Tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el Magyarország

Akik bekerültek, üdvözlik a jogszabályt, miközben a kívül maradottak bírálják azt, és fontolgatják, hogy kérelmezni fogják egyházzá nyilvánításukat, esetükben az új törvény értelmében a parlament kétharmadának a szavazatára van szükség, hogy csatlakozhassanak az egyházak sorába.

Az utolsó percekben még módosítottak

A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak. A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Próbálkoznak a „kint rekedtek”

Nem riasztja el eközben a kétharmados szabály azokat a vallási közösségeket, akik kimaradtak, az MTI kérdésére többnek a vezetője is leszögezte, tervezi, hogy mihamarabb benyújtja a szükséges dokumentumokat egyházzá nyilvánításához. A Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség vezetői egyaránt megdöbbenésüket fejezték ki, amiért nem kerültek azon egyházak közé, amelyeket az új egyházi törvény elismert vallásként regisztrált. Csernák István, a mintegy kétezer tagot számláló, több mint százéves Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense azt mondta: „sokkolta” őket, amikor megtudták, nincsenek az elismert felekezetek között, ugyanakkor az új jogszabályt „fontosnak és szükségesnek ítélik”, mert „kiszűri a bizniszegyházakat”.

Beszámolt arról, hogy szerdán tárgyalt Szászfalvi Lászlóval, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával, aki támogatásáról biztosította egyházi bejegyzésüket. Ennek megfelelően a lehető leghamarabb benyújtják irataikat elismert egyházzá nyilvánításukhoz. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke is úgy nyilatkozott: „megdöbbentek” arra a hírre, miszerint nem szerepelnek az elismert egyházak között, de tudomásul vették a döntést. A kormányzat képviselőivel tárgyalva azonban „megnyugtatták” őket, hogy megfelelnek a törvény által támasztott kritériumoknak – közölte. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „még az idén biztosan be kell kerülniük” az elismert egyházak közé, de lehetőség szerint minél előbb, a tervek szerint még ebben a hónapban benyújtják a szükséges dokumentumokat az illetékes szervhez.

Hangsúlyozta azt is, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági problémát sem, ami bejegyzésüket esetlegesen megakadályozhatná. Utalt arra, hogy hivatalosan 1931 óta működnek Magyarországon, noha már az Árpád-korban is éltek itt mohamedánok. A pártállami diktatúra alatt azonban törölték őket az egyházak listájáról, így a nyolcvanas évek végén újra kellett magukat regisztráltatniuk. Akármelyik évszámot veszik tehát alapul, teljesítik az új egyházi törvény által feltételként szabott 20 éves honosságot, ahogy megfelelnek az összes többi feltételnek is – hangsúlyozta. Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője értetlenségének adott hangot, hogy az utolsó pillanatban több ponton megváltoztatták a törvénykoncepció szövegét.

Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy most nem kerültek be az elismert egyházak közé, minden feltételnek eleget tesznek, ezért mihamarabb szeretnék beadni a bejegyzéshez szükséges iratokat. Az egyházi vezető reményének adott hangot, hogy az Országgyűlés megszavazza egyházi bejegyzésüket. Véleménye szerint mintegy 30-40 egyház felel majd meg a törvény által szabott kritériumoknak.