl a kötet két nagy részre tagolódik. Az első rész újságcikk elemzésekkel vizsgálja a négy román emlékünnepség – január 24., a román fejedelemségek egyesülése; május 9–10., a királyság, augusztus 23., az átállás, és december 1., Erdély és a Román Királyság egyesülése – alakulását, fejlődéstörténetét. A második rész konkrét december 1-ei ünnepségeket dokumentál és értelmez, a magyar sajtóban megjelent írások alapján a kisebbség viszonyulását is követi.

Sepsiszentgyörgyön először 1999 december elsején került sor nagyszabású, erősen mediatizált, nacionalista ünnepség megszervezésére, ezt követően az ünnep körül kialakult etnikai feszültségek tárháza egyre bővült, amplitúdójában intenzív és abszurd mértéket öltött: a zászló- és táblaháborúktól, szélsőséges csoportok masírozásától és provokálásától, majd a terrorizmus abszurd vádjától és az ezt követő bebörtönzésektől volt hangos a közvélemény – állapítja meg a szerző.

A centenárium évében, tehát 2018-ban a hatalom a magyarság ellenében és annak ellenségképével riogatva próbálta újjáéleszteni ezt az ünnepet.

•  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Fotó: Bíró Blanka

Ádám Bíborka megállapítja: az ünnep többször változott, kimutatható cél a szimbolikus térfoglalás és az ünneplő közösség gondolatvilágának formálása, a hegemónia- és a pozícióépítés szándéka. Szükség lenne az emlékünnepség-kultúra megreformálására, a magyarkártya folyamatos kijátszása helyett az interetnikus kapcsolatok, és az azokról való politikai és közgondolkodás demokratikus mederbe való terelésére – vonja le a következtetést az antropológus. A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság honlapjáról letölthető.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Rendőrségi tájékoztató: hosszú bűnlajstroma van a házat az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak

Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.

Rendőrségi tájékoztató: hosszú bűnlajstroma van a házat az élettársára rágyújtó Maros megyei férfinak
2025. július 08., kedd

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”

A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.

Megrongálták a temesvári református templomon a magyar nyelvű táblát, amelyen az áll: „Éljen Tőkés László!”
2025. július 08., kedd

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség

Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.

Lakástűzben halt meg egy nő Maros megyében, a szándékos gyújtogatás gyanúsítottját nagy erőkkel keresi a rendőrség
2025. július 08., kedd

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók

A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.

Cégeknél gyakorlatozhatnak a BBTE duális képzésében részt vevő hallgatók
2025. július 08., kedd

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa

A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.

Veszélyben a tordai és a Slănic Prahova-i sóbánya is, lépni kell, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló katasztrófa
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.

Marad a veszélyhelyzet Parajdon
Marad a veszélyhelyzet Parajdon
2025. július 08., kedd

Marad a veszélyhelyzet Parajdon

2025. július 07., hétfő

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is

Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.

RMDSZ: a magyar iskolák önállóak maradhatnak 500-nál kisebb diáklétszám esetén is
2025. július 07., hétfő

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton

A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.

Rezervátumba szállítják a bocsokat, miután anyjukat kilőtték, mert megölt egy motorost a Transzfogarasi úton
2025. július 07., hétfő

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat

Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.

Csaba testvér: ahogy Déváról lehetett irányítani a székelyföldi házakat, Csíksomlyóról is lehet vezetni a szórvány gyerekotthonokat
2025. július 07., hétfő

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön

Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.

Több településre lecsapott a vihar a Partiumban és Székelyföldön