2009. június 09., 08:572009. június 09., 08:57
A Nemzeti Liberális Párt 14,52 százalékkal a harmadik, míg az RMDSZ–EMNT közös lista a negyedik 8,92 százalékkal, ami három mandátumra elegendő. A Nagy-Románia Párt a becsléseknél is jobban szerepelt, a szélsőséges alakulatot a választók 8,65 százaléka támogatta. A megyei adatokból kiderült, az RMDSZ hat megyében is első helyezést ért el: Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben aratott győzelmet.
A Szociáldemokrata Párt–Konzervatív Párt (PSD+PC) tandem végzett az első helyen a két évvel ezelőtti 29 százalékhoz képest alacsonyabb, 27,67 százalékos részvétellel megtartott vasárnapi európai parlamenti választásokon – derült ki a közel végleges, hivatalos adatokból, amelyeket tegnap délután ismertetett a Központi Választási iroda (BEC). A BEC szerint a PSD+PC a szavazatok 31,07 százalékát megszerezve győzött, a második helyezett Demokrata-Liberális Pártra a választók 29,71 százaléka voksolt.
A választások nagy vesztese a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely nem tudta megismételni a tavalyi parlamenti választáson elért 20 százalékos eredményt, ugyanis csupán a voksok 14,52 százalékát tudta megszerezni. Megismételte viszont a két évvel ezelőtti jó szereplést a magyarság: az RMDSZ és az EMNT közös listája 8,92 százalékot ért el, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a magyar közösség továbbra is három képviselővel lesz jelen az EP-ben.
| Bár a hétvégi választásokon negatív rekordot ért el a részvételi arány – 43,55 százalékot mértek – , a politikai fősodorhoz tartozó centrista pártok továbbra is domináns pozícióval rendelkeznek az Európai Parlamentben. A konzervatív-néppárti, illetve a szociáldemokrata tömb együttesen a jövőben is többséggel bír majd a 736 tagú EP-ben. Ebből fakadóan pedig nem csorbult drámai mértékben a testület képessége arra, hogy betöltse legfontosabb funkcióját: az Európai Unió egészét érintő törvényhozási feladatot. A brit konzervatívok és a jobboldali cseh polgári párt (ODS) azon döntése, hogy kiválnak az Európai Néppárt jobbközép frakciójából, mindazonáltal bizonyos törést jelent, ami magában rejti némi kiszámíthatatlanság lehetőségét. Az uniós politikáról alkotott vélemény kifejezése helyett számos ország szavazópolgárai arra használták ki az EP-választásokat, hogy ítéletet mondjanak saját nemzeti kormányuknak a globális gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítéseiről. A kormányon lévő német, francia és olasz konzervatív pártok az élen végeztek, és jól szerepelt Lengyelországban a Polgári Platform nevű jobboldali liberális kormánypárt is. Vereséget szenvedett viszont a kormánypárt Görögországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Írországban és Lettországban. Súlyos visszaesést könyvelhetnek el a szocialisták, miközben előretörtek a Zöldek, elsősorban Franciaországban. Ez nagyobb súlyt kölcsönözhet a jövőben a környezetvédelemnek. Érdekesség, hogy Svédországban mandátumot szerzett az internetes fájlcserélés szabadságáért küzdő Kalózpárt. Elemzők szerint a gazdasági válságnak tudható be, hogy Magyarországon, Romániában, Angliában, Bulgáriában és Hollandiában előretört a szélsőjobb. |
Örülhet a szélsőséges Nagy-Románia Párt is, amely Gigi Becali „leigazolásával” összegyűjtötte az eddig kétfelé szavazó szélsőjobb voksait, és 8,65 százalékot ért el. 4,22 százalékával mandátumot szerzett az államfő függetlenként induló lánya, a csak EBA-ként emlegetett Elena Băsescu is, aki azonban nem sokáig maradt „szabadúszó”: már sikere kihirdetését követően elzarándokolt a PDL székházába, ahol – korábbi ígéretéhez híven – újra beiratkozott a pártba, amelyből azért lépett ki, hogy elejét vegye a PDL-t az esetleges indítása miatt érő támadásoknak.
Traian Băsescu mindenesetre még a visszairatkozás előtt ellátogatott lánya kampányközpontjába, hogy gratuláljon, majd volt pártja, a PDL vezetőinek tanácskozására is beült az egyik bukaresti vendéglőbe.
EBA visszairatkozása egyébként felzúdulást okozott a PSD-ben, amely szerint a mandátum sorsa vitatható, amenynyiben egy független jelölt annak igazolása és átvétele előtt ül be valamely párt soraiba.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (1,45 százalék), a Polgári Erő (0,40) és a független Pavel Abraham (1,03) nem nyert mandátumot.
A mandátumot szerzett pártok vezetői diadalt ültek. Mircea Geoană, a PSD elnöke szerint a választások megerősítették, hogy pártja a vezető erő Romániában, egyúttal nem hagyta ki az alkalmat, hogy bírálja koalíciós partnerét és egyben legfőbb riválisát, a PDL-t. Mint kifejtette, a PSD első helye akkor is megkérdőjelezhetetlen, ha a PDL – szerinte gyalázatos és megalázó módon – EBA mandátumát a sajátjai közé számítja.
Emil Boc PDL-elnök úgy értékelte, hogy a választások azt jelzik: a PDL képviseli a legjobban a polgárokat, Gheorghe Flutur alelnök pedig – nem törődve Geoană megjegyzésével – közölte: a PDL és Elena Băsescu együtt megnyerték a választásokat. Crin Antonescu PNL-elnököt szemmel láthatóan megviselte pártja gyenge szereplése.
„Abbéli igyekezetünk, hogy több szabad embert mozgósítsunk, akik csak egyszer és nem pénzért szavaznak, kudarcot vallott” – utalt a pártelnök arra, hogy a PNL vádjai szerint a két nagypárt buszokkal utaztatta szavazóit, hogy több helyen is voksoljanak.
Jóval boldogabb volt Gigi Becali, aki a PRM-lista második helyezettjeként EP-mandátumot szerzett. Vasárnap este ellátogatott a PDL-székházba, ahol közölte: az EP-ben a Néppárt frakciójában kíván helyet foglalni.
Azt is elmondta: nem okoz majd számára gondot a brüsszeli ingázás, mivel magánrepülőjével utazik majd az uniós fővárosba, és ha Corneliu Vadim Tudor pártelnök-listavezető is vele kíván tartani, őt is szívesen magával viszi.
Becali számára ugyanakkor egyelőre nem a közlekedési eszköz esetleges hiánya jelenti a legnagyobb problémát, az üzletember-politikusnak ugyanis jelenleg jogerős bírói ítélet értelmében tilos elhagynia az országot. Az év elején közel egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, miután kiderült, hogy verőlegények segítségével szerezte vissza ellopott autóját. Becali most ügyvédei útján a kiutazási tilalom feloldását kérte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Bukarestben az erő a kommunikáció nyelve. Ezért is fontos, hány RMDSZ-re leadott szavazat lesz június 9-én az erdélyi, székelyföldi városokban és településeken.”
Ismerem a közvélemény-kutatásokat, de a tapasztalataim mást mutatnak: az erdélyi magyar fiatalok, akikkel az elmúlt időszakban találkoztam, optimisták az EU-val kapcsolatban, ám az elvárásaik- elvárásaink is világosak.
Június 9-én az önkormányzati képviselők, polgármesterek és a megyei önkormányzatok elnökeivel egy időben az Európai Parlament képviselőit fogjuk megválasztani. Jó alkalom ez végiggondolni helyünket a változó Európában, és meghatározni álláspontunkat.
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
Látogatottsági adatok