A Szociális Testvérek Társasága tavaly ünnepelte magalakulásának századik évfordulóját
Fotó: Facebook/Szociális Testvérek Társasága
A hivatástudat nélkül élő ember segítése és a közszellemformálás állt az erdélyi szociális testvérek tevékenységének központjában az elmúlt négy évben. Homa Ildikó pszichológus, a romániai kerület újonnan megválasztott elöljárója a szerzetesrend munkájáról, irányvonalairól, a fiatalok megszólításáról beszélt a Krónikának.
2024. október 13., 08:422024. október 13., 08:42
– Idén nyáron romániai kerületi vezetőséget választott a Szociális Testvérek Társasága, amely ez alkalommal visszatekintett az elmúlt négy év gazdagságára és ismételten elköteleződött az egyéni felelősségvállalás mellett. Hol, milyen formában sikerült kifejteni szociális tevékenységüket az elmúlt esztendőkben?
– Tavaly ünnepeltük Társaságunk centenáriumát, és ez alkalmat adott az összegzésre, az eltelt száz év munkájának az egységben látására. Szándékosan nem mondok kiértékelést, mert ezt majd csak a Fennvaló fogja a maga igazságában kiértékelni. Amikor a közösséget Slachta Margittal az élén alapítóink megálmodták, a szociális munka, a közösségért, a nőkért, munkásosztályért való szervezett munka még kialakulatlan volt. Alapítóink ebben látták azt a sajátos szolgálati területet, amelyre Istentől kaptak meghívást. De ahhoz, hogy megválaszoljam a kérdést, hogy milyen szociális tevékenységet fejtünk ki, szükséges először is azt tisztáznom, mit tekintünk mi szociális tevékenységnek.
Azt a víziót, amit az alapító megfogalmazott, próbáljuk apró tettekre váltani a mai életkörülmények között. Az elmúlt négy esztendőben tevékenységeink központjában a hivatástudat nélkül élő ember segítése volt és a közszellemformálás. A segítő szakmákban dolgozó tagjaink számtalanszor megtapasztalják, hogy
Ezen az úton türelemmel kísérjük mindazokat, akik hozzánk fordulnak, ezen az úton viszont nincsenek statisztikák, mert mindenkinek egyéni, be nem „skatulyázható” útja van. Szellemi munkásokként, nevelőkként, tanárokként az elmúlt négy évben is igyekeztünk átadni az újabb generációknak a hagyományos értékek szeretetét, a keresztény emberkép felszabadító örömét, a kultúra megtartó erejének biztonságát.
Az elmúlt négy évet nem tudjuk a „kiosztott halak és kenyerek” statisztikájával jellemezni, inkább a sok megszámlálhatatlan mag elszórásával, amelynek termése csak az elkövetkezendő években, évtizedekben lesz kiértékelhető.
Homa Ildikó (jobbról a második) az újonnan megválasztott kerületi vezetőség többi tagjával
Fotó: Facebook/Szociális Testvérek Társasága
– A több mint százéves múltra visszatekintő női szerzetesrend lelkisége négy alappillérre épül: szociális, bencés, szentlelkes és modern. Hogyan nyilvánul ez meg a mindennapokban?
– Társaságunk jellemzője a négy alappillér: bencés lelkiséget élünk korszerű formában, szociális tudatosságra törekszünk és hitgyakorlataink fókusza a Szentlélek. Hétköznapjainkban ez úgy nyilvánul meg, hogy imádkozzuk, mint minden szerzetes az egyház hivatalos imáját, a zsolozsmát, kiegészítve saját közösségi imáinkkal: naponta kérjük a Szentlélek hét ajándékának a kiáradását a világra, imádkozunk az egyházi és állami vezetőkért is, a világ békéjéért.
A hétköznapokban beleszürkülünk a városi tömegbe, hiszen nincs megkülönböztető szerzetesi egyenruhánk, a nyakunkban hordott Szentlélek érem csak azok számára jel, akik ismerik azt. Mi nem a puszták rejtekében, hanem az élet centrumában szolgáljuk az Életet.
A szociális testvérek négyévente tartanak kerületi gyűlést, ahol meghatározzák az irányvonalakat
Fotó: Facebook/Szociális Testvérek Társasága
– Erdélyben jelenleg hány személy tevékenykedik a szerzetesrenden belül, és főként mire összpontosítanak?
– Romániai kerületünk 16 tagot számlál jelenleg, mondhatnánk, ez nem sok, de ahogyan a tavaly januárban Ferenc pápa a közösségünk elöljáróinak fogadása alkalmával megfogalmazta számunkra: kicsi a bors, de erős. Olyan örökséget kaptunk erdélyi elődeinktől, amely nem hagyja, hogy elcsüggedjünk a számok miatt.
Négyévente tartunk úgynevezett kerületi gyűlést, amelyek keretében meghatározzunk, hogy milyen irányvonalakat szeretnénk hangsúlyosabban követni a következő négy esztendőben. Az idei gyűlésen, amelyhez több hónapos előkészület vezetett, azt határoztuk el, hogy a hivatásgondozásra összpontosítunk. Ahogyan korábban is említettem, olyan korban élünk, amikor az ember elvesztette a hivatás fogalmát, mert fél az elköteleződéstől.
A másik irányvonalunk önmagunkra vonatkozik: a szerzetesi közösség emberi szempontból megvalósíthatatlan illúzió. Csak az Isten iránti szeretet tesz képessé egy nőt, hogy több, nem rokon nővel éljen egy fedél alatt. A családért, párkapcsolatért is meg kell dolgozni, táplálni és építeni kell naponta. Pont így kell dolgozni a közösségi hangulatért, a belső békéért, a kommunikáció mélyítéséért. Mi, szociális testvérek azzal szeretnénk tanúságot tenni arról, hogy érdemes elköteleződni a másik ember mellett, hogy minőségi kapcsolatainkért mi is keményen megdolgozunk. A hagyományos hármas szerzetesi fogadalom mellett van egy negyedik fogadalmunk is, amellyel arra kötelezzük el magunkat, hogy hűek maradunk nemcsak a közösség küldetéséhez, de egymáshoz is, törekszünk az egymáshoz való megtérésre és a kiengesztelődésre egymással.
A szerzetesrend tagjai a gyerekeket, fiatalokat is megszólítják
Fotó: Facebook/Szociális Testvérek Társasága
– Elöljáróként mi a feladata, és ezt mennyiben segíti pszichológusi végzettsége?
– Az elöljáró amellett, hogy a közösséget képviseli a civil fórumokon, legfőképpen a közösség küldetésének megvalósításáért felel. Mi nemzetközi társaság vagyunk, a kerületi elöljáró képviseli a kerületet a központi tanács programjain, a vele való kapcsolattartásért felel.
Pszichológusi végzettségem legfőképpen a saját magammal való kapcsolatomban segít, hiszen tudjuk, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”, nem lehetünk saját családunk pszichológusai sem. Abban segít talán, hogy rá tudok látni a csoportdinamikai történésekre is, jobban felismerem az érzelmi mozgatórugókat, és a vezetői szerepből fakadó frusztrációim kezelésére talán több eszközöm van.
– Napjainkban mutatkozik nyitottság, érdeklődés a szerzetesrend iránt a fiatalok részéről?
– Nagy öröm számunkra, hogy az utóbbi négy évben három fiatal csatlakozott hozzánk. Isten ma is hív személyeket az Ő követésére, de lehet, hogy túl nagy a zaj a világban, ezért kevesebben hallják meg a hívó szót. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy olyan helyre hívjuk a fiatalokat, ahol megtapasztalhatják a csendet. Közösségünk tagjai két központban, Csíkszeredában és Kolozsváron élnek, és mindkét régióban van egy-egy házunk (Marosfőn a Pax-villa és Tordaszentlászlón a Csend háza), ahol el lehet csendesedni, ahol szeretettel kísérjük az arra vágyókat a csend, önismeret és imádság útján.
– Milyen célkitűzésekkel és irányvonalak mentén terveznek járni a jézusi úton a következő években?
– A legfőbb célkitűzésünk, hogy megvalósítsuk Isten rólunk való álmát, hiszen csak akkor leszünk boldogok, és ebben a vállalkozásban szeretnénk társai, kísérői, vezetői lenni másoknak. Ezt nevezzük mi lélekmentésnek, és alapítónk nyomán mondhatjuk: ez a legszociálisabb tett: elvezetni valakit a lélekkel telt, boldog életre.
Assisi Szent Ferenc lelkisége, azaz a természetközeliség, a teremtett világra, az útitársakra, a Jóistenre való odafigyelés jegyében tartják meg idén is az erdélyi ferencesek a Ferences Ifjúsági Zarándoklatot.
Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.
Közel négyszázra tehető azoknak a hazatelepülő munkavállaló családokból származó gyerekeknek a száma, akik esetében a külföldi tanulmányok elismerését kérték az elmúlt és a mostani tanévben az Arad Megyei Tanfelügyelőségtől.
Reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei segítségével mutatja be az agglomerációs zöldgyűrűt szorgalmazó mozgalom, hogyan viszonyulnak a Kolozsváron és vonzáskörzetében élők a tervezett beruházásokhoz, mit fájlalnak és mit tartanak fontosnak.
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot.
Az év első kilenc hónapjában 773-szor riasztották medvék miatt a hatóságokat Brassó megyében, az esetek felében a helyszínre kiszálló csendőrök már nem találták a jelzett helyen a nagyvadat. Ugyanakkor három személy sérült meg medvetámadás miatt.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
A harmadik szatmárnémeti Szamos-híd munkálatai 90 százalékban készültek el. Az eredeti tervekhez képest a polgármesteri hivatal pár hónapos késéssel, még idén át akarja adni.
Hidrogénmeghajtású kerékpár és gépkocsi után motorcsónakot készített a Temesvári Műszaki Egyetem diákjainak és tanárainak egy csoportja. A projekt célja, hogy a hidrogén üzemanyagként való felhasználását minél szélesebb körben alkalmazzák.
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!