A háború háttérbe szorítja a jogvédelmet – Vincze Loránt EP-képviselő az Európai Bizottság paneljeiről, tájékoztatásról

Vincze Lóránt: „Brüsszelben annyit tudnak, amennyit mi elmondunk” •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Vincze Lóránt: „Brüsszelben annyit tudnak, amennyit mi elmondunk”

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az ukrajnai háború miatt a jogvédelem ügye háttérbe szorulhat: az energiaválság, a közelgő gazdasági krízis ennél fontosabb témák, sokkal előrébb vannak a prioritási listán, mint a kisebbségvédelem – állapította meg a Krónikának Vincze Loránt európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor reméli, eljön az ideje annak, amikor az EU szembenéz önmagával, és felismeri a kisebbségi közösségeknek a társadalomban betöltött stabilizáló szerepét.

Pataky István

2022. július 15., 16:132022. július 15., 16:13

– Milyenek a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés esélyei ma az Európai Unióban?

– Hatalmasat léptünk előre, hiszen az Európai Unió napirendjére helyeztük a kisebbségvédelem témakörét. A Minority SafePack ebből a szempontból kétségtelenül vízválasztó lett, a polgári kezdeményezés túlmutat az eredeti szerepén és a benne foglalt javaslatokon, mára összefogja mindazt, ami Európában kisebbségvédelmi célkitűzéseket jelent. Bár az Európai Bizottság (EB) elutasította, mára az EB is tisztában van azzal, hogy nem tudja megkerülni a felvetést, nem hagyhatja figyelmen kívül az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN), rendszeresen meghívnak egyeztetésekre.

Idézet
Az EB képviselőinek is kényelmetlen már az unos-untalan ismételt, tagállami kompetenciákról szóló paneleket szajkózni,

hiszen tudják, ha akar, akkor az EB megtalálja a bátorságot és a lehetőséget, hogy olyan területeken fogadjon el és indítson közös koordinációt vagy akciótervet, amelyek egyébként tagállami kompetenciába tartoznak. Azt szeretném elérni, hogy az őshonos kisebbségek esetében is tegye ezt meg. Konkrét intézkedés és törvényi szabályozás nélkül nem beszélhetünk valódi áttörésről.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

– Mennyiben változott a brüsszeli intézmények álláspontja az őshonos nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekkel kapcsolatban az ukrajnai háború kirobbanásával?

– Sajnos az ukrajnai háború kisebbségi dimenzióját csak mi, Kárpát-medencei magyarok érezzük, látjuk, és lehetőség szerint mi tartjuk napirendben. Így nincsen közvetlen összefüggés a kisebbségvédelem esélyei és a háború között. De kétségtelen, az ukrajnai háború miatt a jogvédelem ügye háttérbe szorulhat: az energiaválság, a közelgő gazdasági krízis ennél fontosabb témák, sokkal előrébb vannak a prioritási listán, mint a kisebbségvédelem.

Idézet
Ebben semmi újdonság nincsen, minden korban voltak fontosabb ügyek, különben már rég megoldották volna ezt a kérdést.

De ugyanakkor remélem, eljön az ideje annak, amikor az EU szembenéz önmagával, és felismeri a kisebbségi közösségeknek a társadalomban betöltött stabilizáló szerepét, és igyekszik olyan feltételek teremteni, amelyek a társadalmi kohéziót erősítik. Nem lehetetlen vállalkozás, elég elmenni Dél-Tirolba, Belgiumba, Finnországba vagy Magyarországra, és azoknak a megoldásoknak a hasznosítására rávenni a tagállamokat.

– Az orosz agresszió óta Ukrajnát divatos „az európai demokrácia védelmezőjeként” emlegetni. Kétségtelen, hogy jelenleg Ukrajna a segítségre szoruló áldozat, de ettől még el kell felejteni a kisebbségi, elsősorban anyanyelvű oktatási jogok brutális felszámolását?

– Háború van, emberek százai halnak meg, otthonokat, városokat tesz tönkre, százezrek válnak földönfutóvá, milliók menekültek el Ukrajnából. A háború emberi reakciókat vált ki, szolidaritást, támogatást, a gyámoltalanabb védelmét az erősebb előtt, és ezek a reakciók nem mindig észszerűek, racionálisak.

Idézet
Ebben a helyzetben többségi és kisebbségi egyaránt szenved.

A kisebbségek anyanyelvhasználati joga vagy oktatása ilyen körülmények között nem lehet téma, de azt hiszem, a mi feladatunk, hogy a következő lépésben, az EU-s tagfelvételi folyamatban, a háború utáni rendezésben a kisebbségi jogok helyzete kerüljön előtérbe.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

– Ukrajna részben érthető politikai okok miatt kapta meg az említett tagjelölti státust az EU-tól. Elegendő lesz ez ahhoz, hogy legalább a néhány évvel ezelőtti kisebbségi jogi állapot helyreálljon Ukrajnában?

– Ma nehéz Ukrajna kiindulópontját meghatározni. Egy háborúban lévő állam sem jogi, sem politikai vagy gazdasági értelemben nem működő társadalom. Amikor a háborús állapot megszűnik, és az ország újra polgári ellenőrzés alá kerül, lehet majd felmérni a törvények állapotát, és lehet kiigazításról beszélni, addig biztosan nem.

Idézet
Most még becslésekbe sem lehet bocsátkozni, hogy erre mikor kerülhet sor.

A tagjelölt státust én egy érzelmek által diktált erős politikai üzenetnek tartom, de nem hiszem, hogy a következő időszakban érdemi tag­felvételi tárgyalások kezdődnek, csatlakozási fejezeteket nyitnak meg és elkezdődik a jogharmonizáció, vagyis a közösségi joganyag – köztük a koppenhágai kritériumok – ukrajnai átültetése.

– Mi az általános vélemény az uniós intézményekben Romániával kapcsolatban, ami az erdélyi magyarok, a nemzeti kisebbségek jogait illeti?

– Évek óta mondom, hogy Brüsszelben annyit tudnak rólunk, amennyit mi elmondunk. Fenntartom ezt, hiszen úgy, ahogyan mi is csak akkor szerzünk tudomást egy másik közösség helyzetéről, ha azt számunkra valaki elmondja, így van ez a romániai magyar közösség ügyeivel is. Én azon igyekszem, hogy a számos kisebbségi jogsértésről időről időre legyen tájékoztatás, ebben az időszakban is, amikor egyébként otthon az RMDSZ kormányzati pozícióban van, de a kisebbségi jogérvényesítés mozgástere továbbra is meglehetősen szűk.

Idézet
Múlt héten Didier Reynders igazságügyi biztossal találkoztam és két magyar ügyről tájékoztattam,

az egyik a Beneš-dekrétumok máig tartó joghatása, a másik pedig a romániai igazságszolgáltatás döntése a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megszüntetéséről. Ezek konkrét témák, mint az úzvölgyi katonatemető helyzete vagy a labdarúgó-mérkőzéseken tetten érhető magyargyűlölet, de ezek a törvények nem megfelelő alkalmazásában, az igazságszolgáltatás részrehajlásában és egy átfogó kisebbségi törvényi szabályozás hiányában gyökereznek. Biztos vagyok benne, hogy ma erről sokkal többen és többet tudnak az EU-s intézményekben, mint korábban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 12., hétfő

Egyelőre marad a hideg időjárás, de hamarosan érkezik a felmelegedés

Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Egyelőre marad a hideg időjárás, de hamarosan érkezik a felmelegedés
2025. május 12., hétfő

Májusi tél: lehavazott a Radnai-havasokban

Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.

Májusi tél: lehavazott a Radnai-havasokban
2025. május 12., hétfő

Elfogadta a helyi tanács: Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben

Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.

Elfogadta a helyi tanács: Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben
2025. május 12., hétfő

Aláírva: nekiszökhetnek Kolozsvár várva várt körgyűrűjének

Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.

Aláírva: nekiszökhetnek Kolozsvár várva várt körgyűrűjének
2025. május 12., hétfő

Megdőlt a napi hidegrekord három székelyföldi meteorológiai állomáson

Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.

Megdőlt a napi hidegrekord három székelyföldi meteorológiai állomáson
2025. május 12., hétfő

Három ukrán állampolgár szorult a máramarosi hegyimentők segítségére

Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Három ukrán állampolgár szorult a máramarosi hegyimentők segítségére
2025. május 12., hétfő

A Marosba esett egy férfi, nagy erőkkel keresik

Keresnek a tűzoltók egy férfit, aki Maroshévízen a Marosba esett – számolt be vasárnap este a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Marosba esett egy férfi, nagy erőkkel keresik
2025. május 11., vasárnap

EMSZ: azért is Nicușor Danra kell szavazni, hogy Dan Tanasă ne lehessen kulturális miniszter

Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.

EMSZ: azért is Nicușor Danra kell szavazni, hogy Dan Tanasă ne lehessen kulturális miniszter
2025. május 11., vasárnap

Életfogytiglant kaptak a nagyváradi Tóth Henrietta gyilkosai, húgának megkínzói

Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.

Életfogytiglant kaptak a nagyváradi Tóth Henrietta gyilkosai, húgának megkínzói
2025. május 10., szombat

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után

Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után