Orbán Szabolcs ferences szerzetes vezeti a fiatal zarándokok csapatát
Fotó: Pantea Tibor
Assisi Szent Ferenc lelkisége, azaz a természetközeliség, a teremtett világra, az útitársakra, a Jóistenre való odafigyelés, valamint a lelassulás, a virtualitásból való kiszakadás jegyében tartják meg idén is az erdélyi ferencesek a Ferences Ifjúsági Zarándoklatot. A vasárnap elrajtolt gyalogló zarándoklat hozadékairól a főszervezőt, Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló szerzetest, egyetemi tanárt kérdeztük.
2024. július 29., 09:572024. július 29., 09:57
2024. július 29., 10:032024. július 29., 10:03
– Több mint két évtizedes a Ferences Ifjúsági Zarándoklat (FeriZa) elnevezésű kezdeményezés, amelynek Ön az ötletgazdája, főszervezője. Az eddigi tapasztalatok alapján miként látja, mik az Assisi Szent Ferenc természetközeli lelkiségének jegyében, a fiatalok számára szervezett gyalogos zarándoklat fő lelki hozadékai?
– Nem tudom, hogy lehet-e egy általános fő lelki hozadékról beszélni: én azt hiszem, hogy mindenkinek megvan a maga életútja, a maga átélt tapasztalata, s abba épül be mindaz, amit ebben a néhány napban megél (minden bizonnyal mindenki egy kicsit másképp). Egyre inkább úgy látom, hogy a FeriZa inkább keretet, nyomvonalat nyújt, s ezáltal talán egy kis segítséget ahhoz, hogy – akik ezt bevállalják – a maguk nagy „zarándoklatában” egy nagyobb lépést tegyenek.
Természetközeliség. A gyalogos zarándoklat során a résztvevők közelebb kerülnek a teremtett világ szépségeihez
Fotó: Pantea Tibor
Ebben, túl a fizikailag bejárt úton,
Ha kell, akkor talán ezt a kialakult, megtapasztalt érzékenyebb, figyelmesebb jelenlétet nevezném talán lelki hozadéknak.
A derű, jókedv is szerves részét képezi a zarándoklatnak
Fotó: Pantea Tibor
– És mik lehetnek azon hozadékai, amelyekkel mondjuk az év legnagyobb részét nagyvárosokban töltő fiatalok gazdagodhatnak mindennapjaikban?
– Az első FeriZa, 2003 óta sokat változott a világ: akkor talán a résztvevők nagyobb részéhez egy kicsit közelebb volt a természet – persze már akkor is akadt, aki kozmetikai felszerelést hurcolt magával napokig az erdőn, vagy kispárnát kért az éjszakai alváshoz, stb., de ezek kirívó esetek voltak. Manapság már kevesebben vannak olyanok, akik otthonosan mozognának a természetben.
Figyelnek az útitársakra, és gyönyörködnek a teremtett világ, a természet szépségeiben a résztvevők
Fotó: Pantea Tibor
De azt hiszem, hogy ami mindig fontos tapasztalat volt,
s nem mellékesen határaink feszegetésével, nem ritkán önmagunk legyőzésével talán önmagunkhoz is közelebb kerülünk.
A fiatalok lelkesen kapcsolódnak be a zarándoklatba, amelynek során több ízben vesznek részt szentmiséken
Fotó: Pantea Tibor
– A zarándoklatokon szerzett tapasztalatai alapján miként látja, a mai – az utóbbi években szélsebesen felgyorsult, információáradattal elárasztott, a képernyők által dominált, rohanó – világban vajon nagyobb szükségük van a fiataloknak – de bárkinek – az effajta lelassulásra, természetközeliségre, a Jóistenre, a környezetre, az útitársakra való odafigyelésre, mint a korábbi időszakokban?
– A kérdésre a válasz egyértelmű: igen.
Egy-egy ilyen tapasztalat, főleg hogy erre a néhány napra tudatosan próbáljuk visszafogni a virtuálistól való függésünket, sőt még a civilizációhoz való túlzott kötöttségünket is, esélyt kínál arra, hogy jobban a – körülöttünk lévő teremettet világban, a mellettünk esetleg sántikáló, vagy éppen éneklő társunkban lévő – valóságosra érezzünk rá. S ez talán segít abban is, hogy visszatérve a kicsit „mű” világot is másként lássuk, helyesebben értékeljük.
Szentáldozás a szabad ég alatt Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetessel
Fotó: Pantea Tibor
– És mi lehet az, ami vonzóvá teszi az ifjúsági zarándoklatot a résztvevők számára?
– Kezdetektől fogva sajátossága a FeriZá-nak, hogy az első – kicsit találkozós, kicsit összerázódós – este után a következő három napot a természetben próbáljuk tölteni – lehetőleg kerülve a lakott településeket, éjjel sátorban vagy éppen szabad ég alatt aludva.
Szentmisét is tartanak a szabad ég alatt a Ferences Ifjúsági Zarándoklat (FeriZa) keretében
Fotó: Pantea Tibor
illetve délután, este – a táborhelyre érkezve – a szentmise. Általában minden napnak van egy témája – ami az adott évi zarándoklat nagyobb témájának a lebontása –, ehhez reggel van egy bevezető elmélkedés, majd egy csendes időszak, amikor a hallottakra, a bennünk megmozdult gondolatokra próbálunk figyelni. Délután is van egy imádságosabb szakasz, amelyet szintén a gyaloglós időszakba illesztünk be. Ezek között pedig a teremtett világra, a mellettünk zarándoklóra figyelünk, nyilván már kötetlenebb formában.
Az Assisi Szent Ferenc lelkisége jegyében szervezett zarándoklat gyaloglói az erdőben
Fotó: Pantea Tibor
– Az idei zarándoklat konkrétumait illetően mik a fontosabb tudnivalók?
– A FerIZa végcélja minden évben – talán egy év kivételével – Csíksomlyó: ide szeretnénk megérkezni Porciunkulára, amely Assisi Szent Ferencnek egy kedvenc ünnepe, s amelyet ő a kiengesztelődés napjának is nevezett (ez augusztus 2-a, ezt a napot a Kegyhelyen szoktuk tölteni).
Szentmise a szabad ég aatt
Fotó: Pantea Tibor
Ezt egy három napos gyaloglásnak tervezzük, tehát a cél nem a gyors megérkezés, hanem inkább az Út JÓ bejárása rácsodálkozva a Gondviselésre, figyelve a mellettünk lévőre … s főleg gyönyörködve a természetben.
A tavalyi Ferences Ifjúsági Zarándoklat (FeriZa) résztvevői
Fotó: Pantea Tibor
Az utóbbi években a témánkat a 800 éves ferences jubileumokhoz igazítjuk, így az idén Szent Ferenc stigmatizációjának fényében a „Szeretettől megsebezve” mottót választottuk, s miközben az utunkat járjuk, a sebekre, sebeinkre, s ezzel együtt gyógyulásunkra próbálunk figyelni, arra ráhangolódni, hisz Porciunkula, a kiengesztelődés által az igazi gyógyulásnak az ünnepe is.
A teremtett világ tisztelete és csodálata
Fotó: Pantea Tibor
A Ferences Ifjúsági Zarándoklat (FeriZa) minden évben Csíksomlyóra tart
Fotó: Pantea Tibor
A zarándoklat keretében a résztvevők lehetőleg kerülik a lakott településeket, sátorban vagy a szabad ég alatt éjszakáznak
Fotó: Pantea Tibor
Orbán Szabolcs: „a zarándoklat során olyasmire figyelünk, amiket az életünk nagy részében bennünket körülvevő „mesterséges” világ nem biztos, hogy enged észrevenni”
Fotó: Pantea Tibor
Fotó: Pantea Tibor
Fotó: Pantea Tibor
Fotó: Pantea Tibor
Több ferences szerzetes is csatlakozik a fiatal zarándokokhoz
Fotó: Pantea Tibor
Orbán Szabolcs szerzetes (balról) a zarándoklat keretében tartott szentmisén
Fotó: Pantea Tibor
A muzsika sem hiányzik a Ferences Ifjúsági Zarándoklat (FeriZa) kínálatából
Fotó: Pantea Tibor
Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
szóljon hozzá!