Vatikáni ima magyarul

Nem lenne semmi különös a jelenetben, ha mindez egy kis falusi templom kapujában zajlana, ahol a tisztelendő atya úgy ismeri a szertartásra érkező híveket, mint jó pásztor a nyáját. Csakhogy mindez a Vatikánban történik, ahol Németh László hetente tart magyar nyelvű misét. A kedd reggeli szertartást megelőzően a pápai prelátusnak legalább két oka van arra, hogy személyesen köszöntsön mindenkit, aki háromnegyed 8-ra a Szent Péter-bazilika grottájába igyekszik. Egyrészt, mert a néhány, Rómában élő és templomjáró magyar katolikuson kívül hétről hétre más és más turista- és a zarándokcsoport keresi fel a világ egyik legnagyobb templomaként számon tartott San Pietro magyar kápolnáját. Másrészt az 1998 ősze óta az Örök Városban szolgáló pap nagyon jól tudja, miként dobban a zarándok szíve, ha a kereszténység fővárosának abban a bazilikájában, ahol a pápa egy egész világnak szokott prédikálni, anyanyelvén köszöntik.

Szent István zarándokházától a kápolnáig

A Szent Péter-bazilika egyedi építészeti kialakításának része a számos kápolna, melyek a maguk során is különböző építészeti sajátosságokkal rendelkeznek. A kápolnák, melyek Péter apostol sírját veszik körül, Szűz Máriának, szenteknek vagy egy bizonyos nemzet minden szentjének vannak szentelve. Az 1980-ban felszentelt Capella Magna Domina Hungarorum oldalfalait a magyar szentek domborművei díszítik – a kezdetektől egészen a legutóbb boldoggá avatott Batthyány-Starttmann Lászlóig, a híres orvosig, aki egész életét a szegények gyógyításának szentelte. A Magyarok Nagyasszonya nevet viselő kápolna a bazilika grottáiban, közvetlenül VI. Pál pápa sírja mögött található. Bejárata az egyházfő sírjának jobb oldalán haladó folyosóról nyílik, ahol a kápolna kialakítását megelőző régészeti feltárás során előkerült leleteket helyezték el. Hosszúsága meghaladja a 17 métert, szélessége megközelíti az ötöt. A mennyezeten elhelyezett két kerek szellőzőnyílás közvetlenül a bazilika jobb oldali hajójának a padlózatába nyílik.

„Nagy öröm az egész magyar Egyház számára, hogy 1980-ban a Szent Péter-bazilika altemplomában elkészülhetett a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolna. Hálás szívvel gondolok mindazokra, akik közreműködtek a kápolna létrehozásában. Elsősorban VI. Pál pápára, aki megadta az engedélyt a kápolna létrehozására, aztán II. János Pál pápára, aki az elkészült kápolnát személyesen szentelte fel. Különös kegyelem, hogy e két pápa sírja közelében van a kápolna, és így az oda igyekvő zarándokok leróhatják tiszteletüket az ő sírjaiknál is, akiknek oly sokat köszönhet a Magyar Katolikus Egyház” – írja A magyarok római kápolnája című fényképes kiadványban dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása. Az esztergom-budapesti érsek ugyanakkor fontosnak tartja kiemelni, hogy a kápolnát nem sikerült volna létrehozni elődei, Mindszenty József és Lékai László egyházi diplomáciai erőfeszítései nélkül. A két bíboros álma az volt, hogy a bazilika közelében álló első magyar templom helyett közel kilencszázötven év után ismét legyen egy hely, ahol a nemzet valamennyi keresztény tagja saját templomában imádkozhat. A nemzet első keresztény királya, Szent István nemcsak hazájában rendezte az egyház ügyeit, hanem arra is volt gondja, hogy az apostolfejedelmek sírjaihoz zarándokló magyarok az Örök Város védelmében és gondozásában részesüljenek. Magyar nemzeti templomnak megkapta a nyolcadik században épült, konstantini bazilika jobb oldalán álló San Stefano Minoris-templomot, mely utólag a da Ungaris névvel egészült ki. Isten háza köré 1030 táján vendégházat emelt, az épületegyüttest pedig kőfallal vetette körül. Évszázadokon át sok ezer magyar zarándok lelt itt szállásra. A két, lassacskán megviselt épület 1776-ig állt, amikor VI. Piusz pápa elrendelte azok lebontását, hogy felépíthesse a Szent Péter-bazilika új sekrestyéjét. A lebontott templom hét szürkemárvány oszlopát beépítették a sekrestyébe.

A kápolna prófétai üzenete

A kápolna művészeti programját Lékai bíboros határozta meg, művészeti tanácsadója Patakiné dr. Brestyánszky Ilona, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. A szentély kompozíciója Varga Imre siófoki szobrászművész alkotása. Azt az eseményt ábrázolja, amikor az utód nélkül maradt Szent István, halála előtt, 1038. augusztus 15-én országát és koronáját a mennybe felvett boldogságos Szűzanyának ajánlja. Mária a kis Jézust tartó életnagyságú bronzszobra az oltár mögötti falat borító aranyozott fém domborműből emelkedik ki a mesebeli életfa és a magyar honfoglaláskorabeli tarsolylemezeken ábrázolt csodaszarvasok közül. A szentély jobb oldalán egy ismert magyar nyelvű Mária-ének szövege olvasható: „Boldogaszszony anyánk / Régi nagy patrónánk! / Magyarországról / Édes hazánkról / Ne feledkezzél el / Szegény magyarokról!” A kápolna két oldalát magyar szentek és boldogok márványból készült domborművei ékesítik. Többek között Szent Imre herceget, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet, Boldog Apor Vilmos püspököt, Árpád-házi Szent Margitot, Szent Gellért püspököt ismerhetjük fel.

„A kápolna létrejötte óta prófétai üzenetet hordoz. Létrehozásának egyik kitűzött célja az volt, hogy a világon szétszórtan élő magyarok találkozóhelye legyen. Azóta, hála Istennek, leomlottak azok a falak, amelyek elválasztották a világon élő magyarokat. A másik cél az európai béke hirdetése volt az ábrázolt szentek alakjai által. Korunkban egyre határozottabban rajzolódnak ki az egységes Európa körvonalai, amelynek éltető gyökerei a kereszténységből táplálkoznak, és amelyhez több mint ezer éve hozzátartozik Magyarország is. E hagyomány élő részei, tanúi a kápolnában ábrázolt szentek és boldogok, akik összekötik Európa népeit” – véli a magyarok vatikáni szenthelyéről és annak falán látható személyiségekről dr. Erdő Péter bíboros. Ezek jelentős része az anyaországban született, mások onnan kerültek Európába, és ott váltak szentekké. A harmadik csoportba azok sorolhatók, akik idegen földről érkeztek Magyarországra, cselekedeteikkel a magyar nemzet értékeit gazdagítva.

„Jó lelki költekezést!”

„Hatalmas kegyelem számomra” – jellemzi a vatikáni szolgálatot Németh László, akivel mise után arról beszélgetünk, hogy – túl a pap fogadalommal szentesített kötelességein – mit jelent egy lelkésznek hétről hétre éppen a Vatikánban misézni. A középkorú lelkipásztor, aki egyben a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora is, úgy véli, egy papnak mindenhol egyformán kell szolgálnia a híveket. Azzal, hogy az Örök Városban élhet és dolgozhat, ő mégiscsak kivételezett helyzetben érzi magát. „Kegyelem és folytonos kihívás egyben – teszi hozzá. – Mert ne feledjük, nekem nincs egy állandó hívőközösségem. A magyar kápolnába betérők hétről hétre cserélődnek. Mintegy félóra áll rendelkezésemre, hogy közösséggé próbáljam formálni a résztvevőket”. 2004 májusa óta ezzel a feladattal Németh Lászlónak a legtöbbször egymagának kell megbirkóznia. Máskor a Magyarországról vagy a Trianon óta elszakadt országrészekből Rómába zarándokló paptársaival együtt hirdeti az igét. Amikor arra kéri fel alkalmi híveit, hogy a béke jelével köszöntsék egymást, ő maga is elindul a sorok között, és kezet nyújtva, békét kíván mindenkinek. A mise végén pedig jó költekezést kíván a zarándokoknak. Pontosabban: „Jó lelki költekezést!”

Sz. E.

Magyar mise a Via Giulián

Rómában nem csupán a Szent Péter-bazilikában lehet magyar nyelvű misén részt venni. Németh László minden hónap utolsó vasárnapján a Via Giulián lévő Santa Maria dell Orazione (Imádkozó Szűzanya) templomban is szolgál. Mint mondja, ide inkább az olasz fővárosban élő magyar katolikusok járnak, de gyakran előfordul, hogy egy-egy hazai turistacsoport is betér a szertartásra.