Tartható gyászmise az öngyilkosokért

Az érsekség ebben a kérdésben kikérte a Papi Szenátus és valamennyi főesperesi kerület véleményét, ám a nézetek nagyon eltérőek. Az érseki útmutatóból kiderül, a hatályos egyházi törvénykönyv (CIC – 1983.) nem tartalmaz semmilyen megkötést az öngyilkosok eltemetésével kapcsolatban. „Fontosnak tartjuk, hogy ebben a kritikus esetben különös szeretettel és megértéssel keresse meg a lelkipásztor az érintett családot. A vigasztalás és jóság útján közeledjen az amúgy is fájdalommal sújtott hozzátartozókhoz” – fogalmaz Jakubinyi. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad a 1978/210–es rendelkezés b pontja, amely kimondja: „a mai orvosi tudomány és nyomában a moralisták megállapítása szerint az öngyilkosságok legnagyobb része nem beszámítható. Hosszas, krónikus betegség, vagy hirtelen megrázkódtatás annyira megzavarhat valakit, hogy nem látja a többi lehetőséget válságos helyzetének megoldására. Ilyen esetekben el lehet temetni őket az egyszerűbb formulával templomba vitel és minden ünnepélyesség (kiharangozások, ének, ministránsok, zenés kíséret) nélkül, főként – ha életükben vallásukat gyakorolták. De tekintettel kell lenni a közösség magatartására is. Ilyen esetekben a bevezető intelem és a homília sohasem maradhat el, amelyben megmagyarázzuk az adott esetben való eljárást és magatartást. Tudatában vagyunk annak, hogy nem lehet általános rendelkezést adni, mert nagyon sokszor tekintettel kell lenni a környezetünkre is. Ez elsősorban érvényes a vegyes vallású területekre, ahol minden megkötöttség nélkül temetik el az öngyilkost. Ilyen helyen bizonyos enyhítéseket lehet alkalmazni”. Gyászmise az öngyilkosok esetében is végezhető. „Minden emberi tévedést és bűnt Isten irgalmába ajánlunk. Egyedül Őt illeti meg az ítélet joga. Valamennyien közösen imádkozunk, hogy Isten irgalmából eljuthassunk életünk végén az örök hazába” – fogalmazott Jakubinyi.