Hamarosan kiderül, hogy él-e még 4000 magyar Déván
Fotó: Wikipédia/Déva
Hunyad megye népessége – és ezzel a magyarok száma is – rohamosan csökkent az elmúlt harminc évben. A közelgő népszámlálás kapcsán ugyanakkor ismét felmerültek fontos kérdések: vajon hány magyar él most a dél-erdélyi megyében, lesz-e magyar többségű település Hunyadban, illetve hogyan lehet szórványban gyakorolni a magyar kultúrát. Páros interjúnkban Széll Lőrincz alprefektussal és Kémenes Edina népszámlálási koordinátorral beszélgettünk.
2022. március 01., 14:332022. március 01., 14:33
2022. március 01., 14:392022. március 01., 14:39
– Krónika Online: Míg 1992-ben még 33 849 ember vallotta magát Hunyad megyében magyarnak, addig ez a szám 2011-re a felére, 15 900-ra csökkent. Hogy látják, hol áll meg a számláló idén nyáron?
– Széll Lőrincz: Pontosan nem tudjuk, de az elmúlt tíz évben is csökkent a helyi magyarok száma. Ezt bizonyítja a magyar egyházak által vezetett nyilvántartás az elhalálozások és születések számáról, amelyek tanulsága szerint több magyar halt meg mint ahány világra jött. A magyarságfogyás másik oka az, hogy sokan költöztek vissza szülőfalvaikba azok közül, akik városon elveszítették munkahelyüket vagy nyugdíjba mentek, de a külföldi munkavállalás sem segíti a magyarság megmaradását.
– Krónika Online: Mi a fő oka a magyarok népességcsökkenésének a megyében?
– Kémenes Edina: Ahhoz, hogy megértsük a számok csökkenését, vissza kell tekintenünk a kommunizmus időszakára. A hetvenes években Hunyad megyében nagy iparosodási hullám ment végbe, amely következtében sok magyar érkezett a Szilágyságból, Székelyföldről, és különösen Sóvidékről. Ezek az emberek nagyrészt a vajdahunyadi kohászatban vagy a Zsil-völgyi bányáknál vállaltak munkát, amely a megye elvárosiasodásához vezetett. A rendszerváltást követően sorban bezárták a bányákat, a kohászat megszűnt, és ezzel a munkahelyek száma is csökkent – így pedig az emberek elvesztették állásaikat és ennek következményeként nagyon sokan visszatértek szülőföldjükre.
– Krónika Online: Mi a helyzet a városok magyar lakosságával? Van-e esély arra, hogy Déván összeírjanak legalább 4000 magyart, illetve Petrozsényban meglesz-e a 10%-os magyarságarány?
– Széll Lőrincz: Reméljük, hogy Déván még mindig van legalább 4000 magyar, hiszen itt van a legfontosabb magyar közösség a megyében, itt van a megyei magyar iskola, itt van a leggazdagabb magyar kulturális élet és itt van legjobb megélhetőségi lehetőség megyeszinten. Petrozsényban már sokkal nehezebb a helyzet: a Zsil-völgyi bányászat bezárása miatt az itteni magyar közösség száma nagyot csökkent az elmúlt években is, így a 10% valószínűleg álom marad.
Széll Lőrincz Hunyad megyei alprefektus szerint lesz magyar többségű település a megyében
Fotó: Széll Lőrincz személyes archívuma
– Krónika Online: Csernakeresztúr az egyetlen település a megyében, ahol a magyarok vannak többségben. Mit gondol, a népszámlálás után is megmarad ez az arány?
– Széll Lőrincz: Igen, Csernakeresztúron a népszámlálás után is megmarad a magyar többség. A település sokat fejlődött az utóbbi időben infrastrukturális és gazdasági téren is.
– Krónika Online: Bár Hunyad megyében kisebbségben élnek, mégis egy jelentős réteg meg tudott maradni magyarnak a szülőhelyén. Mi a titok nyitja, hogyan tudja egy zömében román lakta vidéken fenntartani a magyar kultúrát, a hagyományokat és az anyanyelvet?
– Kémenes Edina: A titok nyitja meglátásom szerint abban rejlik, hogy
Működik ugyanakkor magyar néptánccsoport is Csernakeresztúron, amely mellett számos kulturális rendezvény van minden évben: idén 21. alkalommal szervezik meg a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat és 13. alkalommal a Hunyad Megyei Magyar Napokat. Van magyar sajtóorgánumunk is. A Hunyad Megyei Hírmondó havilap szerkesztősége és a Nyugati Jelen dévai szerkesztősége folyamatosan ír a magyarság számára fontos eseményekről és tudnivalókról. Mindezek összessége hozzájárul ahhoz, hogy itt a szórványban magyarként tudjunk élni.
– Krónika Online: A megye alprefektusaként mit tud tenni annak érdekében, hogy a vegyesházasságban élők vagy a magyar felmenőkkel rendelkezők ne románnak vagy más nemzetiségűnek vallják magukat?
– Széll Lőrincz: Hunyad megyében az elmúlt időszakban nem volt etnikai feszültség a román többség és a magyar kissebség között. A románok felnéznek a magyar egyénekre és a közösségre, elismerik a mi hozzájárulásunkat az egész megye fejlődéséhez. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete által nevesített intézményi vezetők jó szakemberekként vannak elkönyvelve, akik tisztességesen és eredményesen elvégzik a rájuk bízott feladatokat.
Kémenes Edinának népszámlálási koordinátorként az a feladata, hogy a megyében minden magyar embert megtaláljanak
Fotó: Kémenes Edina személyes archívuma
– Krónika Online: Népszámlálási koordinátorként mi a pontos feladata, illetve hogyan tudja az önkénteseket meggyőzni arról, hogy részt vegyenek ebben a nem túl egyszerű folyamatban?
– Kémenes Edina: Kollégáimmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy lelkes önkénteseket keressünk, akik segíteni fognak majd a népszámlálás önkitöltési szakaszában a segítségre szorulóknak. Idén interneten keresztül is kitölthetjük a kérdőívet, ez azonban sok ember számára nehézséget okoz.
Ezen kívül találkoztunk a helyi lelkészekkel is, akik biztosítottak arról, hogy segíteni fogják a híveket. Felvettük a kapcsolatot a civil szervezetekkel, magyar iskolákkal és az ifjúsági szervezetekkel is. Nagy munka áll még előttünk, viszont mindent megteszünk annak érdekében, hogy Hunyad megyében minden magyar embert megtaláljunk.
– Krónika Online: Hogy látja, mi a fő tét jelenleg Hunyad megye számára a népszámlálás kapcsán?
– Széll Lőrincz: A fő tét az, hogy eljussanak a népszámlálással kapcsolatos információk minden magyarhoz. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük őket, bármilyen kérdéssel is forduljanak hozzánk. Fontos számunkra az, hogy reális számot kapjunk arról, hány magyar ember van Hunyad megyében, mert a következő 10 évet ezek az adatok nagyban meg fogják határozni.
(X)
A nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedést jelentettek Marosvásárhelyről; a megyeszékhelyen ez az első eset, a megyében pedig a negyedik.
Nyolcadik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpiát: szeptember 17 és 21 között újra Kolozsváron csapnak össze Erdély legtehetségesebb középiskolás sportolói.
A Kolozs megyei rendőrség egyik rendőrét ittas vezetésen kapták, miután balesetet szenvedett, autójával az út menti árokba csapódott. A rendőr megtagadta a kábítószertesztet és a vérvizsgálatot is. Büntetőeljárás és belső vizsgálat is indult az ügyben.
Román, afgán és pakisztáni állampolgárokból álló migránscsempészbandát számolt fel a temesvári határrendészet.
A Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség építkezési bizottsága vizsgálja, történt-e túlköltekezés a második lelkész szolgálati lakásának felújítása során. A folyamatban lévő vizsgálat miatt az érintettek nem nyilatkoztak a részletekről.
A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának szeptemberi ülésén meghozott döntés értelmében az év végén esedékes parlamenti választásokon a képviselőjelölti listát Csoma Botond, a szenátorjelölti listát Tasnádi István Szilárd vezeti.
Idén június 3-ától szeptember 19-éig 64 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és hat haláleset is történt – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint ötven tanuló panaszkodott rosszullétre csütörtökön négy Mehedinţi megyei település iskoláiban. Utólag kiderült, több mint hetvenen szorultak orvosi ellátásra.
A makfalvi köztéri parkban elhelyezett székely zászló eltávolítására szólította fel a község polgármesterét Maros megye prefektusa. A település elöljárója és az SZNT szerint a kormány képviselője tévesen és tendenciózusan értelmezi a hivatkozott törvényt.
Több mint háromszáz új bicikli porosodik a raktárakban, várva, hogy az aradi önkormányzat üzembe helyezze a vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósított kerékpáros közösségi közlekedési rendszert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!