2012. július 20., 09:222012. július 20., 09:22
A búcsú programja a következő: 11.30-kor lesz a keresztalják fogadása a kápolnánál, amit 12 órától ünnepi szentmise követ. 13.30-tól keresztet állítanak a Szent Joakim-kápolna emlékére. Ezt követi 14 órától a Tuzson János csíkkozmási fúvószenekar műsora, majd a hagyományőrző csoportok előadása. 17 órától folk-rock koncert lesz a Szekler zenekar előadásában.
A Szent Anna-tónál lévő kápolnát már egy 1349-ben kelt oklevél is említi. A festői szépségű környezetben két kápolna épült, a Szent Anna- és a Szent Joakim-kápolna. Az első Szent Anna-kápolna valószínűleg fából készült. A néphagyomány szerint tatárok, majd törökök pusztították el. A Szent Anna tiszteletére kőből épült kápolna javításáról 1562-ben készült feljegyzés, majd egy újabb az 1764-es újjáépítést említi.
A 18. században két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A híresebb a Szent Anna-búcsú volt, amelyen számos katona mellett a Csíkszékről és Háromszékről jött 20–30 ezer zarándok is találkozott. Ott nemcsak imádkoztak, hanem véres verekedések is történtek. Éppen a durva kihágások miatt 1786-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta a búcsút. Kovács Miklós püspök 1830-ban újra engedélyezte, majd 1844-ben kénytelen volt a visszaélések miatt betiltani.
Az elhagyatott kápolnát 1860-ban egy kászoni mondóember saját kezűleg kijavította, és a búcsújárást ismét elindította. A honfoglalás millenniumán a Szent Anna-búcsút újra felélesztették. Az első világháború idején a Szent Anna-kápolnát feldúlták, javítására 1927-ben került sor, amikor a turistaszállót is építették. A második világháborút követő időben gyakran törték fel, rongálták. A lázárfalvi egyházközség 1948-ban javíttatta, majd 1976–1977-ben, végül 2007-ben.
A Szent Joakim-kápolna a tó nyugati oldalán 1562-ben már állt. A bükszádi Mikes földbirtokos javíttatta, ahová a somlyói ferences kolostorból hoztak egy kis oltárt, melyre P. E. 1664 volt felmetszve. Valószínű, hogy ezt a kápolnát báró Bajtay József Antal (1760–1772) erdélyi püspök jóváhagyásával építtette újra Tusnádi Demeter és Kecskés Pál.
A búcsúk betiltása és az emberi kíméletlenség miatt ez a kápolna Orbán Balázs ottjártakor már összeomlott, csak jelentéktelen maradványai látszottak. Széthordták köveit, valószínű, utoljára 1927-ben, a turistaszálló megépítésekor használták fel. Orbán Balázs feljegyzése ösztökélte Darvas-Kozma Józsefet és néhány kispapot, hogy 1976 és 1977 nyarán kutassák fel a kápolna romjait.
A keresést már készültek feladni, amikor a csoportvezető rábukkant a kápolnaajtó szemöldökkövének egy darabjára. Mindjárt beazonosították a kápolna fundamentumát is. A szemöldökkő közepén egy domborított lángoló nap volt kifaragva, és attól jobbra két sorban művesen bevésve latinul e két szó: PAX VOBIS. A megtalált követ elvitték a Szent Anna-kápolnába, és a sekrestyében helyezték el. A búcsún keresztet állítanak a Szent Joakim-kápolna emlékére.
Péter Beáta
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.