Gyulafehérvári Nyilatkozat: „A román politikum ugyanabba a hibába esik, mint a magyar 120 évvel korábban”

Gyulafehérvári Nyilatkozat

Az egykori vármegyeháza Aradon, ahol a magyar kormányküldöttség és a Román Nemzeti Párt vezetői közötti tárgyalások zajlottak. Ma az Arad megyei önkormányzat tulajdona

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

December 1-je Románia nemzeti ünnepe: 106 évvel ezelőtt ezen a napon nyilvánították ki a gyulafehérvári népgyűlésen jelenlévők az erdélyi románság csatlakozási óhaját a Kárpátokon túli Román Királysággal. „Nagy egyesülésként” őrizte meg a román közemlékezet ezt az eseményt, amelyet Aradon készítettek elő, ezért a helyi román politikum és az értelmiségiek jelentős csoportja az egyesülés bölcsőjének, a modern román állam „előszobájának” nevezi a Maros-parti várost. Király András nyugalmazott történelemtanárral, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnökével, korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselővel, tanügyi államtitkárral beszélgettünk a korabeli magyar politika felelősségéről, az aradi tárgyalásokról, a román közigazgatás bevezetéséről, a be nem tartott gyulafehérvári ígéretekről, a magyar közösség jövőjéről.

Pataky Lehel Zsolt

2024. december 01., 08:212024. december 01., 08:21

2024. december 01., 13:202024. december 01., 13:20

– Hajlamos a román közbeszéd 1918. december 1-jét az újkori román állam „születésnapjaként” említeni, de közjogi értelemben az állam csak jóval a nagy egyesülés után alakult meg, nemde?

– Így van, és ezt rég le kellett volna szögezni a román közbeszédben, hogy 1918. december 1-je, a gyulafehérvári nagygyűlés csak egy fórum volt, amelyen „a Román Királyságon kívül eső területek kinyilvánították egyesülési óhajukat” Ó-Romániával, és ezt fogadta el az 1223 választott képviselő és a népgyűlés, amelyen állítólag 100 ezren voltak. Ezen a népgyűlésen felolvastak egy nyilatkozatot, amelynek a harmadik pontja miatt vitatkozunk ma is, vagyis amelyben

a kisebbségeknek teljes önrendelkezést ígértek, vallási szabadságot, anyanyelvhasználatot az oktatásban, az igazságszolgáltatásban és a felekezeti életben, s amit sajnos a bukaresti román alkotmány 1923-ban semmibe vett.

Merthogy az 1923-as alkotmány szentesítette az egyesülést – addig csak egy provizorátus volt ezeken a területeken –, és Romániát mint egységes nemzetállamot határozta meg.

– 1918. november 13-án és 14-én Aradon folytak a tárgyalások a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Jászi Oszkár és a Román Nemzeti Tanács vezetői között. Ezért nevezik a románok az egyesülés „politikai fővárosának” Aradot?

– Hogy valóban az-e, véleményem szerint nézőpont kérdése. Az igaz, hogy a magyarországi és erdélyi románok három jelentős személyisége Aradon élt és munkálkodott: Ștefan Cicio-Pop vagy Pop-Csicsó István, Vasile Goldiș, azaz Goldis László, és Ioan Ignație Papp ortodox püspök, másként Papp Ignác János. Ők nyilvánosan elhatárolódtak 1918-ban attól, hogy a Romániával való egyesülésről beszéljenek. Amikor a Jászi-féle megbeszélések zajlottak, és Iuliu Maniu (vagyis Maniu Gyula), a Román Nemzeti Tanács alelnöke, majd elnöke hazajött Bécsből, és az újságírók megkérdezték, döntöttek-e arról, hogy lesz-e egyesülés vagy sem, azt mondta: „Mi nem beszélünk az egyesülésről Romániával. Nem beszélünk a magyar kormány által felajánlott svájci modellről sem. Nekünk az kell, hogy itt, a magyarországi és erdélyi területeken a románok határozzák meg saját sorsukat.”

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

A gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumán elhelyezett emléktábla hirdeti az itt zajlott tárgyalásokat

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Egy újságíró megkérdezte Pop-Csicsó Istvánt, hogy „képviselő úr, mit szól ehhez?”, mire ő kijelentette: „Én már nem vagyok a magyar parlament képviselője, mert a feladatomat és szerepemet egy olyan magyarországi és erdélyi román közösségben képzelem el, amely független módon dönt a saját sorsáról.”

Ez egy nagyon ravasz politikai megfogalmazás, hiszen a magyarországi és erdélyi románok képviselői pontosan tudták, hogy 1916 nyarán a Román Királyság és az Antant milyen egyezségeket kötött. Nekik folyamatos kapcsolatuk volt a bukaresti politikai vezetéssel, tehát nagyszerűen eljátszották a színjátékot, hogy ők igazából nem akarnak egyesülést, hanem önrendelkezést vagy függetlenséget.

Véleményem szerint 1916-ban ez már egy eldöntött kérdés volt. Persze, ennek a teljesüléséhez több minden kellett, elsősorban az, hogy a központi hatalmak elveszítsék a háborút, másrészt – és erről is egyszer őszintén kell beszélni – a történelmi Magyarország politikai hibái, a kiegyezéstől a kisebbségekkel való viszony kialakulásáig. Ne felejtsük el, hogy a történelmi Magyarország alkotmánya is Magyarországot nemzetállamként határozta meg, amely maximális hajlandóságot mutatott az egyéni jogok megadására, de közösségi jogokról hallani sem akartak.

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

Vasile Goldiș köztéri szobra Arad belvárosában

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

– Az erdélyi románok önrendelkezési törekvései, a nemzeti érzelem felerősödése, vagy a Román Királyság területszerzési szándéka vezetett végül is az unióhoz?

– Is-is. A nagyváradi Aurel Lazăr (Lázár Aurél) ügyvéd mondta, hogy „nem kell siránkozzon a magyar kormány”, mert a célja mindig az volt, hogy homogén nemzetállam legyen, és „most, a háború befejezésével Magyarország akkora lesz, mint a háború előtti Románia, viszont a lakóinak a 90 százaléka biztos magyar nemzetiségű lesz.” Ez elég cinikus megfogalmazás egy olyan politikustól, aki haszonélvezője volt az egyéni jogoknak, hiszen országgyűlési képviselőként dolgozott Budapesten, és semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem szenvedett el. Persze, román oldalon ezt másképp látják, sőt kidomborítják az „elnyomást”, a „fejlődés gátolását”.

Igazából az első világháború nyomta rá a bélyegét arra, hogy mi lesz 1920 után. A Román Királyság és a politikusai, elsősorban a Brătianu vezette Nemzeti Liberális Párt megérezte, hogy ez egy jó lehetőség arra, hogy Románia határait kiterjesszék, és nem veszíthetnek, mert az ő országuk kisebb úgysem lesz. Tehát 19-re lapot kértek, és bejött!

– Mi volt Arad, az aradi románság szerepe, amiért Nagy-Románia „előszobájának”, a nagy román egyesülés „bölcsőjének” nevezik?

– Másképpen ítélem meg én, itt élő magyarként, másként egy bukaresti román, s másként egy aradi román, aki úgy érzi, hogy ezzel egy kicsit fényezheti azt, ami a valóságban a feje fölött történt meg…

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

Az emeleti díszterem mellett másik emléktábla hirdeti a történelmi helyszín – román szempntok szerinti – jelentőségét

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A magyar kormány belement a találkozóba, aminek voltak előzményei, ugyanis november 9-én a Román Nemzeti Párt képviselői a magyar parlamentben kijelentették, hogy jogot formálnak 26 vármegye irányítására. Erre a Károlyi-kormány a nemzetiségi minisztert, Jászi Oszkárt küldte tárgyalni, és Jászival egy népes és jól képzett delegáció érkezett Aradra.

Az ember azt hinné, hogy csúnyán összevesztek, és az asztalt egymásra borították, de végig kulturált hangnemű beszélgetés folyt, ami kezdődött Jászi két, két és fél órás expozéjával, amelyben elmondta, hogy az őszirózsás forradalom utáni Magyarország nem a régi Magyarország, szakított a németbarátsággal, s ez a Magyarország másként tekint az itt élő nemzetiségekre.

Felajánlott egy svájci, kantonszerű rendszert, amiben teljes önrendelkezést kapnak a kisebbségek azokon a területeken, ahol a nemzetiségi arány meghaladja lakosság 20-30 százalékát. Másnap megjött Maniu Gyula, s világossá tette, hogy semmilyen megegyezésről nem lehet szó, mert a döntés megszületett régebben. Ők – mondta – teljes hatalmat kérnek a 26 vármegyében! Erre délután válaszolt a magyar küldöttség 14 pontban, és változtatva a kantoni elveken,

azt mondták, hogy minden vármegyében, amelyben román többség él, a Román Nemzeti Párt vezetheti nemcsak a megyét, hanem a legkisebb közigazgatási egységet is.

Estére a magyar kormány képviselői megkapták a választ, hogy nem kell sem kanton, sem egyesülés, hanem teljes önrendelkezés – vagy annál is több: függetlenség – a 26 vármegyében. Megköszönték a beszélgetést, de nem született megegyezés.

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

Román nemzeti szimbólum, a Nagy egyesülés „bölcsője”, Ștefan Cicio-Pop egykori háza így néz ki manapság

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Viszont rá egy pár napra a Román Nemzeti Tanács Aradon tartotta a tanácskozást Pop-Csicsó István házában, ahol elhatározták, hogy összehívják december 1-jére, Gyulafehérvárra a nagy nemzetgyűlést.

Cinizmus, hogy az Antant nyomására a magyar államnak kellett biztosítania MÁV-kocsikkal a küldöttek odaérkezését.

Azért választották Gyulafehérvárt, mert közben folytak a tárgyalások a demarkációs vonalakról, s addig haladt előre az Antant, illetve a román királyi hadsereg.

korábban írtuk

Közel 1 millió lejből ünnepelhetik a december elsejét a románok Gyulafehérváron
Közel 1 millió lejből ünnepelhetik a december elsejét a románok Gyulafehérváron

Mintegy 894 ezer lejt utal ki a kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.

– A nemzetgyűlés után tehát még nem kezdődött meg a román közigazgatás bevezetése?

– Nagy-Románia határait francia segítséggel a román hadsereg taposta ki. 1918 novemberében, az aradi megbeszélésekkel egy időben Károlyi Mihály miniszterelnöknek Belgrádban volt egy tárgyalása a fegyverletételről, amelyen meghatározták a demarkációs vonalat: ez 100-150 kilométerre Aradtól keletre húzódott, viszont az Antant folyamatosan módosította, tolta nyugat felé. A román hadsereg 1918. november 10-én belépett az első világháborúba,

amikor az Osztrák-Magyar Monarchia már letette a fegyvert, tehát nincs magyar ellenállás, nincs magyar hadsereg… Emlékezetes Linder Béla hadügyminiszter híres mondása, hogy „Soha többé katonát nem akarok látni!” – hát ennek ez is egy következménye.

Tehát a demarkációs vonalat a franciák folyamatosan tolták nyugatra, és azért a román hadsereg nyomult előre, mert a fegyverszüneti egyezményben szerepelt, hogy az Antant és szövetségesei garantálják a rendet, és a franciák a románokat bízták meg. Az első döbbenet akkor született, amikor 1918 karácsonyán Kolozsvárt elfoglalták a románok, de a Károlyi-kormány szerint „ez is a fegyverszüneti megállapodás része”.

Aradra csak később, 1919 májusában vonult be a román hadsereg, miután a demarkációs vonalat egy februári Antant-megállapodást követően kitolták a Nagybánya–Szatmárnémeti–Arad–Temesvár vasútvonalig, ráadásul egy 40-50 km-es semleges zónát hoztak létre Aradtól nyugatra, Mezőhegyes környékéig.

Akkor hozták azt a politikai döntést is, hogy a magyar közigazgatás csak a semleges zónában érvényesíthető. 1919 július végén, augusztus elején a francia hadvezetés jeles alakja, d’Espèrey tábornok tett pontot ennek az ügynek a végére, kimondva, hogy a magyarok elmehetnek a semleges zónába vagy attól nyugatabbra, attól keletre viszont román közigazgatást vezetnek be.

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

A volt vármegyeháza üléstermét, ahol Jászi Oszkár a románok képviselőivel tárgyalt, az elmúlt években restaurálták

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

– Említette a Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik pontját, és azt, hogy az abban foglalt ígéreteket a mai napig sem váltotta be a román állam: mit tehet a magyarság, a politikai és civil szféra, az egyházak, a sajtó, hogy változzon valami ezen a téren?

– A román politikum ugyanabba a hibába esik, mint a magyar politikum 120 évvel korábban. Mindig a múltbeli sérelmeket hajtogatják, ahelyett, hogy azt néznénk, hogy közben kialakult egy teljesen más szemléletű világ. Fel kéne végre nőnie ahhoz, hogy itt kialakult egy kvázi Nagy-Románia. Besszarábia és még néhány „alkatrésze” a Daciának hiányzik ugyan, de szinte álmaik netovábbja teljesült, tehát érjék be ennyivel. A románság – ha úgy tetszik – jogfosztottsága már rég megszűnt, és

ne próbáljanak másokat jogfosztottsággal „jobb alattvalókká” tenni, mert nem leszünk jobb állampolgárok attól, ha akadályoznak bennünket azokban a törekvéseinkben, amelyekkel a közösségünket akarjuk erősíteni, és másnak nem ártunk vele.

Ha azt akarják, hogy itt jól érezzem magam, és a velem együtt itt élő majd’ másfélmillió magyar is, akkor tessék megadni rá a lehetőséget.

Gyulafehérvári Nyilatkozat Galéria

Király András ny. történelemtanár, volt parlamenti képviselő és tanügyi államtitkár

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nekünk meg tudomásul kell vennünk, hogy ez van – de ettől jó magyaroknak kell maradnunk, próbáljunk megtenni mindent ezért, s ebben kell a sajtó, az iskola, az egyház támogatást nyújtson. Hogy az legyen az üzenet: bár nem a saját hazánkban vagyunk, de a szülőföldünk olyan fontos nekünk, mintha a saját hazánkban élnénk. Vannak kapaszkodók már, mert például

a magyar állam viszonyulása a külhoni magyarokhoz az utóbbi több mint egy évtizedben minden jogosítványt megad nekem ahhoz, hogy teljes magyar életet éljek, de nekünk a magyar életet itt kell élnünk, ha azt akarjuk, hogy ötven vagy száz év múlva is hasonló beszélgetéseket folytathassunk.

Sajnos a szórványosodás általános jelenség, s ha elvesznek a végvárak, akkor a központi vár is gyengül. Igen, időnként fel kell emlegetni – és december 1-je egy ilyen alkalom –, hogy „megígértétek, de nem tartottátok be”, de közben nekünk meg kell legyenek azok a programjaink, amelyekkel a magyar közösséget erősíteni tudjuk.

korábban írtuk

Sorin Mitu történész: megünneplem december elsejét, örülök március 15-ének
Sorin Mitu történész: megünneplem december elsejét, örülök március 15-ének

Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte