Fotó: Haáz Vince
Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.
2023. február 05., 11:592023. február 05., 11:59
„Nem valós adatok, a biztosok nem mentek el a roma közösségekhez. A mi családunkat is az utolsó előtti napon számolták meg” – idézte Cioabă nyilatkozatát a G4media.ro portál.
hiszen hatalmas közösségek élnek a Hortobágy völgyében, és Medgyesen, Erzsébetvárosban is több ezer roma él. Ő maga úgy számol, hogy a megyében a valós számuk 60 ezer körül alakul, ami a lakosság 15,2 százalékát jelenti.
„Így volt ez, amikor Transznisztriába deportálták őket. Antonescu idején volt egy népszámlálás, és azokat, akik cigánynak vallották magukat, marhavagonokba zárták. Sokan azt mondják, románok, hogy ne lehessen felhasználni ellenük ezeket az adatokat” – fogalmazott.
és azt kérték, hogy csatlakozhassanak a számlálóbiztoshoz, amikor a roma közösségeket keresi fel, ám süket fülekre találtak.
Azért pedig, hogy a roma lakosság körében a legalacsonyabb, Szeben megyében például alig 1,09 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a szegénységet és a román oktatási rendszert teszi felelőssé.
Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, ami legalább egymilliós csökkentést jelent a 2011-es népszámláláskor regisztrált 20,12 millióhoz képest – vonta meg a vasárnap lezárult cenzus első mérlegét az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke.
Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás