Fotó: Pixabay
Egy friss felmérés szerint öt romániai gyermekből kettőt már ért internetes zaklatás, és az áldozatok alig egyharmada mer beszélni erről. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az internet világának veszélyeit nem lehet teljesen elhárítani, de a jó kommunikáció a szülő és a gyerek között sokat tud segíteni abban, hogy a zaklatás ne okozzon traumákat, ne hasson ki hosszú távon az elszenvedő alanyok életére, mindennapjaira. Román Mónika gyerekpszichológust faggattuk a témában.
2023. március 06., 09:132023. március 06., 09:13
A friss felmérésben részt vevő gyerekek több mint háromnegyede azt vallotta: napi több mint három órát tölt szórakozásként internetezéssel, így nem csoda, hogy egyre többet hallunk a gyerekek internetes zaklatásáról, online bántalmazásáról.
Szerinte már 10–12 éves korban – a gyerekek általában ekkor kezdenek igazán aktívak lenni a digitális világban – érdemes felkészíteni a gyerekeket az online tér lehetséges veszélyeire. Hozzátette, hogy bár egyre gyakrabban látni egész kis gyerekek kezében is okostelefont, ajánlások szerint ha a 10–12 éves gyereknek van is telefonja, az csak telefonálásra legyen alkalmas, mivel azelőtt képtelenek megérteni, hogy az interneten tapasztalható személytelenség veszélyeket jelenthet.
Öt romániai gyermekből kettőt ért már internetes zaklatás, és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket szervezet által a biztonságos internet napja alkalmából kedden ismertetett felmérésből.
„Azt szoktuk mondani, hogy régen a cukorkás bácsitól féltettük a gyerekeket, most már az online cukorkák azok, amelyek veszélyeztetik őket” – mutatott rá a kolozsvári szakember. Hozzátette, fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy ha valaki felveszi velük a kapcsolatot ismeretlenül az interneten, annak hiába van egy profilja tele adatokkal, akár profilképpel, attól még ugyanúgy idegen, mint amikor egy ismeretlen leszólítja az utcán.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy a szülők leszögezzenek bizonyos szabályokat, mint például azt – ami egyébként kortól függetlenül érvényes –, hogy idegeneknek semmilyen adatot nem szabad kiadni.
Hozzátette, ebben a szülők maguk tudnak példát mutatni, illetve a szülő-gyerek kapcsolat maga is fontos ilyen szempontból, hiszen az mindig ott lebeg a gyerek előtt követendő modellként. A szülő néha hajlamos úgy érezni, hogy számára egy kis felszusszanást jelent, ha a gyerek „kicsit békén hagyja” és el van az online térben, ám nagyon fontos a kapcsolattartás, ha a szülő bevonja életébe a gyereket, fiatalt, hiszen nekik is meg kell tanulniuk a fizikai világban (is) szocializálódni.
A szülőnek támogatnia, segítenie kell gyerekét az „offline” kapcsolattartásban, azaz engedje, hogy osztálytársakat hívjon meg, szervezzenek közös programokat. A szülő minél nagyobb hangsúlyt fektet erre, annál kisebb esélye annak, hogy a „gyereket a sors kezére adja”, annál kevésbé valószínű, hogy a gyereket beszippantja az online tér.
A felmérésben megkérdezett gyerekek 17 százaléka – főként kamasz fiúk – elismerte, hogy küldött már bántó üzenetet az interneten az ismerőseinek. Ennek kapcsán a pszichológus elmondta, a kisiskolásokkal, sőt még a kiskamaszokkal is nehéz megértetni, hol van a határ a viccelődés, csipkelődés és a bántás, zaklatás között. Hozzátette: míg személyes kapcsolatok esetén aki bánt, az látja áldozata reakcióját – szembesülhet azzal, hogy attól az illető szomorú, zaklatott, dühös lesz, összerezzen vagy eltorzul az arca –, viszont egy chaten írogatva nem látja ezeket, nem szembesül szavai, tettei következményeivel.
Fotó: Veres Nándor
Ezeket a határokat nem lehet megtanítani, hanem az emberek tapasztalatok nyomán tudják, hol húzódnak. Példaként említette, ha valaki azt mondja, hogy te hülye vagy, de közben mosolyog és utána még esetleg egy-két kedves mondata is van, az sokkal elviselhetőbb, mint amikor leírja – annak súlya van, azt nem lehet ellensúlyozni. Meglátása szerint ezeknek a határoknak a megismerésében és megértésében is a szülő-gyerek kapcsolat lehet irányadó.
Fontos, hogy a gyerekes szülő valamennyire „képben legyen” az online világ változásaival, újdonságaival: például hogy tudja, a mai fiataloknál már rég nem a Facebook a népszerű közösségi oldal; másfelől ha valamelyest a szülő is ismeri ezeket a platformokat, segíteni tud a gyereknek, hogy eligazodjon, kiigazodjon rajtuk. Ide kapcsolódik az is, hogy a szülő, akinek van közösségi oldala, miként viselkedik az online térben a gyerekkel.
Szerinte a szülőknek kell legyen annyi „józan paraszti eszük”, hogy belássák: ha nekik is van mondjuk egy TikTok-felhasználójuk, nem jelenti azt, hogy egyfolytában kapcsolatban kell lenniük a gyerekükkel TikTokon (is). Ahogyan a mindennapi életben is észre kell venni, meg kell értenie a felnőttnek, hogy a gyereke lassan felnő, és egyfajta távolságot kell tartani egymástól, ez ugyanúgy érvényes az online térben is.
Fontos, ha a gyerek elmond valamit, akkor együttérzést, megértést tapasztaljon, ne felháborodást, haragot, hiszen a támogatás bátorságot és megerősítést jelent.
Fotó: Barabás Ákos
Román Mónika azt is elmondta, meglátása szerint legalább olyan fontos lenne az iskolában valamiféle bevezetés a digitális világba/online térbe, efféle tantárgyat beiktatni a tantervbe, mint matematikát vagy történelmet tantani, hiszen ez a mindennapi életünk része lett. Alapvetés, de mégis valami nagyon más, mint amihez egy gyerek szokva van – a meghitt családi környezetben, az otthoni „hét év” alatt.
„A gyerekeknek még nincs erről kialakult képük. Nem tudják, miként működik igazán a világ, így ebben segítenünk kell őket” – szögezte le.
Természetesen kialakulhat olyan helyzet is, amikor a szülő már „nem elég” a megoldáshoz, hanem szükség van szakmai segítségre, pszichológus, terapeuta bevonására, ám ezekben az esetekben sem az erőltetés a célravezető, inkább felajánlani, felvetni kell ezt az opciót. Ha a szülő kötelezi a gyereket, akkor általában a pszichológusnak nagyon sok munkát kell fektetnie az ellenállás „lebontásába”. Román Mónika szerint bár a fiatalok viselkedése gyakran tűnik érthetetlennek a felnőttek számára, vannak egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy „nagy gond” van, és érdemes segítséget kérni.
Szintén árulkodó a lelki sérelmek fizikai sebekkel való „elrejtése”, vagyis az úgynevezett falcolás (önsértés), amikor a fiatal sérülést okoz magának, vagdossa magát. A falcolás régen csak komolyabb traumák esetén volt gyakori, de ma szinte „divat”, kisebb lelki sérülések esetén is űzik a fiatalok, de ez esetben fontos szakemberhez fordulni.
A tizenévesek több mint egyharmada (35,6 százaléka) kapott már kéretlen, szexuális tartalmú üzeneteket interneten – derül ki a World Vision Románia online felmérésének csütörtökön közzétett adataiból.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Az okostelefonok globális kiszállítása 4 százalékkal, 316,1 millióra nőtt az idei harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Bereczki Zoltán a Duna Tv Csináljuk a fesztivált! című népszerű show-műsorának új ítésze. További újdonság, hogy négytagú zsűri értékeli a versenydalokat a stúdióban ülő közönséggel – jelentette be csütörtökön az MTVA.
Négy európai ország rendőrei felszámoltak egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetet, amelyik több millió tablettát csempészett a skandináv országokba – közölte pénteken az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust.
Keményen nekiment Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánius elnökjelölt a The Apprentice – A Trump-sztori című, a kampány finisében mozikba kerülő film stábjának az őt lejárató jelenetek miatt.
Betiltotta a turisták szervezett éjjeli sörtúráit (pub crawls) a prágai önkormányzat.
Szeptember-októberben figyelhető meg az erdőkben a szarvasbőgés, amely a szarvasok párzási időszakában zajlik.
Egy hét szabadsággal indulhat az új év a közalkalmazottak és a hivatalos munkaszüneti napokhoz igazodó magánvállalkozások dolgozói számára, ha elfogadják a 2025-re vonatkozó pluszszabadnapokat.
A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!