Idén a füstölés sem segített a fagykár ellen
Fotó: MTI/Varga György
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfaj termését is. A Krónika által megszólaltatott kertészeti szakember szerint mínusz 6-7 fokos hidegben nem lehet megvédeni a virágzó, vagy a virágzás előtt álló gyümölcsfákat, a fagykár elviszi a termést. Jelentős drágulásra kell számítani emiatt.
2025. április 10., 19:122025. április 10., 19:12
2025. április 11., 08:042025. április 11., 08:04
Sok gyümölcstermesztő gazda az évszázad fagykáraként emlegeti az elmúlt időszakban a szokatlanul alacsony hőmérséklet miatt „leforrázott” gyümölcsösöket. Arra már többször volt példa, hogy március végén, április elején egy-két éjszakára mínusz 3-4 fokra lehűlt a levegő hőmérséklete, és ilyenkor különböző védekezési módszerekkel – füstöléssel, a fák ellenállását növelő növénykondicionáló permetezéssel, stb. – sikerült megmenteni a barack, a cseresznye, illetve más korai gyümölcsfajok termésének 70-80 százalékát.
Huszár Antal kertészmérnök, a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy a gyümölcstermő vidékeken egyelőre mindenhol tart a kárbecslés. Azokban a Bihar megyei gyümölcsösökben, amelyeket személyesen meglátogatott, lehangoló, elkeserítő kép fogadta. „Volt egy korábbi – március végi, április eleji – fagyhullám, amit Bihardiószeg, Bihar és Biharszentimre környékén sok baracktermesztő gazda sikeresen átvészelt. A virágzáskor észlelt –6 fokos hideg ellenére csodával határos módon – és nyilván a hatékony védekezésnek köszönhetően – megmaradt a virágok mintegy 80 százaléka, a gazdák fellélegeztek” – foglalta össze portálunknak az előzményeket a szakember.
Az igazi baj azonban ezen a héten, április 8-án, kedd éjszaka következett be, amikor sok helyen ismét kemény mínusz fokokat mértek, de ezúttal már a borsó nagyságú kajszi gyümölcskezdeményezése esett a kemény fagyhullám áldozatául. A kertészmérnök szerint
ami azt jelenti, hogy az idei baracktermésnek legalább a 80, de sok helyen a száz százaléka odaveszett Erdélyben, ahol még termelhető valamilyen barackfajta. Hasonló károkról számoltak be a sajtónak Kárpátokon túli megyék gyümölcstermesztői is: Buzău, Călărași, Dolj, Konstanca megyében is elpusztította a fagy a barack-, cseresznye-, alma-, valamint a mandulafák virágait. A termelők szerint az elszenvedett károk miatt várhatóan 50-100 százalékkal drágul idén a hazai gyümölcs, aminek az ára az év elejétől így is nagy mértékben, 9 százalékkal emelkedett a statisztikai hivatal szerint.
Lefagyott és megbarnult virágok, odalett a termés
Fotó: MTi
Kiderült, hogy nem csak a legkorábban virágzó kajszibarack esett áldozatául a szokatlan áprilisi hidegnek, ugyanis minden gyümölcsfaj megszenvedte a nagyon alacsony éjszakai hőmérsékletet. „Az alma- és a körtefák a fagyok idején még bimbós állapotban voltak, de amikor több helyen ellenőriztem az almafa bimbóját – ami kb. másfél hét múlva virágozna –, legalább 60-70 százalékos károsodást tapasztaltam. A mi vidékünkön a gazdák ilyen súlyos fagykárral még nem találkoztak. Hasonló a helyzet a cseresznyeterméssel is:
– összegezte tapasztalatait a Bihar megyei falugazdász.
Magyarországon is károkat okozott a lehűlés
A hét első felében sokfelé voltak kemény fagyok Magyarországon is, amik jelentős károkat okoztak az ottani gyümölcsösökben is. A HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzése szerint a kajszi és a mandula csaknem országszerte elvirágzott, az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva pedig most kezd, vagy már virágzik, ezekben a kultúrákban a hét eleji fagyok még védekezés mellett is komoly károkat okoztak Magyarországon. Szombattól országszerte megszűnik a fagyveszély, vasárnaptól nagy területen alakulnak majd 20 fok fölött a maximumok, a jövő hét elejétől pedig sokfelé éjszakánként sem hűl 10 fok alá a levegő.
A fagykár elleni védekezésről Huszár Antal elmondta, hogy az legtöbb mínusz 3-4 fokig lehet hatékony, amikor a légmozgástól és a páratartalomtól függően bevetett védekezési módszerekkel sikerül megmenteni a termés mintegy 80 százalékát. Az egyre inkább elterjedő, fákra permetezett növénykondicionáló szerek erősítik a növények ellenállását és a stresszel szembeni tűrőképességet, de ezek csak mínusz 3-4 fokig bizonyulnak részlegesen hatékonynak, ha nem túl magas a levegő páratartalma.
A piacra termelő gazdák számára járható út lenne a fagykárok elleni agrárbiztosítás, ami Magyarországon egyre inkább elterjed, de a falugazdász szerint nálunk, Erdélyben egyelőre kevesen igénylik. A biztosítótársaságok csak májusban fogadják a kártérítésre beadott igényléseket, amikor már látszik, hogy mekkora kárt okozott a fagy, és a várható termés hány százaléka veszett oda.
A megbarnult bimbó elhal, már nem lesz belőle virág
Fotó: Barabás Ákos
A növénynemesítők már dolgoznak fagytűrő, vagy később virágzó korai gyümölcsfajok kinemesítésén. A fagykárra leginkább érzékeny barack esetében japán gyümölcsnemesítők piacra dobták a Kiotó nevű fajtát, ami Magyarországon és a partiumi megyékben egyaránt terjed. A Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint az új ,,csodafajta” nagy hátránya, hogy messze elüt a Kárpát-medencében közkedvelt zamatú Ceglédi óriás vagy a Gönczi kajszi ízvilágától.
– magyarázza a szakember.
A nemesítői kísérletek a baracknál azért nem sikeresek, mert a hagyományos fajták virágzási idejét maximum másfél-két héttel tudják kitolni, ami nem nyújt hatékony védelmet a térségünkben egyre gyakrabban jelentkező korai fagyok ellen. A Közép-Ázsiából származó barack ugyanis magában hordozza azt a ,,genetikai kódot”, hogy a rövid nyarak miatt minél hamarabb virágozzon és beérlelje gyümölcsét, ami a származási országokban – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – működik, az időjárás-változás miatt azonban a mi tájainkon egyre inkább kérdésessé válik a termesztése.
A március utolsó hetében visszatérő hideg, fagyos időjárás komoly károkat okoz Erdélyben is a korán virágzó gyümölcsfajoknál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a fagykár elleni védekezés a gyümölcstermesztés részévé kell váljon.
Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
Bogdan Timar, a Temes Megyei Orvosi Kamara alelnöke azt nyilatkozta, hogy a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés az állami rendszerben nem függhet a beteg anyagi helyzetétől.
Egy ötéves kislányt kellett megoperálni az aradi kórházban péntekről szombatra virradóra, miután a gyanú szerint egy 54 éves férfi megerőszakolta őt az utcán, egy garázssor közelében. A feltételezett elkövetőt a rendőrség elfogta és őrizetbe vette.
Őrizetbe vettek péntek reggel egy 45 éves férfit az aradi rendőrök, mert az éjszaka két ízben is ittas vezetésen érték tetten.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Dák ezüstkincset találtak a Maros megyei Beresztelkén, a mintegy 550 gramm súlyú, hat darabból álló ékszergyűjtemény a dák arisztokrácia egyik fontos férfi vagy női tagjáé lehetett.
Előkerült Nagyvárad elveszettnek hitt, 1913-ban készült címere, amely hosszú évtizedeken keresztül a Széles (ma Decebal) utcai hidat díszítette.
Továbbra is tartható az egy ideje júniusra belőtt átadási határidő a Kolozs megyei gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidéki területekre. Vasárnap reggelig szinte az egész országban számítani lehet havas esőre, jegesedésre.
Jó választásnak bizonyult a szerkesztőség részéről, hogy a tortán és megannyi, a jeles évfordulónak szentelt műsoron kívül dokumentumfilmmel is megünnepeljék, megörökítsék a Kolozsvári Rádió 70 éves fennállását.
szóljon hozzá!