Amikor világra jön a baba. Nemcsak a kismama, de az orvos számára is örömet jelent a születés csodája
Fotó: Gynia Klinika
Mélyponton van Romániában a születések száma, egyre kevesebb a család, és egyre rosszabb a gyerekvállalási kedv. A lesújtó statisztikák mögött azonban ott van az elbizonytalanodott, útkereső ember. Erről beszélgettünk dr. Zsigmond István nőgyógyásszal, a Gynia kolozsvári nőgyógyászati magánklinika főorvosával.
2024. április 20., 18:412024. április 20., 18:41
2024. április 20., 20:502024. április 20., 20:50
– Sokan keresik az okát annak, hogy manapság egyre kevesebben vállalnak gyereket. Nőgyógyászként hogyan látja, mi állhat a jelenség hátterében?
– Orvosként és apaként – aki négy gyereket nevel – azt látom, hogy napjainkban a társadalom nem találkozik a nagy családok pozitív példájával. Nem „trendi”, nem divatos, nem is beszélnek róla. A fősodratú médiában ez sajnos nem téma. Ha a társadalom nem találkozik a hagyományos családmodell előnyeivel és szépségeivel, a példa azokhoz sem jut el, akik amúgy nyitottak volnának több gyerek vállalására.
Újabban megjelent egy másik abszurd állítás is, hogy ha gyereket vállalunk, ,,ökológiai lábnyomot” hagyunk hátra. Sokan közben azon keseregnek, hogy gyereküknek nem tudnak mindent biztosítani, miközben megfeledkeznek arról, hogy nekik annak ellenére is boldog gyerekkoruk volt, hogy nem rendelkeztek minden játékkal.
– A születések számának drasztikus visszaesését mennyire befolyásolják a rendszerváltás után teljesen szabadon elérhető terhességmegszakítások?
– A romániai törvényi szabályozás a magzat 13. hetes koráig teszi lehetővé az abortuszt, utána csak nagyon indokolt esetben végezhető el, olyankor, ha veszélyezteti az anya életét. A Ceaușescu-korszak után, a kilencvenes években az abortusz terhességmegelőző módszerként működött, ezért ugrott meg drasztikusan a művi terhességmegszakítások száma. Az akkori statisztikai adatokhoz képest ez mára jelentősen visszaesett, alig fordul elő terhességmegelőző beavatkozásként. Aki ma abortusz-kéréssel nőgyógyászhoz fordul, az rendszerint nagyon határozott, és nehéz lenne erről lebeszélni.
Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász főorvos szerint a hagyományos családmodellt kellene népszerűsíteni
Fotó: Gynia Klinika
– Terhességmegszakítás előtt a nőgyógyászok tesznek-e erre kísérletet?
– Nagyon sok nőgyógyász eleve nem vállal terhességmegszakítást. A mi klinikánkon a szakorvosok kevesebb mint fele végez el ilyen művi beavatkozást. Aki lelkiismereti okokból nem vállalja, az nem tartozik semmiféle magyarázattal, tehát gond nélkül megtagadhatja az abortuszt. Jómagam azon orvosok kategóriájába tartozom, aki elvállalja ugyan, de előtte mindig beszélgetek a pácienssel, hogy alternatívákat kínáljak a gyerekvállalásra, ha döntése meghozatalában tanácstalan. Van, akinél működik, másoknál viszont nem, mert nagyon határozottan és elszántan érkeznek.
– Tapasztalatai szerint az abortuszra jelentkezők mivel magyarázzák a beavatkozás szükségességét?
– A leggyakoribb érv, hogy nincsenek felkészülve a gyerekvállalásra, még nem vásároltak lakást, kocsit. Rendszerint anyagi okok és a kényelem áll mögötte. A beavatkozásra érkező hölgyek egy kisebb része azzal érvel, hogy a férje vagy az élettársa nem akarja a gyereket. Ugyanakkor számos abortusz mögött orvosi tesztek állnak, amelyek olyan rendellenességet – elsősorban Down-szindrómát – mutatnak ki, ami terhességmegszakításra készteti a párokat.
– Mennyire gyakori, hogy a párok tudni szeretnék, egészséges-e a magzat, ezért elvégeztetik a szükséges teszteket?
– A nálunk elterjedt úgynevezett dupla tesztet – amely ultrahangvizsgálatból és vérképlet-vizsgálatból áll – lehet kérni, de a szakorvos is javasolja bizonyos kockázati tényezők mellett. Ezzel a teszttel ki lehet mutatni a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket, amelyek kockázata a 35 év fölött teherben maradó nők esetében az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy
A nő szervezete rendszerint a hetedik, nyolcadik hétig szelektálja a rendellenes fejlődésű magzatokat, ezért ezt természetes jelenségként könyveljük el. Akkor van gond, amikor egymást követően többször is jelentkezik a probléma, ilyenkor megkeressük a háttérben álló egyéb okokat. A közelmúltban megjelentek az úgynevezett non-invazív magzattesztek is, amelyek az édesanya véréből ki tudják szűrni a magzati eredetű DNS-t: ezek egyelőre nagyon drágák, de szinte száz százalékos biztonsággal meg tudják állapítani, ha van-e a magzatnak genetikai rendellenessége.
Országszerte egyre nagyobb az igény a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központok szolgáltatásaira
Fotó: Gynia Klinika
– Világszerte igen eltérő az abortusz megítélése. Szakemberként hogyan látja a jelenséget?
– Azért nehéz erre a kérdésre kielégítő választ adni, mert a vélemények igen széles palettán mozognak. Van, aki számára teljesen elfogadhatatlan – még a gondolatát is elvetik –, mások viszont azért harcolnak, hogy semmiféle törvényi megkötése ne legyen a mesterséges terhességmegszakításnak. Példa erre az Egyesült Államok, ahol gyakorlatilag 38 hetesen is elvégezhető az abortusz. Hogy ezt hol, milyen formán szabályozza az állam, az az állampolgárok hozzáállásától függ. A kérdésre adandó választ nyilván nem lehet egy mondatban elintézni, de én azon a véleményen vagyok, hogy egy nyolchetes magzat még nem életképes, így elfogadom a mostani romániai szabályozást, amin viszont nem enyhítenék.
– Miközben a párok egy része az abortusz mellett dönt, mások mindent megadnának, hogy gyerekük legyen. Mennyire sikeres az egy évvel ezelőtt indult mesterséges megtermékenyítő központjuk?
– Többéves, hosszas engedélyeztetési folyamat nyomán sikerült tavaly elindítanunk a klinika új részlegét. Ahhoz képest, hogy fiatal csapattal indultunk, nagyon jó eredményeink vannak, már több gyerek jött világra az in vitro beavatkozásnak köszönhetően. Szakmai vezetőnk 27 éve foglalkozik a nőgyógyászatnak ezzel a speciális területével. Tavaly működött egy országos program, aminek keretében a beavatkozásra jelentkezők a költségek háromnegyedét állami támogatásból fedezhették. Gyakorlatilag mindennel rendelkezünk – eszközzel, szakemberrel és tudással –, ami a jó eredményekhez szükséges. Ugyanakkor az igény egyre nagyobb a szolgáltatás iránt, sokan érdeklődnek.
– Mi az oka annak, hogy ennyire megnőtt a gyerekvállaláshoz orvosi segítséget igénylő párok száma?
– Elsősorban a szülési életkor kitolódásával magyarázható. A terhességre a legideálisabb női életkor 21-29 év között van, ugyanakkor a terhesség felső időhatára a 45. év, és 35 év után kezd exponenciálisan növekedni az abnormális terhességek aránya.
– Mennyire tartja hatékonynak a romániai családtervezést?
– Iskolai szinten is működik egyféle felvilágosító munka, ugyanakkor vannak családtervezési központok, ahol különböző fogamzásgátló módszereket ajánlanak a nem kívánt terhességek megelőzésére – nálunk elsősorban a fogamzásgátló tabletta és a védőgumi használata terjedt el.
Azt is jó tudni, hogy a gyógyszeres védekezés nem befolyásolja a későbbi terhességet, de hátránya, hogy megnöveli a trombózisveszélyt.
– Hogyan lehetne befolyásolni a mélypontra jutott gyerekvállalási kedvet?
– Azt látom, hogy a társadalom kettészakadt. Egyik része, amely az új elvek alapján az internetből él, szakítani akar a hagyományos családmodellel. Ugyanakkor azt is látom, hogy nagyon sokan ösztönösen szeretik a gyerekeket. Még nem találkoztam olyan kismamával, aki azt mondta volna, hogy bánja, hogy megtartotta a terhességet, de olyannal igen, aki arra panaszkodott, hogy bánja a terhességmegszakítást. Arra kellene bátorítani az embereket, hogy megszűrjék az internetről ránk ömlő ,,életellenes agymosást”, hogy hallgassanak a józan észre, a hagyományos értékekre. A családnak egyértelműen jövője van. Sokkal jobban és boldogabban él családban az ember, mint az, aki csak a szakmai önmegvalósításra törekszik. Egy idő után felébred, hogy sivár az élete.
A csütörtöki kormányülés után Natalia Intotero családügyi miniszter arról számolt be a sajtónak, hogy pénzt kért a mesterséges megtermékenyítést támogató állami program folytatására.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Több szak esetében is túljelentkezés van a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen – közölte a felsőoktatási intézmény.
Már csütörtök este megérkezett Tusnádfürdőre, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, vagyis a Tusványos helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) álláspontja is az, hogy Erdélyben továbbra is szükség van az etnikai alapú politizálásra.
A külhoni magyarok alapvetően családban gondolkodnak, a párválasztásban, gyermekeik nevelésében többnyire fontos szempontnak tartják a magyar identitás továbbörökítését.
Bár ünnepélyesen már tavaly felavatták, a gyakorlatban csak péntektől foglalhatják el helyeiket az Arad megyei kórház onkológiai osztályának dolgozói és páciensei az újonnan kialakított kórházépületben.
A kormány csütörtökön határozattal jóváhagyta három Brassó megyei vasúti völgyhíd felújításának műszaki-gazdasági mutatóit.
Átvették megbízóleveleiket a június 9-ei helyhatósági választásokon az Arad megyei közgyűlésben mandátumot szerzett jelöltek.
Kívül-belül gyönyörűen megújult a Maros megyei Harcó középkori református temploma.
Jelentősen nőtt az érdeklődés tavalyhoz képest a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar tagozatos szakok iránt is.
Az Európai Unió lakosságának 72 százaléka bízik az EU-ban, ugyanakkor a brüsszeli bürokráciával szemben nagy az elégedetlenség – hangzott el a Századvég Európa-projekt 2024-es felméréséről tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Tusnádfürdőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!