Vincze Lóránt: „Brüsszelben annyit tudnak, amennyit mi elmondunk”
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az ukrajnai háború miatt a jogvédelem ügye háttérbe szorulhat: az energiaválság, a közelgő gazdasági krízis ennél fontosabb témák, sokkal előrébb vannak a prioritási listán, mint a kisebbségvédelem – állapította meg a Krónikának Vincze Loránt európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor reméli, eljön az ideje annak, amikor az EU szembenéz önmagával, és felismeri a kisebbségi közösségeknek a társadalomban betöltött stabilizáló szerepét.
2022. július 15., 16:132022. július 15., 16:13
– Milyenek a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés esélyei ma az Európai Unióban?
– Hatalmasat léptünk előre, hiszen az Európai Unió napirendjére helyeztük a kisebbségvédelem témakörét. A Minority SafePack ebből a szempontból kétségtelenül vízválasztó lett, a polgári kezdeményezés túlmutat az eredeti szerepén és a benne foglalt javaslatokon, mára összefogja mindazt, ami Európában kisebbségvédelmi célkitűzéseket jelent. Bár az Európai Bizottság (EB) elutasította, mára az EB is tisztában van azzal, hogy nem tudja megkerülni a felvetést, nem hagyhatja figyelmen kívül az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN), rendszeresen meghívnak egyeztetésekre.
hiszen tudják, ha akar, akkor az EB megtalálja a bátorságot és a lehetőséget, hogy olyan területeken fogadjon el és indítson közös koordinációt vagy akciótervet, amelyek egyébként tagállami kompetenciába tartoznak. Azt szeretném elérni, hogy az őshonos kisebbségek esetében is tegye ezt meg. Konkrét intézkedés és törvényi szabályozás nélkül nem beszélhetünk valódi áttörésről.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Mennyiben változott a brüsszeli intézmények álláspontja az őshonos nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekkel kapcsolatban az ukrajnai háború kirobbanásával?
– Sajnos az ukrajnai háború kisebbségi dimenzióját csak mi, Kárpát-medencei magyarok érezzük, látjuk, és lehetőség szerint mi tartjuk napirendben. Így nincsen közvetlen összefüggés a kisebbségvédelem esélyei és a háború között. De kétségtelen, az ukrajnai háború miatt a jogvédelem ügye háttérbe szorulhat: az energiaválság, a közelgő gazdasági krízis ennél fontosabb témák, sokkal előrébb vannak a prioritási listán, mint a kisebbségvédelem.
De ugyanakkor remélem, eljön az ideje annak, amikor az EU szembenéz önmagával, és felismeri a kisebbségi közösségeknek a társadalomban betöltött stabilizáló szerepét, és igyekszik olyan feltételek teremteni, amelyek a társadalmi kohéziót erősítik. Nem lehetetlen vállalkozás, elég elmenni Dél-Tirolba, Belgiumba, Finnországba vagy Magyarországra, és azoknak a megoldásoknak a hasznosítására rávenni a tagállamokat.
– Az orosz agresszió óta Ukrajnát divatos „az európai demokrácia védelmezőjeként” emlegetni. Kétségtelen, hogy jelenleg Ukrajna a segítségre szoruló áldozat, de ettől még el kell felejteni a kisebbségi, elsősorban anyanyelvű oktatási jogok brutális felszámolását?
– Háború van, emberek százai halnak meg, otthonokat, városokat tesz tönkre, százezrek válnak földönfutóvá, milliók menekültek el Ukrajnából. A háború emberi reakciókat vált ki, szolidaritást, támogatást, a gyámoltalanabb védelmét az erősebb előtt, és ezek a reakciók nem mindig észszerűek, racionálisak.
A kisebbségek anyanyelvhasználati joga vagy oktatása ilyen körülmények között nem lehet téma, de azt hiszem, a mi feladatunk, hogy a következő lépésben, az EU-s tagfelvételi folyamatban, a háború utáni rendezésben a kisebbségi jogok helyzete kerüljön előtérbe.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Ukrajna részben érthető politikai okok miatt kapta meg az említett tagjelölti státust az EU-tól. Elegendő lesz ez ahhoz, hogy legalább a néhány évvel ezelőtti kisebbségi jogi állapot helyreálljon Ukrajnában?
– Ma nehéz Ukrajna kiindulópontját meghatározni. Egy háborúban lévő állam sem jogi, sem politikai vagy gazdasági értelemben nem működő társadalom. Amikor a háborús állapot megszűnik, és az ország újra polgári ellenőrzés alá kerül, lehet majd felmérni a törvények állapotát, és lehet kiigazításról beszélni, addig biztosan nem.
A tagjelölt státust én egy érzelmek által diktált erős politikai üzenetnek tartom, de nem hiszem, hogy a következő időszakban érdemi tagfelvételi tárgyalások kezdődnek, csatlakozási fejezeteket nyitnak meg és elkezdődik a jogharmonizáció, vagyis a közösségi joganyag – köztük a koppenhágai kritériumok – ukrajnai átültetése.
– Mi az általános vélemény az uniós intézményekben Romániával kapcsolatban, ami az erdélyi magyarok, a nemzeti kisebbségek jogait illeti?
– Évek óta mondom, hogy Brüsszelben annyit tudnak rólunk, amennyit mi elmondunk. Fenntartom ezt, hiszen úgy, ahogyan mi is csak akkor szerzünk tudomást egy másik közösség helyzetéről, ha azt számunkra valaki elmondja, így van ez a romániai magyar közösség ügyeivel is. Én azon igyekszem, hogy a számos kisebbségi jogsértésről időről időre legyen tájékoztatás, ebben az időszakban is, amikor egyébként otthon az RMDSZ kormányzati pozícióban van, de a kisebbségi jogérvényesítés mozgástere továbbra is meglehetősen szűk.
az egyik a Beneš-dekrétumok máig tartó joghatása, a másik pedig a romániai igazságszolgáltatás döntése a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megszüntetéséről. Ezek konkrét témák, mint az úzvölgyi katonatemető helyzete vagy a labdarúgó-mérkőzéseken tetten érhető magyargyűlölet, de ezek a törvények nem megfelelő alkalmazásában, az igazságszolgáltatás részrehajlásában és egy átfogó kisebbségi törvényi szabályozás hiányában gyökereznek. Biztos vagyok benne, hogy ma erről sokkal többen és többet tudnak az EU-s intézményekben, mint korábban.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Európai szintű támogatást kapott a romániai ösztöndíjak megnyirbálása ellen fellépő diákmozgalom. Az EU-s diákszervezetek támogatásának jelentőségéről, a nyugat-európai ösztöndíjrendszerek jó gyakorlatairól Kassay Ákos, a MAKOSZ külügyi referense beszélt.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
Körözést adott ki a rendőrség kedden egy 37 éves Maros megyei férfi ellen, aki a gyanú szerint reggel felgyújtott egy házat Mezőméhesen. A tűzben egy fiatal nő életét vesztette.
A duális képzést népszerűsíti a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új képzési formaként: a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik végzésével egy időben egy munkáltatónál is gyakorlatozhatnak, kipróbálhatják az egyetemen tanultakat.
A tordai sóbányában is sürgős biztonsági és megerősítő munkálatokra van szükség, hogy ne következzen be a parajdihoz hasonló tragédia. Slănic Prahova hatalmas sóbányája is veszélyben van.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
szóljon hozzá!