Fotó: Veres Nándor
Öt romániai gyermekből kettőt ért már internetes zaklatás, és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket szervezet által a biztonságos internet napja alkalmából kedden ismertetett felmérésből.
2023. február 07., 14:512023. február 07., 14:51
Az Agerpres által idézett tanulmány szerint a romániai gyermekek 40 százalékát érte már internetes zaklatás. Ez 3 százalékkal több az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ugyanakkor
A jelenség a középiskolások körében még inkább elterjedt, és az áldozatok között 12 százalékkal több a lány, mint a fiú.
A felmérésben megkérdezett gyerekek 17 százaléka – főként kamasz fiúk – elismerte, hogy küldött már bántó üzenetet az interneten ismerős személyeknek.
A tanulmány ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmünket, hogy Facebook közösségi oldal használata meredeken csökken a legfiatalabbak körében, egyre népszerűbbek lesznek azonban a fénykép- és videómegosztó platformok, például az Instagram.
Fotó: 123RF
E platformok közül a TikTok a legkockázatosabb az idegenekkel való interakció tekintetében” – magyarázta a felmérés bemutatóján a Mentsük meg a gyermekeket szervezet szociológusa, Cristian Grădinaru.
A Mentsük meg a gyermekeket szervezet hetedik ilyen jellegű felmérése online készült, január második felében, 2400, 8 és 17 év közötti személy megkérdezésével. A szervezet beszámolt arról is, hogy 2022-ben 8804 bejelentés érkezett az általuk üzemeltetett esc_ABUZ felületre, ebből 6092 káros tartalomra vonatkozott. 2016-tól mostanig több mint 27 ezer bejelentést kaptak ezen a felületen.
Az eseményen Gabriela Firea családügyi miniszter arról értekezett, hogy Románia több intézkedést hozott az internetes zaklatás, a cyberbullying megelőzésére. „A kormány által nemrég elfogadott új gyermekvédelmi törvény a visszaélések minden formájára kitér, beleértve az online térben elkövetetteket is” – magyarázta. Jelezte egyúttal:
Sorin Ion oktatási államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a tanügyminisztérium is dolgozik a jelenség visszaszorítására irányuló intézkedéseken. Ezek között említette, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében 100 ezer romániai pedagógusnak tartanak a digitális kompetenciákat fejlesztő képzést, és 50 százalékkal növelik az iskolai tanácsadók számát.
Tavaly január 1-je és szeptember 30-a között csaknem 12 800 gyermekbántalmazási, -elhanyagolási és -kizsákmányolási esetet jegyeztek Romániában – hívta fel a figyelmet a Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezete.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!