A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők

A megélénkült export és a munkaerőhiány miatt értékesítik „aranyárban” a húsvéti bárányhúst a kereskedők

Legtöbb helyen a 60 lejhez van közelebb a bárányhús kilója

Fotó: Pinti Attila

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár mögött több összetevő áll, a fő ok a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat, így a gazdáknak nem éri meg ünnepek táján, itthon értékesíteni állományukat. Gazdákkal és mezőgazdasági szakemberekkel vettük számba a romániai juhászat átalakulását.

Makkay József

2024. március 28., 09:592024. március 28., 09:59

2024. március 28., 13:432024. március 28., 13:43

Ebben az időszakban 50-55, sőt helyenként 60 lejt is elkérnek az üzletekben egy kilogramm bárányhúsért, ami a tavalyi árhoz képest mintegy 10-15 százalékos drágulást jelent. A magas árat elsősorban az indokolja, hogy március végén még túl kicsik a bárányok – az élősúlyban 10-15 kg-os bárány kilójáért a felvásárlók 24 lejt fizetnek –, ami levágva és az üzletekbe szállítva jóval meghaladja az 50 lejt.

A gazdáknak azért sem éri meg 6-8 hetes korban értékesíteni a szopós bárányt, mert ilyenkor a legnagyobb a súlygyarapodása. A 15 kg fölötti vágóbárányért elősúlyban 22 lejt fizetnek a felvásárlók, így a gazda inkább kivár, és ortodox húsvétra adja el, így a két lejjel olcsóbb ár jobban megtérül a nagyobb testsúlyban.

A húsvéti báránypiac áremelkedésének legfőbb oka mégis az, hogy megélénkült a közel-keleti exportpiac. Az arab országokba szállított bárányokat zömében szeptemberben vásárolják fel a romániai gazdáktól.

Tavaly a juhtartók 18 lej körüli árat kaptak élősúly-kilogrammonként, ami a két-három évvel korábbi árnak a kétszerese. A gazda ősz elején harminc kilogramm körüli bárányokat értékesít, másrészt tavasztól nem kell fejnie a bárányok nélkül maradt anyajuhokat.

Galéria

Az idei bárányellés kiemelkedően jó a Székelyföldön

Fotó: Farkas Áron

Exportra megy a teljes állomány

Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Hargita megyei falugazdásza a juh- és kecsketartó gazdákért felel a székelyföldi megyében. Családi gazdaságában 300 kecskét és 650 juhot tart. A Krónika érdeklődésére elmondta, hogy az idei ellési szezon kiemelkedően jó: nagyon sok az ikerellés, a székelyföldi juhászatokban rengeteg bárány született. Idén tavasszal mégis úgy döntöttek, hogy húsvétra nem értékesítenek bárányt, csupán szűk körben adnak el pár tíz állatot. A több száz bárányt számláló idei állományt felhizlalják, és ősszel eladják exportra.

„Azért döntöttünk így, mert egyre nehezebb fejő juhászt találni, munkaerő hiányában pedig nincs ki megfejje a juhokat. Az összes tejet a bárányok szopják ki, amit élőállatként tudunk majd értékesíteni” – taglalja a Gergyóditróban gazdálkodó mezőgazdasági szakember.

A falugazdász elismeri, hogy a piacon óriási az igény juhsajtra és túróra is, de éppen a munkaerőhiány miatt mondott le sok székelyföldi gazda a tejfeldolgozásról.

Az exportpiac gyors bővülése most szerencsésen megoldotta a juhtartó gazdák gondjait, ami a belföldi piac szempontjából hátrányos, mert a bárányhús mellett a juhtejből készült termékek is megdrágultak.

Galéria

Az utóbbi két év kedvezett a juhtartó gazdáknak

Fotó: Makkay József

A munkaerőhiány is közrejátszik az export növekedésében

A Kolozs megyei Magyarfenesen gazdálkodó Szilágyi István juhosgazda szerint „magyar” (vagyis katolikus és protestáns) húsvétra már évekkel ezelőtt sem volt olyan kereslet bárányhúsra, mint az ortodox ünnepen, de hosszú évekig mégis értékesítettek mindkét ünnepre bárányt. Szilágyi szerint ez a trend akkor szakadt meg, amikor a megyei állategészégügyi igazgatóság egyre nehezebben engedélyezte a vágópontok működését: a túl sok bürokrácia és „kekeckedés” elvette a juhtartó gazdák kedvét a tavaszi vágástól.

A kalotaszegi gazda a tavaszi báránykereskedelem legnagyobb kerékkötőjének a munkaerőhiányt tartja. Ha a bárányokat levágják, a juhokat fejni kell, különben megbetegszik a tőgyük. Ha nincs hozzáértő fejő, vagy a juhász hirtelen tovább áll, akkor a gazda nehéz helyzetbe kerül. Sokan már megjárták, ezért óvatosak, így a juhászatnak azt a módját választják, amelyik minimális munkaerőt igényel.

korábban írtuk

Idén is ötven lej körül alakul a húsvéti bárányhús kilója
Idén is ötven lej körül alakul a húsvéti bárányhús kilója

Tavalyhoz hasonlóan idén is ötven lej körül alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A gazdák szerint viszont jobban megéri élőállatként külföldön értékesíteni a bárányokat, mint itthon eladni bárányhúsként.

Szilágyi István szerint jobban megéri ősszel eladni a hízott bárányokat, mert a 18 lej körüli átvételi árat kiegészíti némi állami támogatással, ami ilyenformán biztos bevételi forrást jelent a gazdák számára.

A háromszáz juhot tartó Szilágyi István szerint az utóbbi két évben lendületet kapott az erdélyi juhászat jövedelmezősége, ami sok gazdát arra ösztökél, hogy kitartson a foglalkozás mellett.

Élénkíteni kell a hazai fogyasztást

„A romániai juhászat nagy versenyelőnye a külterjes és viszonylag olcsó állattartás, azonban a húsmarhatartáshoz hasonlóan ki van szolgáltatva az exportpiacok igényeinek és változásainak, mivel a belföldi piaci kereslet korlátozott” – állapította meg a Krónikának Dán Péter marosvásárhelyi állattenyésztő szakember, nyugalmazott kutatómérnök. A megélénkült exportpiacnak köszönhetően a jónak mondható felvásárlási árak némileg helyrebillentették a rendszerváltás után – de főleg a kétezres évek óta – a gyapjú eladhatatlanná válása okozta jövedelemkiesést.

Dán Péter szerint azonban a szarvasmarhatartás és a juhászat jövője is attól függ, hogy az Európai Unió mennyire enged teret az állattenyésztést lejáratni és felszámolni akaró úgynevezett környezetvédő érdekeknek.

A mezőgazdasági szakember szerint mindez hazugságokon és felretájékoztatáson alapul. A félretájékoztatási hullám már érződik az európai és a romániai húspiacon is – visszaesik a marhahúsfogyasztás –, ami rossz üzenet a hazai gazdatársadalom számára. Dán Péter úgy véli, a külterjes birkatartásnak van jövője Erdélyben, hiszen a juhok jól tudják hasznosítani a legelőket. Igaz, nem vagyunk olyan előnyös helyzetben, mint az angolok, az írek vagy a franciák, ahol az óceán közelsége miatt zöldebbek és dúsabbak a legelők, de ők is az arab piacra termelnek, mert a juh- és bárányhúsfogyasztás Nyugat-Európában is alacsony szinten mozog. A marosvásárhelyi szakember szerint ugyanakkor a hazai bárányhúsfogyasztást is élénkíteni kell, mert mindig a több lábon álló értékesítés a legbiztosabb.

Olasz, horvát és görög piacra exportálnak a besztercei juhászok
Év eleje óta 6200 bárányt adtak el a Beszterce-Naszód megyei tenyésztők olaszországi, horvátországi és görögországi ügyfeleknek. Ioan Bogolin, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság (DSVSA) vezetője arról számolt be, hogy Olaszországba 3800 vágott bárányt értékesítettek, több mint 34 000 kilogrammot összsúlyban. Ugyanakkor 2407 élő bárányt exportáltak a megyéből Olaszországba, Horvátországba és Görögországba, átlagosan 22 lejért kilóját élősúlyban. A Beszterce-Naszód megyei tenyésztők az országon belül 2348 bárányt értékesítettek eddig. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője szerint a hazai eladások száma az ortodox húsvét közeledtével jelentősen emelkedni fog.

korábban írtuk

A kevesebb takarmány és a magas inputanyagárak ellenére is gyarapodnak az erdélyi juhállományok, már csak juhász kellene
A kevesebb takarmány és a magas inputanyagárak ellenére is gyarapodnak az erdélyi juhállományok, már csak juhász kellene

Marosszék egyik legszebb törzskönyvezett juhállománya a nyomáti Kovács családé. A nyolcszáz anya- és apaállatot tartó állattelepet Erdély több megyéjéből felkeresik a gazdák, hogy tenyészállatot vásároljanak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 01., szombat

A Kárpát-medencei magyar kultúra ünnepe Torockón: az eddigi legnagyobb szabású programmal zajlik a Duna Napok

Torockó az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája, élő példa arra, hogy hogyan lehet megőrizni és továbbadni mindazt, ami bennünket magyarrá tesz – mutatott rá Kelemen Hunor a 10. Duna Napok hivatalos megnyitóján.

A Kárpát-medencei magyar kultúra ünnepe Torockón: az eddigi legnagyobb szabású programmal zajlik a Duna Napok
2024. június 01., szombat

Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)

Lezárul az elmúlt fél évszázad legnagyobb közberuházása Félixfürdőn: a 7 millió eurós üdülőfelújításnak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb célpontjára rá sem ismernének azok, akiknek még a lepukkant fürdőhely korábbi képe él az emlékezetükben.

Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)
2024. május 31., péntek

Van olyan erdélyi város, ahol 12 500 euróért háromszobás lakást lehet vásárolni

Három szoba, két erkély, modern bútor – mindez egy nemrég felújított panelházban, és mindössze 12 500 euróért megvásárolható egy erdélyi városban – irányította rá a figyelmet a Fanatik.ro portál.

Van olyan erdélyi város, ahol 12 500 euróért háromszobás lakást lehet vásárolni
2024. május 31., péntek

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
2024. május 31., péntek

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek

Három személyt 30 napos előzetes letartóztatásba, egy negyediket pedig bírósági felügyelet alá helyeztek pénteken drogkereskedelem gyanúja miatt Kolozsváron.

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek
2024. május 31., péntek

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez
2024. május 31., péntek

Megépült a leglátványosabb via ferrata Bihar megyében, százezer turista fordul meg a szorosok falujában (videóval)

Felavatták Bihar megye leghosszabb via ferratáját, mely a tizedik vasalt hegyi túraútja a megyének. Biharrósa örvend a turisztikai fejlesztéseknek, amelyek tavaly 100 ezer természetbarátot csalogattak a Király-erdőben található községbe.

Megépült a leglátványosabb via ferrata Bihar megyében, százezer turista fordul meg a szorosok falujában (videóval)
2024. május 31., péntek

Ingyenesen megcsodálható a régi pompájában tündöklő válaszúti Bánffy-kastély

Nyitott kapuk hetét tartanak június 3–10. között a válaszúti Bánffy-kastélynál, az érdeklődők belülről is megtekinthetik a gyönyörűen felújított Kolozs megyei épületet.

Ingyenesen megcsodálható a régi pompájában tündöklő válaszúti Bánffy-kastély
2024. május 31., péntek

Pénzért átengedte a diákokat, hiányzásaikat is igazolta: büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen

Büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen, aki pénzösszegek fejében kiérdemeletlen jegyeket adott diákjainak, és szemet hunyt a hiányzásaik fölött.

Pénzért átengedte a diákokat, hiányzásaikat is igazolta: büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen
2024. május 31., péntek

„Rajtunk múlik”: a választásokon való részvételre buzdít Kató Béla református püspök

„Menjünk el szavazni” – erre kéri az erdélyi magyarokat pénteken kiadott választási felhívásában Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

„Rajtunk múlik”: a választásokon való részvételre buzdít Kató Béla református püspök