Marius Cornea (balra), a kiállítás kurátora szerint a modern korban élt nemesek életútjának a ma embere számára is van üzenete
Fotó: Muzeul Național al Banatului / Facebook
Bánsági nemesi családoknak állít emléket az a kiállítás, amely Temesváron látható a Mária Terézia-bástyában. Az emlékezés és feledés között. Bánsági nemesi családok a modern korban elnevezésű tárlat a 18. század végétől a 20. század közepéig követi nyomon a bánsági nemesség sorsát. Marius Cornea, a kiállítás kurátora a Krónikának elmondta, a tárlaton ismertetett nemesi életutak a mai kor embere számára is hordoznak üzenetet.
2025. március 31., 08:042025. március 31., 08:04
2025. március 31., 10:562025. március 31., 10:56
A történelmi Bánság múltját felidéző trilógia első része a modern kori nemességet Temesváron bemutató tárlat, amelynek folytatásaként idén ősszel terveznek egy, a polgárság, majd a köznép életét megidéző kiállítást is. „A tárlat ötletét az adta, hogy korábban Temesvár különböző városrészeinek történetével foglalkoztunk, öt kiállítás keretében mutattuk be a temesvári hétköznapi emberek mindennapjait a 18−19. századtól napjainkig, és ennek a rendezvénynek a továbbgondolásaként jött létre a nemesi családokat ismertető kiállítás” – nyilatkozta lapunknak Marius Cornea történész, a Bánsági Történeti Múzeum munkatársa. Rámutatott, a tavaly ősszel megnyitott tárlat
ugyanis a 130 évvel ezelőtt elhunyt művészetpártoló nemes óriási hagyatékával megalapozta a bánsági város közgyűjteményeinek anyagát.
Többek között papi ruhák és viseletek is megtekinthetőek a kiállításon
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A múzeumban bemutatott festmények, könyvek, nemeslevelek, viseletek, papi ruhák, ezüst evőeszközök és dísztárgyak a Bánság történelmének aranykorát idézik meg. Ugyanakkor azon túl, hogy tükrözik a kor nemeseinek gazdagságát, a kiállított tárgyak
Így találunk utalásokat az 1920-as impériumváltásra, az 1921-es földreformra, illetve az 1949-es deportálásokra is. A Bánság a nemzetiségek szempontjából már abban a korban is heterogén közösség volt, így a nemesi családok között megtalálni a magyar és román nemesek mellett zsidó, horvát, szerb, szlovák, cseh, örmény, de akár grúz származású arisztokrata családokat is.
– fejtette ki a történész.
Bánsági nemesi családoknak állít emléket a Mária Terézia-bástyában látható kiállítás
Fotó: Ioan Tasi / Bánsági Történeti Múzeum
A történész rámutatott, az osztrák, magyar, román, szerb vagy horvát nemesek a 18–19. században jelentős szerepet játszottak a Bánság gazdasági, kulturális és társadalmi felvirágoztatásában. A régió a Habsburg Birodalom egyik legdinamikusabban fejlődő tartománya lett, ami nagyban a birtokos arisztokrácia és nemesség fejlesztő tevékenységének volt köszönhető. Ebben az időben számos kórház épült a régióban, bevezették a nyugdíjrendszert, létrejöttek az özvegyeket és árvákat segítő szervezetek, kiépült az infrastruktúra, iskolák és színházak, templomok épültek ebben a korban. Mint fogalmazott, gazdaságilag is jelentős fejlesztések történtek, felvirágzott a mezőgazdaság és az ipar, a Bánság egész Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójává vált.
Marius Cornea történész arról is beszélt,
Mint magyarázta, ennek egyik oka, hogy miután 1718-ban Savoyai Jenő herceg, német-római császári hadvezér felszabadította a Bánságot a török uralom alól, a térség 60 évre a Habsburg-ház „magántulajdona” lett, Temesvárt és a környező területeket közvetlenül Bécsből igazgatták, és csak 1779-ben csatolták vissza a Magyar Királysághoz. Mária Terézia és társuralkodója, II. József német-római császár elrendelte a térség területi és közigazgatási átszervezését, és a Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegyékből álló Bánság birtokait nyilvános árveréseken osztotta ki főként a hozzá hűséges arisztokraták, katonatisztek, gazdag polgárok és egyházi szervezetek között.
Múzeumot hoz létre az 1989-es forradalom emlékére Temesváron a művelődési minisztérium. A leendő intézménynek otthont adó épület tervezése már elkezdődött.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja, mennyire ismert a történelemnek ez a korszaka a ma embere számára, a történész elmondta, a nagy- és dédszülők generációja emlékezetében még élnek azok a történetek, amelyek az itt élt nemesekhez kapcsolódnak.
Az elmúlt évtizedekben számos civil szervezet elköteleződött a műemlék épületek megmentése mellett, és több olyan a fiatalok körében is népszerű fórum, közösségimédia-felület létezik, amely megismerteti ezek múltját” – fejtette ki Marius Cornea. Rámutatott, a modern korban élt nemesek története a mai ember számára is hordoz üzenetet. „Noha az arisztokrácia világa ma már egy elveszett világ – Stefan Zweig osztrák író, költő metaforájával élve: a tegnap világa –, a kiállításon is bemutatott nemesi életutak arra világítanak rá, hogy az élet természetes velejárói a hullámvölgyek. Ezek a sorsok megmutatják, hogyan lehet helyt állni a különböző élethelyzetekben, ugyanis az élet szólhat mind a gazdagságról, mind a mélyszegénységről, ahogy a nemesek is megtapasztalták az államosítás, deportálások után” – fogalmazott a temesvári történész.
A kiállítás anyagának egy része az aradi, karánsebesi, resicabányai, lugosi múzeumokból került ki, de a temesvári levéltár, valamint a Temesvári Római Katolikus Püspökség is hozzájárult a tárlat létrejöttéhez. „Muzeográfiai csoda számba megy, hogy a kiállított műtárgyak nyolcvan százaléka az elmúlt hat évben került a Temesvári Történeti Múzeum birtokába, többet közülük németországi múzeumokból, magángyűjteményekből szereztek be a Temes Megyei Tanács anyagi támogatásával” – mesélte a Krónikának Marius Cornea. Hozzátette, az április végéig látható tárlatot a későbbiekben Budapesten és Újvidéken is kiállítják.
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!