Fotó: Pixabay
Egy friss felmérés szerint öt romániai gyermekből kettőt már ért internetes zaklatás, és az áldozatok alig egyharmada mer beszélni erről. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az internet világának veszélyeit nem lehet teljesen elhárítani, de a jó kommunikáció a szülő és a gyerek között sokat tud segíteni abban, hogy a zaklatás ne okozzon traumákat, ne hasson ki hosszú távon az elszenvedő alanyok életére, mindennapjaira. Román Mónika gyerekpszichológust faggattuk a témában.
2023. március 06., 09:132023. március 06., 09:13
A friss felmérésben részt vevő gyerekek több mint háromnegyede azt vallotta: napi több mint három órát tölt szórakozásként internetezéssel, így nem csoda, hogy egyre többet hallunk a gyerekek internetes zaklatásáról, online bántalmazásáról.
Szerinte már 10–12 éves korban – a gyerekek általában ekkor kezdenek igazán aktívak lenni a digitális világban – érdemes felkészíteni a gyerekeket az online tér lehetséges veszélyeire. Hozzátette, hogy bár egyre gyakrabban látni egész kis gyerekek kezében is okostelefont, ajánlások szerint ha a 10–12 éves gyereknek van is telefonja, az csak telefonálásra legyen alkalmas, mivel azelőtt képtelenek megérteni, hogy az interneten tapasztalható személytelenség veszélyeket jelenthet.
Öt romániai gyermekből kettőt ért már internetes zaklatás, és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket szervezet által a biztonságos internet napja alkalmából kedden ismertetett felmérésből.
„Azt szoktuk mondani, hogy régen a cukorkás bácsitól féltettük a gyerekeket, most már az online cukorkák azok, amelyek veszélyeztetik őket” – mutatott rá a kolozsvári szakember. Hozzátette, fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy ha valaki felveszi velük a kapcsolatot ismeretlenül az interneten, annak hiába van egy profilja tele adatokkal, akár profilképpel, attól még ugyanúgy idegen, mint amikor egy ismeretlen leszólítja az utcán.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy a szülők leszögezzenek bizonyos szabályokat, mint például azt – ami egyébként kortól függetlenül érvényes –, hogy idegeneknek semmilyen adatot nem szabad kiadni.
Hozzátette, ebben a szülők maguk tudnak példát mutatni, illetve a szülő-gyerek kapcsolat maga is fontos ilyen szempontból, hiszen az mindig ott lebeg a gyerek előtt követendő modellként. A szülő néha hajlamos úgy érezni, hogy számára egy kis felszusszanást jelent, ha a gyerek „kicsit békén hagyja” és el van az online térben, ám nagyon fontos a kapcsolattartás, ha a szülő bevonja életébe a gyereket, fiatalt, hiszen nekik is meg kell tanulniuk a fizikai világban (is) szocializálódni.
A szülőnek támogatnia, segítenie kell gyerekét az „offline” kapcsolattartásban, azaz engedje, hogy osztálytársakat hívjon meg, szervezzenek közös programokat. A szülő minél nagyobb hangsúlyt fektet erre, annál kisebb esélye annak, hogy a „gyereket a sors kezére adja”, annál kevésbé valószínű, hogy a gyereket beszippantja az online tér.
A felmérésben megkérdezett gyerekek 17 százaléka – főként kamasz fiúk – elismerte, hogy küldött már bántó üzenetet az interneten az ismerőseinek. Ennek kapcsán a pszichológus elmondta, a kisiskolásokkal, sőt még a kiskamaszokkal is nehéz megértetni, hol van a határ a viccelődés, csipkelődés és a bántás, zaklatás között. Hozzátette: míg személyes kapcsolatok esetén aki bánt, az látja áldozata reakcióját – szembesülhet azzal, hogy attól az illető szomorú, zaklatott, dühös lesz, összerezzen vagy eltorzul az arca –, viszont egy chaten írogatva nem látja ezeket, nem szembesül szavai, tettei következményeivel.
Fotó: Veres Nándor
Ezeket a határokat nem lehet megtanítani, hanem az emberek tapasztalatok nyomán tudják, hol húzódnak. Példaként említette, ha valaki azt mondja, hogy te hülye vagy, de közben mosolyog és utána még esetleg egy-két kedves mondata is van, az sokkal elviselhetőbb, mint amikor leírja – annak súlya van, azt nem lehet ellensúlyozni. Meglátása szerint ezeknek a határoknak a megismerésében és megértésében is a szülő-gyerek kapcsolat lehet irányadó.
Fontos, hogy a gyerekes szülő valamennyire „képben legyen” az online világ változásaival, újdonságaival: például hogy tudja, a mai fiataloknál már rég nem a Facebook a népszerű közösségi oldal; másfelől ha valamelyest a szülő is ismeri ezeket a platformokat, segíteni tud a gyereknek, hogy eligazodjon, kiigazodjon rajtuk. Ide kapcsolódik az is, hogy a szülő, akinek van közösségi oldala, miként viselkedik az online térben a gyerekkel.
Szerinte a szülőknek kell legyen annyi „józan paraszti eszük”, hogy belássák: ha nekik is van mondjuk egy TikTok-felhasználójuk, nem jelenti azt, hogy egyfolytában kapcsolatban kell lenniük a gyerekükkel TikTokon (is). Ahogyan a mindennapi életben is észre kell venni, meg kell értenie a felnőttnek, hogy a gyereke lassan felnő, és egyfajta távolságot kell tartani egymástól, ez ugyanúgy érvényes az online térben is.
Fontos, ha a gyerek elmond valamit, akkor együttérzést, megértést tapasztaljon, ne felháborodást, haragot, hiszen a támogatás bátorságot és megerősítést jelent.
Fotó: Barabás Ákos
Román Mónika azt is elmondta, meglátása szerint legalább olyan fontos lenne az iskolában valamiféle bevezetés a digitális világba/online térbe, efféle tantárgyat beiktatni a tantervbe, mint matematikát vagy történelmet tantani, hiszen ez a mindennapi életünk része lett. Alapvetés, de mégis valami nagyon más, mint amihez egy gyerek szokva van – a meghitt családi környezetben, az otthoni „hét év” alatt.
„A gyerekeknek még nincs erről kialakult képük. Nem tudják, miként működik igazán a világ, így ebben segítenünk kell őket” – szögezte le.
Természetesen kialakulhat olyan helyzet is, amikor a szülő már „nem elég” a megoldáshoz, hanem szükség van szakmai segítségre, pszichológus, terapeuta bevonására, ám ezekben az esetekben sem az erőltetés a célravezető, inkább felajánlani, felvetni kell ezt az opciót. Ha a szülő kötelezi a gyereket, akkor általában a pszichológusnak nagyon sok munkát kell fektetnie az ellenállás „lebontásába”. Román Mónika szerint bár a fiatalok viselkedése gyakran tűnik érthetetlennek a felnőttek számára, vannak egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy „nagy gond” van, és érdemes segítséget kérni.
Szintén árulkodó a lelki sérelmek fizikai sebekkel való „elrejtése”, vagyis az úgynevezett falcolás (önsértés), amikor a fiatal sérülést okoz magának, vagdossa magát. A falcolás régen csak komolyabb traumák esetén volt gyakori, de ma szinte „divat”, kisebb lelki sérülések esetén is űzik a fiatalok, de ez esetben fontos szakemberhez fordulni.
A tizenévesek több mint egyharmada (35,6 százaléka) kapott már kéretlen, szexuális tartalmú üzeneteket interneten – derül ki a World Vision Románia online felmérésének csütörtökön közzétett adataiból.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
szóljon hozzá!