A kolozsvári magánklinikán orvosi csúcstechnológiákkal küzdenek a meddőség ellen
Fotó: Gynia Klinika
A magánklinikák gyors fejlődésének időszakát éli a romániai egészségügy, a nagy nehézségekkel küzdő állami ellátórendszer miatt egyre többen keresik fel a magánegészségügyi intézmények szakorvosait. A nőgyógyászat területén még inkább tetten érhető ez a jelenség, a meddőségi tünetekkel küzdő párok túlnyomó többsége a magánegészségügyi rendszerben keres gyógyulást. Dr. Zsigmond István nőgyógyász, a kolozsvári Gynia magánklinika főorvosa szerint eddig sokan anyagi okokból mondták le a meddőségi kezeléseket, az új állami támogatás azonban nagy segítséget jelent.
2023. március 09., 08:582023. március 09., 08:58
2023. március 09., 09:582023. március 09., 09:58
– A bukaresti családügyi minisztérium által biztosított támogatásból idén 12 500 meddőségi tünetekkel küzdő pár vehet részt szakklinikai beavatkozáson. Ha a szakorvosi statisztikákból indulunk ki, miszerint minden ötödik házaspár hasonló gondokkal küszködik, akkor a páciensek töredéke juthat állami támogatáshoz. Mi az oka annak, hogy ennyire elterjedt a meddőség?
– A magyarázatot a gyerekvállalási életkor kitolódásában kell keresni. A karrierépítés miatt mind később vállalnak gyereket a párok.
Ez nyilván nem reprezentatív minta, de jól mutatja a trendek változását. Sok olyan pácienssel találkozom, akik negyven év körül jelentkeznek a klinikán, hogy gyereket szeretnének. Sajnos nem tudják, hogy ilyen korban már nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy gyereket akarunk, hanem hogy lehet-e még gyerekünk. Fals elképzelés él sok emberben, hogy az életkor nem számít, mert in vitro beavatkozással minden megoldható. Ez viszont nem állja meg a helyét.
– Hogyan tud segíteni ezen a jelenségen a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinika?
– Mindenekelőtt kimutatjuk a problémákat. Vannak esetek, amikor semmilyen egészségügyi okot nem találunk, de a terhesség mégsem jön össze. Ilyenkor az egyszerűtől az összetettebb procedúrákig több mindent kipróbálunk. Ha ezek sem segítenek, akkor az in vitro megtermékenyítés következik. Nőknél az életkor előrehaladtával egyre több a nem megfelelő ovocita. Az abnormális petesejtek aránya húszévesen húsz százalék, negyvenévesen pedig 80 százalék. A női kor előrehaladtával az egészséges ovociták aránya csökken, 37 év után évente feleződik. Szülés szempontjából ezt a biológiai hátrányt különböző orvosi beavatkozásokkal, gyógyszeres kezeléssel, in vitro megtermékenyítéssel próbáljuk ellensúlyozni, de ez sem vezet el minden esetben a kívánt terhességhez.
– Mennyire gyakori jelenség a férfipartner meddősége?
– A hozzánk forduló párok kivizsgálásakor rendszerint erre is fény derül. Az egyik erősségünk, hogy nagyon jó orvoscsapattal dolgozunk a férfiak meddőségi tüneteinek kivizsgálása és a kezelése terén is. Ha a férfiproblémát nem tudjuk orvosolni andrológiai kivizsgálás és kezelés útján, az egészségügyi csúcstechnikák alkalmzásával arra is van lehetőség, hogy az életképtelenek közül kiválasszunk akár egyetlen életképes spermiumot. A megtermékenyítést azzal is elő tudjuk segíteni, hogy a petesejt körüli burkot lézerrel megvágjuk, így a spermatozoida könyebben hozzá tud férni. Amikor a férfimeddőségen orvosi beavatkozással nem lehet segíteni, a női partner megtermékenyítését donor spermával tudjuk elvégezni, amennyiben a párok ezt vállalják. A donor személye ebben az esetben ismeretlen, és dániai spermabankokból szerezzük be az inszeminációhoz szükséges anyagot. Mivel a petesejt az anyáé, a születendő gyerek genetikailag ötven százalékban a szülőké. De nőknél is adódhatnak hasonló problémák, amikor donor petesejtre van szükség. Az ilyen beavatkozást viszont csak Csehországban, Görögországban vagy Spanyolországban tudják elvégezni a párok.
Dr. Zsigmond István nőgyógyász szerint a szükséglet szülte az egyre dinamikusabban fejlődő magánegészségügyi rendszert
Fotó: Gynia Klinika
– A kolozsvári Gynia magánklinikán régóta foglalkoznak a meddőség okainak feltárásával, de az in vitro beavatkozásokra eddig más klinikákra küldték a pácienseket. Miért nem lehetett a teljes procedúrát helyben elvégezni?
– Amikor a klinika elindult, ezzel a szakterülettel is foglalkoztunk. Szakorvosaink jól értenek az infertilitás problémaköréhez, és kezdetben inszeminációkat is végeztünk. Időközben azonban törvényi úton nagyon megnehezítették a mesterséges megtermékenyítést. Gyakorlatilag ugyanolyan feltételeket kell biztosítani, mint egy szívátültetéshez: steril levegő, kiemelten ellenőrzött körülmények, stb. A szigorúság valamennyire indokolt, de nem ilyen mértékben. Ezt úgy oldottuk meg, hogy
2021. januárjában kellett volna indulnunk, de a koronavírus-járvány és annak gazdasági utóhatásai miatt a történet kitolódott. A több évnyi bürokratikus engedélyeztetési folyamat végén járunk, és áprilistól ezzel a nőgyógyászati szakterülettel is foglalkozhatunk.
– Idéntől felkerültek azon klinikák listájára, amelyek állami támogatást igényelhetnek a meddőségi tünetek kezelésére. Ez mekkora segítséget jelent a páciensek számára?
– Az elmúlt években nagyon sok párt vizsgáltunk meg meddőségi tünetekkel, amelyek közül sokat más romániai klinikákra vagy magyarországi gyógykezelésre irányítottunk. Tavaly nyár óta készülünk az új klinikai részleg beindítására: különböző szakosodású – köztük két magyarországi szakemberből álló – orvoscsapattal erősítettük meg munkaközösségünket. Mára kialakult egy várólista azokból a páciensekből, akiknek mi térképeztük fel a problémáit. Ők lesznek az új klinikai részleg ügyfelei. Nagy az érdeklődés, így folyamatos munkára számítunk.
Eddig azért mondták le sokan a meddőségi kezeléseket, mert anyagilag nem tudták vállalni. A 15 ezer lejes állami támogatás nagy segítség: a komplexebb beavatkozásoknak több mint a felét, az egyszerűbb procedúráknak a teljes kiadását fedezi.
Steril körülmények. Az in vitro megtermékenyítés új részlege a Gynia magánklinikán
Fotó: Gynia Klinika
– Kolozsváron, de szerte Erdélyben egyre több a magánklinika, illetve a régiek új részlegekkel, új berendezésekkel bővülnek. Egy aránylag szegény országban, mint amilyen Románia, miért van ekkora igény a magánegészségügyi rendszer szolgáltatásaira?
– Alapszabály, hogy az fejlődik, amire igény van. A nyugat-európai országokban, ahol az alapellátás magas színvonalú, kevés a magánklinika, és rendszerint a magas igényeket szolgálják ki. Romániában teljesen más a helyzet, az állami egészségügyi rendszernek nagyon sok gondja-baja van. Nem a finanszírozással vannak az igazi gondok – az államkassza mellett a kórházakat a nagyvárosi és megyei önkormányzatok is támogatják –, hanem a régi mentalitás miatt fordulnak el tőle a betegek. Az állami kórházakban és járóbeteg-gondozókban nem az orvos van a betegért, hanem éppen fordítva. Nagy gondot okoznak a kórházi fertőzések is, amit a régi épületekből már nem lehet eltávolítani. És ott van a bürokrácia! Nincs mindenhol szabad orvosválasztás és sorolhatnám a további problémákat.
Egyes orvosok kórházi praxisában nagyon megszaporodtak a császármetszéses szülések. Az ilyen típusú ellátásból sok betegnek már elege van, és inkább megfizeti a magánklinika díjszabásait.
– Miért nem lehet magánklinikán állami támogatással szülni?
– Az állami biztosító kalkulusa szerint Kolozs megyében van annyi szülészeti, nőgyógyászati ágy az állami kórházakban, hogy az fedezze a szükségletet, így szerintük nincs szükség magánklinikai szolgáltatásokra ezen a területen. Nem kötnek velünk szerződést. Dolgozunk viszont 8-10 magánbiztosítóval, amelyeket tőkeerősebb cégek keresnek meg, és alkalmazottaik számára betegbiztosítást kötnek.
Ilyen biztosítást természetesen magánemberek is köthetnek. Ugyanakkor vannak bankok, amelyek kedvezményes hitelt biztosítanak a páciensek kórházi kezeléséhez.
– Székelyföld kivételével Erdélyben kevés a magyar érdekeltségű magánklinika. Ilyen szempontból a Gynia ritkaságnak számít a kolozsvári egészségügy ellátásban. Mennyire igénylik a betegek a magyar szakorvost?
– Nem annyira, mint ahogyan ezt korábban hittük. Pácienseink aránya nagyjából leképezi Kolozs megye nemzetiségi arányát – talán pár százalékkal több a magyar páciens. Nőgyógyászként nekem többségében román pácienseim vannak, miközben román kolléganőimnek is vannak magyar ügyfelei. Nálunk szabad az orvosválasztás, de sok magyar ajkú beteg mégsem kimondottan magyar orvost keres.
Ha kell, a nővér fordít az orvosnak, szóval nyelvi gondjaink nincsenek. Arra törekszünk, hogy mindenben a beteget szolgáljuk. Az a tapasztalatom, hogy Kolozsvár minden klinikáján és kórházában van egy-két magyar szakorvos: aki magyar szakemberhez akar fordulni, kis keresgéléssel megteheti.
– Az a hír járja, hogy egyre több fiatal magyar család vállal három gyereket. Önnek négy gyereke van. Mennyire terjed a nagycsaládos modell?
– Saját pácienseim körében is tapasztalom, hogy többen nem csak a harmadik, hanem a negyedik vagy éppen az ötödik gyereket vállalják. Az értelmiségi családok körében elterjedtebb jelenség ez. A nagycsalád mindenképpen biztató a jövőre nézve.
Mintegy 12 500, meddőségi tünetekkel küzdő pár vehet részt idén ingyenes kezeléseken. A szakklinikai ellátás iránt óriási az érdeklődés Romániában, ahol az egészségügyi statisztikák szerint minden ötödik párnak meddőségi gondjai vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.
Parajdi látogatását követően az árvíz sújtotta Háromszékre is ellátogatott szombaton Nicușor Dan államfő, akit a sóbányájáról híres székelyföldi településhez hasonlóan Kökösbácsteleken is nagyon sokan várták.
A kormány a lehető leghamarabb meg akarja hozni azokat a döntéseket, amelyek révén a parajdi sóbányát ért katasztrófa károsultjai támogatást kaphatnak, és elkezdődhetnek a bánya helyreállítási munkálatai – közölte szombaton Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók – közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.
Medve bukkant fel a Szeben megyei Medgyes stadionjának környékén, a lakosságot a Ro-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a veszélyre – közölte szombat reggel a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Az Európai Sótermelők Szövetsége készségét fejezte ki, hogy felszerelést és szakértőket küldjön Parajdra, hogy segítsen a helyzet kezelésében – jelentette be szombaton Constantin Dan Dobrea, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatója az elárasztott sóbánya kapcsán.
Nicușor Dan államfő szombat délelőtt megérkezett a Parajdra, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartanak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézmények.
Balesetet szenvedett a péntekről szombatra virradó éjszaka a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás területén.
Mindent megteszünk, hogy a parajdi sóbánya minél hamarabb visszatérhessen az idegenforgalom és a gazdaság körforgásába – szögezte le Bogdan Ivan gazdasági miniszter, miután szombaton a helyszínre látogatott.
A parajdi sóbányát üzemeltető Salrom állami cég tisztában volt azzal, milyen veszély fenyegeti a bányát, de késlekedett a folyóvizek szabályozását célzó munkálatokkal – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!