Dr Bagdy Emőke: „A veszélyt akarjuk elhárítani a túlélés érdekében és ezért folyamodunk a legkülönfélébb magyarázatokhoz”(Archív felvétel)
Fotó: Kiss Gábor
A pandémia időszakában alkalmazható megküzdési stratégiákról tartott nyitóelőadást Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus a XVIII. Online Csíkszeredai Kari Tudományos Diákköri Konferencián. Az egyensúly fenntartásához szükséges módszereken túl a hitről is szó esett, mint az ember láthatatlan csontvázáról.
2021. május 11., 20:092021. május 11., 20:09
2021. május 11., 22:532021. május 11., 22:53
A virtuális térben tartja idén a Sapientia EMTE a XVIII. Online Csíkszeredai Kari Tudományos Diákköri Konferenciát. A keddi megnyitót követően dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus tartott előadást Teendőink és megtartó erőink a pandémia idején címmel, amelyben a válsághelyzet témakörét körüljárva, a pszichológiai válaszreakciók ismertetésén túl, hatékony megküzdési stratégiákkal is ellátta a résztvevőket.
Annak ellenére, hogy technikai okok miatt kisebb csúszással kezdődött az előadás, a közel kétszáz érdeklődő türelmesen várta a neves pszichológus megérkezését a virtuális térbe. A várakozás nem volt hiábavaló, dr. Bagdy Emőke ugyanis tudása legjavát adta át a rendelkezésére álló hatvan percben. Meglehetősen precízen, következetesen felépített gondolatmenet szerint haladt egyre mélyebbre a járványhelyzet lélekre gyakorolt hatásának témakörében, átfogó képet nyújtva, ugyanakkor hasznos tanácsokkal is ellátva a hallgatóságot.
A szaktekintély első körben fontosnak tartotta tisztázni a fejlődési folyamatokat kísérő életválságok és a véletlenszerű válság közti különbséget – ez utóbbi ugyanis nem az egyes fejlődési szakaszok természetes velejárója, hanem egy olyan váratlanul lesújtó esemény, amely – Bagdy Emőke szavaival élve –
A krízishelyzettel való találkozás pillanatában, annak váratlansága miatt csak részben tudjuk felfogni a velünk történteket. Egy ismeretlen természetű válsághelyzetkor a korábbi tapasztalatok nem érvényesíthetők, így a jövőre vonatkozó elképzelések sem tudnak megszületni. A pszichológus szerint ilyenkor az idegrendszer olyan akut negatív stressz állapotába kerül, amelynek következtében az ún. debilizáló, vagy lebutító szorongás állapota áll elő. Elmagyarázta, hogy az agyban a szorongás- és a memóriaközpont nagyon közel vannak egymáshoz, a gátlás pedig olyan hirtelen kiterjed, hogy előáll a „se kép-se hang” állapota. A váratlan, katasztrofikus helyzet megzavarja, és nagymértékben terheli az elme optimális működését.
Az „érzelmi agyunk”, vagyis a jobb agyfélteke ilyenkor igyekszik elzárni a kellemetlen tapasztalatot és minél mélyebbre elsüllyeszteni, hogy az ne zavarja a tudatos gondolkodást. A szakember szerint ez egy kulcspillanat a válsághelyzet kezelésének folyamatában, ugyanis ennek a történésnek az intenzitásától és jellegzetességétől függ, hogy miként éljük meg, és hogyan „raktározzuk el” a krízishelyzetet. A négy legfontosabb szempont, melyet hasonló események idején figyelembe kell vennünk, hogy: mennyire erős a behatás; milyen hosszú ideig tart; mennyire tudjuk kontrollálni a történéseket; illetve hogy visszafordítható vagy visszafordíthatatlan károsodásokat okozott-e. Bagdy Emőke szerint a krízisállapotokban az a legsúlyosabb, amikor az élet kerül veszélybe. „Az egész világra kiterjedő járványban egy olyan magas feszültségszint keletkezett, ahol a támadó természetét kellett kiismerni” – mondta a szakértő.
Egy olyan megfélemlítettségi helyzetben, ahol az életünk veszélybe kerül, megfigyelhető, hogy lázas erőfeszítés zajlik az egyensúly visszaállítására – igyekszünk kivédeni az ismeretlen természetű támadásokat.
A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek és irracionálisnak tűnő magyarázatok mögött a szakember szerint tulajdonképpen a lélek védekezési és egyensúlyteremtő természete áll, amelyeket a pszichológia elhárító mechanizmusoknak nevez. „A veszélyt akarjuk elhárítani a túlélés érdekében és ezért folyamodunk a legkülönfélébb magyarázatokhoz” – összegezte.
A szakértő szerint a pszichológia eszközei egyéni és közösségi magatartásaink tudatosítására buzdítanak, valamint a véleményformáló források felülvizsgálására hívják fel a figyelmet. Kiemelte, hogy olyan konstruktív megoldásokat kell találnunk, amelyekben felismerjük a közösségben rejlő erőt.
Bagdy Emőke szót ejtett a távolságtartási szabályok következtében létrejött hangsúlyos elkülönülési jelenségről is, amelyben az ember arra kényszerült, hogy természetellenes létformákba tömörüljön. Találó hasonlattal élve megemlítette, hogy az ember egyensúlyának fenntartásához is két „láb” kell: egyik a munka, a másik pedig a magánélet. A kettő váltakozása adja azt a humán életformát, amelyben két irányban tudjuk továbbvinni az életet: „a család az a biztonságot nyújtó, szociális védőburok, ahol az egyén szeretetre és védelemre talál, bármi történjék. A másik területen pedig a képességeivel szolgálja és viszi előre az életet” – fogalmazott az elismert pszichológus.
A nyári feloldásokkal az izoláltság is csökkent és újra elérhetővé vált a proxemikai dimenzió: az érintés, a kézfogás, a testi közelség – a pszichológus megfogalmazása szerint ezek ugyanis éltető tápok a hormonrendszerünk számára.
A válsághelyzetet és az arra adott reakciót körüljárva, az előadás utolsó harmadában Bagdy Emőke a pszichológiai megküzdési stratégiákat vázolta fel a hallgatóságnak. Kitért arra, hogy emberként csodálatos képességek széles tárháza áll rendelkezésünkre, amelyeket az ellaposodó közösségi életben és az érzelemszegény világban viszont nem fejlesztettünk ki és nem izzítottunk be eléggé. Sokak álláspontját foglalta össze, amikor arról beszélt, hogy a rohanó és elanyagiasodott világban az érzelmi izomzat kifejlesztésére sem szükség, sem lehetőség nem volt. A járványhelyzetben azonban mindezzel szembesülhettünk.
A megküzdési stratégiákat sorolva kiemelte:
Javaslata szerint ezekben az időkben olyan emberek társaságát kell keresnünk, akikben megbízunk, hiszen „a mi ereje messze meghaladja az én plusz te erejét” – foglalta össze a szakember.
Egy következő elemi törvényként felsorolta a feszültség ventillációs csatornáinak megnyitását, ami nem jelent mást, mint hogy félelmeinket és megéléseinket osszuk meg egymással, a kölcsönösség jegyében. A problémák egymásra zúdítása helyett azt javasolta, hogy tanuljunk meg, hogyan kell jó hallgatóság lenni, ugyanis hasonló helyzetekben első sorban nem tanácsokra, hanem figyelemre és egy másik ember jelenlétére van leginkább szükség. Azt is elmondta,
amelyek a megbeszélés, kibeszélés nélkül időtlenek és megközelíthetetlenek maradnak. A szavakba öntött feszültség súlya sokkal elviselhetőbb – vallja a pszichológus.
Arra is kitért, hogy a káoszban alapvető jelentőséggel bír a rendteremtés, amelynek egyik legfontosabb alappillére a pszichológus szerint az időbeosztás. Elmondása szerint a leghatékonyabb, ha a család együtt állítja össze a napi órarendet, hogy mindenki számára világos legyen a munkaleosztás és saját feladata.
A pszichológus, az előadás vége fele még a képernyőn keresztül is érzékelhető személyes és szeretettel teli teli hangnemre váltott, amikor a pozitív pszichológia és az optimista beállítódás jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy
Elmondta, hogy a jövővel kapcsolatos elképzelések és tervek kialakítása mekkora megtartó erővel bír a járványhelyzet bizonytalanságába. Elengedhetetlennek tartotta említést tenni ugyanakkor a hit láthatatlan csontvázáról, amely az emberi működéshez ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint maga a fizikai csontváz. „A hit a lelki értelemben vett gerinc, a reménység pedig ennek a mozgató izomzata – akkor mozgassuk hát” – zárta az előadást a meghívott.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
szóljon hozzá!