– szögezte le a kolozsvári orvos.

Szubjektív, átláthatatlan kritériumrendszer

A szakember „blődségnek” nevezte, hogy a megelőző 14 nap során összesített esetszám alapján döntik el, milyen korlátozásokat vezetnek be egy településen: például bezárják a vendéglőket, a művelődési intézményeket, és áttérnek a távoktatásra. Hangsúlyozta,

A 2020/1309-es egészségügyi minisztériumi rendeletre alapozzák a küszöbértékeket, a 3 ezrelékes fertőzöttségi arány viszont teljesen szubjektív, a feltételrendszer nem elég átlátható, nem értékelhető, így ez alapján „teljesen felesleges és önkényes” lezárni egy települést vagy megyét. Az Európai Unió egészen másként határozza meg a tagországokra az esetszámra vonatkozó kritériumokat: ott nem szerepel a 3 ezrelékes incidencia. Ugyanakkor országokon belül a kormányokra bízza az Unió a kockázatok megállapítását.

Romániában a 2020/1309-es rendeletben nyolc kritérium és további hat mellékkritérium szerepel;

például a közegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak, a háziorvosoknak, a rendőröknek a számát, vagy hány ágy van a Covid-járványosztályon és az intenzív terápiákon. De azt is figyelembe veszik, mennyire veszélyeztetett a 65 év feletti korosztály az adott közigazgatási egységben, vagy hányan vannak lakhelyi elkülönítésben. Sőt a másodlagos kritériumok között olyanok is szerepelnek, hogy a település főútvonal mentén helyezkedik-e el, van-e gyógyszertár és kereskedelmi ellátórendszer. „Ez egy sor szubjektivitásra alkalmat nyújtó kritériumrendszer” – szögezte le a Krónikának a szakértő.

Úgy számolnak, ahogy akarnak

Molnár Géza a rendszer további vitatható pontjára is felhívta a figyelmet. Értékelhetetleneknek nevezte az adatokat amiatt, mert a különböző megyékben nem egységesen tesztelnek: ha például Beszterce-Naszód megyében 24 óra alatt 72 esetet jelentenek, és 20 százalék a pozitivitás, nem lehet összehasonlítani Bihar megyével, ahonnan lehet, hogy 178 esetet jelentettek, de csak 6 százalék a pozitivitás, mert sokkal több tesztet végeztek – magyarázta az epidemiológus.

Ezzel tulajdonképpen elérték, hogy „úgy értelmezzék, úgy forgassák” a számokat, ahogyan akarják.

Példaként említette, hogy a belügyminisztérium hivatalos oldalán közzétett grafikonokon így születnek megmagyarázhatatlan rátanövekedések vagy -csökkenések. Október 26-áról 27-ére Prahova megyében 2,8-ról 2,4 ezrelékre csökkent az incidencia, miközben 24 óra alatt 168 új esetet jelentettek, Hargita megyében hasonlóképpen 3,33-ról 3,22 ezrelékre esett vissza a fertőzöttségi mutató, ám ott is jelentettek 65 új esetet.

– példázta az átláthatatlanságot a szakértő. Hasonlóképpen értelmetlen, hogy a mutatót a lakosságra, és nem a településen élő rezidensekre számolják. Ha a lakosság száma nagyobb, kisebb az ezrelék, de nem veszik figyelembe, hogy esetleg egy Bihar megyei faluban több százan külföldön dolgoznak, vagy Magyarországon laknak, tehát az adott településen nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének. „A kormány tulajdonképpen megijedt, hogy ha csak a rezidensekre számol, túl magasak lennének a fertőzési incidenciák” – véli Molnár Géza.

Például Kolozsvár esetében, amikor az incidencia 3,1 ezreléken állt, a prefektus nagyon korrektül kijelentette, hogy a döntésekkel még várnak két napot, hiszen egy országosan megállapított határértéket nem lehet az egyedi esetekre alkalmazni – jelentette ki Molnár Géza.

Tesztelni, majd elkülöníteni

Az egészségügyi és az oktatási minisztériumok közös rendelete értelmében három forgatókönyvet alkalmaznak az oktatásban. Ha egy tanintézetben három diák megfertőződik, már a vörös forgatókönyv lép életbe, átállnak távoktatásra. Molnár Géza szerint ez esetben is járványtani kivizsgálás alapján kellene meghozni a döntéseket.

Ebben az esetben az lehetne a megoldás, hogy kivizsgálják, milyen esetben történhetett meg az átvitel, például az osztálycsoporton belül. Ezeket a kontaktokat kell letesztelni, és a pozitív eseteket elkülöníteni. Hét nap múlva újra megismételni a kontaktok tesztelését.

Többet kellene tesztelni, nemcsak azokat, akiknek tünetei vannak, hiszen ők általában eljutnak a háziorvoshoz vagy a kórházba, és a teszteredmény nélkül is elkülönítődnek. A lakhelyi elkülönítés felesleges pénzügyi terhelést jelent a gazdaságnak, az államkasszának, ha nem tesztelik azokat, akiket otthonmaradásra kényszerítenek. Nem derül ki, hogy megfertőződtek vagy sem azáltal, hogy jó esetben a háziorvos naponta felhívja őket telefonon – részletezte az epidemiológus.

Arra is kitért, további költségeket generál, hogy a 3 ezrelékes incidencia vagy a tanintézetben három fertőzött esetén áttérnek távoktatásra, hiszen így a 12 évnél kisebb gyerekek szüleinek otthon kell maradniuk.

„Az oltóanyagban nem reménykedhetünk”

Mindezektől függetlenül meg kell szoknunk, hogy együtt éljünk a vírussal – szögezte le az orvos. Ez egyelőre magas esetszámmal jár, ami viszont attól is függ, hogy mennyit tesztelünk. Előrejelzése szerint

Molnár Géza úgy véli, az oltóanyagban nem reménykedhetünk, mert ha ki is fejlesztik, nem lesz túl sok vakcina. „Egyetlen megelőzési lehetőség, ha mindenki felelősségteljesen vigyáz saját magára és a családjára”– hangsúlyozta az epidemiológus.